Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

A tudósok és a döntéshozók

Az UNESCO, az ISESCO és a Finn Parlament kerekasztal-beszélgetést szervezett a közelmúltban. Európai, latin-amerikai, ázsiai, afrikai és arab államokbeli parlamenti tudományos bizottságok képviselői, valamint regionális és nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt a találkozón. A résztvevők meghallgatták és megbeszélték tapasztalataikat, és megtárgyalták a különböző struktúrákkal való szembesülés során felmerülő problémákat: a különböző parlamentek igencsak különböző ‧parlamenti szerkezettel rendelkeznek. Alapos tárgyalások után a résztvevők hangsúlyozták az alábbi megállapításokat:
A mai jogalkotói módszerek megoldására egyre inkább azoknak a képviselőknek a bevonása jellemző, akiknek nem hivatalos feladatuk a jogalkotás. A jogalkotásban ma egyrészről a kormányzati szervek oldalán megfelelő kormányzati hivatalnokok és képviselők vesznek részt, másrészről pedig az üzleti világ képviselői, kutatóközpontok, újságírók és egyéb vonatkozó érdekelt felek, a civil szervezetekkel együtt.
A tudósok és a parlamenti képviselők közötti hatékony kapcsolat lényege az, hogy javítani kell a tudósok és a döntéshozók közötti kommunikációt. A tudósok feladata az, hogy megbízható és érthető módon közvetítsék kutatási eredményeiket a döntéshozók felé, tisztázzák a tudásbeli hiányosságokat, és körvonalazzák a bizonytalan részleteket. Itt lényeges szerepet játszik a média, és különösképpen a tudományos újságírók.
A parlamenti képviselőket fel kell világosítani a jövőbeli ‧tudományos fejlesztésekről, azok potenciális előnyeiről vagy hatásairól, rá kell mutatni, hogy szükség van különböző módszerek és technológiai eljárások mélyrehatóbb ismeretére, a technológia kiértékelésére és előretekintő képességre. A résztvevők az UNESCO-t kérték fel arra, hogy legyen az összes eljárás klíringintézete, és elismerték, hogy a döntéshozatal még mindig elsősorban a nemzeti szinten történik.
Erősítenünk kell az együttműködést és a hálózatok ‧kiépítését a tapasztalatcsere és a szaktudás megosztásának érdekében. Megfigyelhetjük az időbeli különbségeket egyrészről a tudomány, másrészről pedig a politikai világ képviselői között, főként a hosszú távú politikák szükségessége tekintetében, és különös tekintettel arra a tudományos infrastruktúrára, amely úgy alakult, hogy nemzedékeken keresztül fennmaradjon, és nem pedig egyik választástól a következőig. Egy nemzeti tudományos döntéshozó fórum tagjai parlamenti képviselők, a tudomány és technológia képviselői, döntéshozók, újságírók, üzleti és politikai pártok képviselői és nem utolsósorban civil szervezetek képviselői kell hogy legyenek. Az UNESCO-t és az ISESCO-t felkérték arra, hogy legyenek a parlamentáris tudományos bizottságok, a tudósok és más érdekeltek közötti együttműködés nemzetközi platformjai, annak érdekében, hogy azok megoszthassák egymással tapasztalataikat és gyakorlataikat, és hogy javítsák országaik jogalkotási eljárásait.



« vissza