Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

Hamvadó cigarettavég

Tudom, hogy a "mi lett volna, ha…" a műkritikában sem egészen célravezető kérdés, mégis eljátszottam a gondolattal: mi lett volna, ha Bacsó Péter még az első Karády-reneszánsz idején, a nyolcvanas években forgatja Hamvadó cigarettavég című filmjét? Akkoriban úgyis lendületben volt, sok-sok filmet készített, többek között a Te rongyos életet, 1983-ban, amely szintén egy, a történelem által meghurcolt, kitelepített színésznőről szólt (Udvaros Dorottya parádés alakításában). Csak annyi tűnik bizonyosnak, hogy a film akkor nagyobb figyelmet szentelt volna a történelmi hűségnek, hisz akkoriban készült többek között Sára Sándor monumentális dokumentumfilm sorozata a Donnál veszett II. magyar hadseregről, seregnyi más, a történelem korábban meghamisított korszakát új szemmel láttató játék- és dokumentumfilm között.
Persze téves ez a kiindulópont, hiszen a film, bármennyire megtévesztőek is a plakátok, sőt a műsorújságok szövegei is, nem Karádyról szól. Karády Katalin, az egyik leghíresebb magyar énekes színésznő életét dolgozza fel a film. A negyvenes években a művésznő életében két férfi játszott fontos szerepet: szerelme, Újszászy tábornok és Süti, a dalszöveg író. Az ő sorsukat követhetjük nyomon – írja például a Pesti Műsor.
És bizonyára Karády neve volt a szponzorcsalogató is, hiszen a filmszakmai támogatókon kívül közel húsz különféle cég áldozott a film elkészítésére vagy reklámozására. A filmből mégsem tudunk meg többet róla, mint amit eddig is tudtunk: a népszerűsége csúcsát épp a háborús években elérő színésznő volt a kor emblematikus jelensége. A helyes meghatározás talán Az epizódok Karády Katalin életéből volna, s épp azok az epizódok, amelyek a legenda szintjén eddig is keringtek a színésznőről. Ellentmondásos viszonya a férfiakhoz, ambivalens helyzete a II. világháborúban, hisz németellenes érzelmei ellenére dalai a háborús propaganda leghatékonyabb eszközei voltak, s aztán minden idők legnagyobb szerelme, legdrágább kalandja a titokzatos tábornokkal, Újszászy Istvánnal. Mindez bőven futotta volna egy filmre, pláne több dallal, hiszen a legcsalódottabbak talán azok a nézők, akik Karády, az énekesnő miatt ültek be a filmre. Már csak azért is kár ezért a potenciális Karády-filmért, mert Nagy-Kálózy Eszter tökéletes illúziót keltve játssza a végzet asszonyát, meglepve még azokat is, akik soha nem kételkedtek tehetségében.
Karády ebben a furcsa filmegyvelegben azonban csak epizodista, az igazi főszereplő a költészettel kacérkodó újságíró, aki pechjére még zsidó is. Ezért a háborúban igazán nem mondható eseménytelennek az élete. Ő Zsüti, alias G. Németh György, a slágerszövegíró, aki a filmben valami titokzatos oknál fogva Sütiként szerepel, s aki a film bemutatóját már nem érte meg. A névtelen kis slapaj rajong az ünnepelt művésznőért. Egy véletlen folytán sikerül a közelébe férkőznie. Amikor az énekesnő megkérdezi, hogy írna-e neki dalszövegeket, a fiatalember úgy érzi, hogy megfogta az isten lábát. S bár nagy gyakorlata nincs a dalírásban, a színésznőnek tetszik, amit csinál. A közönségnek még inkább, mert a Hamvadó cigarettavég fergeteges siker lesz. Kettejüket most már csak a S. A. S-behívó választhatja szét, mert Sütinek haladéktalanul be kell vonulnia munkaszolgálatra. De ördöge van, mert valami nem stimmel a prozódiában s ezért a művésznő utána hajtat a fakitermelésre. Az a magától értetődő természetesség, ahogy a motorháztetőn javítgatnak a dalon, majd könnyed búcsút vesznek, jól sikerült, mindkettőjük karakterét kifejező, abszurd jelenet.
A munkaszolgálatos slapaj és rímfaragó Svejk szellemiségét idéző csetlése-botlása a háborúban, egymásra utaltságuk – jóllehet több világ választja el őket egymástól – az ünnepelt énekesnővel jó alapanyag lehetett volna. De mintha nem bízott volna eléggé ebben a szálban a rendező. Kár, mert Rudolf Péter igazán szeretni valóan játssza a kis senkit, aki nagyon is tudatában van annak, hogy ő nem egy senki. Ezért vagy másért, de valahogy mindig minden helyzetből megmenekül. Te a túlélés Paganinije vagy – hangzik el az anekdotákból ismert jellemzés Sütiről. A kávéházi miliőt, a bohém Süti világát, a szorongással teli, de mégis biztonságot adó akolmeleget, ahol mindenkinek van egy jó szava, vagy épp egy laposüveg rumja a frontra induló Sütihez, jól idézi meg a film.
De Bacsó nem bízik eléggé ebben a szálban sem, s ezért beleszőtte Karády viharos románcát Újszászy István tábornokkal. A történelemből tudjuk, hogy a Magyar Nemzet körül szerveződött angolbarát körnek szüksége volt egy befolyásos katonatisztre, aki hatni tudott a kormányzóra. Ez lett volna Újszászy, aki most a leggyengébb láncszem a filmben. Szerepében szegény Cserhalmi György is (pedig sok snájdig katonatisztet játszott már), elég tanácstalannak látszik. A férfit, aki a mindaddig frigidnek tartott énekesnőbe szerelmes lesz, mint egy gimnazista, meggyőzően alakítja, de a tábornok, a harapófogóba került katona szerepében sokkal inkább szánalmas, mint meggyőző. Valójában szánalmas az egész, a már nyilvánvalóan vesztes háborúból való kiugrási kísérletet szervező angolbarát kör is. Az egyetlen élő figura közöttük a Kállai Ferenc alakította páter. S bár kétségtelen, hogy a II. világháború nem tartozik a magyar történelem dicsőséges lapjai közé, a frázisokat pufogtató ellenállókkal, de különösen a tábornok figurájával, aki ráadásul a film szövege szerint a legjobb kvalitású a kormányzó hetven tábornoka közül, Bacsó visszatér a Horthy-hadsereg sematikusan negatív ábrázolásához. Még annyit sem hagy meg szegény tábornoknak, hogy a whisky-márkákban egyedül kiigazodjék.
Különös módon ebben a műfajokat és stílusokat keverő filmegyvelegben Bacsó azt a hibát követte el, mint némely a bemutatkozásra évtizedeket váró első filmes. Túlzsúfolta, ahelyett, hogy eldöntötte volna melyik filmet csinálja meg s milyen stílusban. Kár, mert bármelyiket választotta volna, valószínűleg megbirkózik vele.



« vissza