Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

Adalék az Egy mondat... történetéhez

Olvasom a Magyar Szemle 2007. februári számában Illyés Gyula – minden tekintetben – nagy verséről Kulin Ferenc új szempontokat fölvető, „a mű mélyszerkezetének bölcseleti tartalmát is” vizsgáló kituno tanulmányának első részét. Ő is, mint a mű más kiváló értelmezői (Domokos Mátyás, Péter László, Alföldy Jenő), ugyanazt állítja a fontosabb filológiai kérdésekről.

  1. A verset Illyés 1950-ben írta.

  2. A mű nyomtatásban az Irodalmi Újság 1956. november 2-i számában jelent meg.

  3. Az Egy mondat a zsarnokságról itthon és kötetben csupán jóval Illyés halála után, 1986-ban, a költő Menet a ködben című gyűjteményében láthatott napvilágot.

  4. A versnek két szövegváltozata, egy 200 és egy 183 soros ismeretes.

Az elemzések során arról már kevesebb szó esik, hogy a vers létezéséről a költő már 1967-ben egy rádióbeszélgetés alkalmával említést tett. Illyés az ún. litániázó verstípusról, a „fölsorolásos” versformáról szólva hivatkozott rá: „De még az a bizonyos egyetlen mondatból való vers is, ami nem más, mint egyetlen fölsorolás.” Az interjút a következő évben a Kritika című folyóirat közölte, továbbá szövege megjelent 1971-ben Illyés Hajszálgyökerek című kötetében. (Minden jó hatás: erősítés.) Talán nem szerénytelenség, ha megemlítem, hogy Illyésről még a költő életében írt és 1982. június 30-án lezárt pályarajzomban bújtatott formában, a cím említése nélkül magam is hivatkoztam a költeményre. A fenti, többé-kevésbé ismert tényeket egyetlen adattal szeretném kiegészíteni.

Az Egy mondat… még Illyés életében és a költő jóváhagyásával 1983 márciusában Magyarországon is nyilvánosságot kapott. (Illyés 1983. április 15-én hunyt el.)

A nyolcvanas években Pécsett Glosszátor címmel jelent meg a Jannus Pannonius Tudományegyetem közéleti és kulturális diáklapja. A kéthavonta napvilágot látott periodikának ekkor Mándi Zoltán volt a felelős szerkesztője. Ő írja Illyés Gyulának azt a levelet, amelyben a költőt nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszönti, és amelyben a vers közléséhez Illyés beleegyezését kéri, hogy „a költő születésnapi évfordulójáról méltóképpen” megemlékezhessenek. „Úgy gondoltuk, hogy egy kevésbé ismert és kevésbé hozzáférhető költeményét tennénk közzé: hiszen lehet-e méltóbb köszöntése egy költőnek, mint egy, bár soha meg nem tagadott, ám ez idáig mellőzött művének közlése, lehet-e annál igazabb egy szándék, hogy egy ilyen verset százak és százak számára közzétegyünk, megismertetve velük igazságait?”

Illyés ezekkel a kézzel írt sorokkal adta a közléshez beleegyezését:

Kedves Barátom,

Készségesen beleegyezem, hogy lapjukban az Egy mondat…kezdetű versemet megjelentessék.

Szerencsét, okosságot kívánva törekvésükhöz, mindnyájukat szeretettel üdvözli

Illyés Gyula

1983. I. 5.

A szerkesztő levele, Illyés válasza, valamint az Egy mondat a zsarnokságról szövege (a vers 183 soros változata) a Glosszátor 1983. márciusi számában (10–16. l.) látott napvilágot.



« vissza