Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

E számunk szerzői

Ablonczy László (Bodroghalász, 1945) újságíró, kritikus. 1978-1990 között a Film, Színház, Muzsika munkatársa, 1991-1999 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1999-2005 között Párizsban élt. F. d.: Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1998), Bethlen Gábor-díj (2002), Magyar Örökség-díj (2011). F. m.: Latinovits Zoltán tekintete (1987); Nemzeti a magasban. Krónika dokumentumokban, 1963-1995 (1996); Nehéz álom (1997); A szivárvány alatt - Utak Erdélybe (1997); Megélt színház (1998); Jelentés a völgyből (1998); Sütő András 75 éve (2002); Bartók Béla kertjében - Marosszentimrétől Párizsig (2003); Szélfútta levél... Évek Mensáros Lászlóval (2004); Múló levelek Párizsból 2002-2004 (2005); Nemzeti lélekharang - Jászai Maritól Bubik Istvánig (2007); SZÍN-VALLAS - Avagy az Őrnagy úr feldarabolásának szükséges voltáról (2007); Latinovits Zoltán élete, halála és feltámadásai (2011); Régimódi színháztörténet ÁVH-s iratokkal... - és Raksányi Kutyával (2012); Sinkovits Imre a Hargitán (2013).
 
Bod Péter Ákos (Szigetvár, 1951) közgazdász, egyetemi tanár. 1990-1991-ben gazdasági miniszter, 1991-1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. F. m.: A vállalkozó állam a mai tőkés gazdaságban (1987), Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (Feszek Balcerowiczcsal, Václav Klausszal, 1997), Pénz, hatalom, erkölcs. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából (1997), A pénz világa - a világ pénze (2001), Gazdaságpolitika (2002), Köz- gazdaságtan (2006), Az elpolitizált gazdaság (2011), Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (2012).
 
Borostyánkői Mátyás (1942, Budapest) építészmérnök. Az Iparterv Rt. tervezője, 1990 óta igazgatója, elnök-vezérigazgatója. A magyarországi FIDIC szervezet, a TMSZ elnöke 1998— 2003 között. A Magyar Építőművészek Szövetségének tagja, A BMGE Ipari Tanszék külső oktatója, a Diplomabizottság tagja, 2004-2009 között elnöke. 2013-tól nyugdíjas, építőipari szakértő-döntnök.
 
Csejdy Virág (Csejdy Lászlóné sz. Jánossy Virág) 1968-tól középkori ásatások anyagának kerámiarestaurátora a Múzeumi Főigazgatóságnál. 1970-től az Országos Műemléki Felügyelőségnél dr. Entz Géza osztályán középkori templomfreskók, majd barokk oltárok restaurálását végzi. 1977-től 1994-ig a Móra Kiadó könyvtervezője és képszerkesztője. Könyvtervezési munkáival kiállításokon vett részt, illetve Szép Könyv-versenydíjakat nyert. 1997 óta a Magyar Szemle képszerkesztője.
 
Deme Tamás (1946, Budapest), tanár, művelődéskutató, a PPKE Vitéz János Karának docense, Budapesten él. Doktori disszertációját Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásáról írta. írásai (190 közlés) a neveléstudomány, művelődéselmélet és a művészeti nevelés terén születtek. Főbb kötete: „Ami történik és ami van”.
 
Fáy Zoltán (Baja, 1966) könyvtáros, publicista. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Elittudományi Karán tanult. írásai jelentek meg többek között az Új Magyarországban, a Napi Magyarországban és a Magyar Nemzetben. F. d.: Táncsics Mihály-díj (2010). F. m.: Ferencesek Gyöngyösön (1999); A Gyöngyösi Ferences Könyvtár (2012).
 
G. Mátyus Melinda (1969, Szováta) temesvári református lelkész. A teológiát Kolozsváron (1994), az összehasonlító irodalomtudomány szakot Szegeden (2004) végezte el. F. m.: Színről színre című dokumentumregény (2011). A Játéktér című színházi folyóirat színikritikusa, a Kút című temesvári református lap szerkesztője.
 
Granasztói Pál (Budapest, 1908 - Budapest, 1985) építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet. Szakmai pályafutása sokáig közvetlenül a fővároshoz kötötte, ahol előbb a város- rendezési ügyosztályon dolgozott (1934-1945), majd a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja lett (1945-1948). Pályafutását végigkísérte tervezői ismerete és az ebből származó tudása, városesztétikai érdeklődése - különösen az 1945 után szerzett nemzetközi tapasztalatai - elvezette az urbanisztikához, amelynek egyik hazai úttörője, megalapozója lett. Az 1950-es években szakmai pályafutása lelassult, majd megtorpant. 1956 után, ezzel párhuzamosan bontakozott ki szépirodalmi karrierje, önéletrajzi regényei széles körben tették ismertté. Tizenkét városépítészeti-urbanisztikai tárgyú könyve mellett kilenc szépirodalmi művet publikált. Munkásságát Ybl Miklós díjjal, Pro Arte Aranyéremmel és Hild János Emlékéremmel ismerték el. Fontosabb könyvei: Vallomás és búcsú (1961), Liane (1962), Itthon éltem (1970), Ember és látvány városépítészetünkben (1972), Ifjúkor a Belvárosban (1973), Városaink sorsa (1976), Városépítészet, városépítés, társadalom (1982).
 
Gróh Gáspár (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szemle rovatvezetője, a Köztársasági Elnöki Kabinet belpolitikai vezetője. 2007-ben Pethő Sándor-díjat kapott. F. m.: Egymásért vagyunk. (Tanulmányok, kritikák, 2000.) Szabó Dezső: Az elfelejtett arc (Válogatás és szerkesztés, 2001), Az elsodort író. In memoriam Szabó Dezső (Válogatás és szerkesztés, 2002), Móricz Zsigmond: A magyarság rendeltetése (Válogatás és szerkesztés, 2004), Cs. Szabó László. A kis népek hivatása. (Előszó, válogatás, szerkesztés, 2005), Nézni a láthatatlant (Kisesszék, 2005), Határ.Ok nélkül (Tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).
 
Horváth István (Szentendre, 1973) teológus. Tanulmányait az Esztergomi Hittudományi Főiskolán végezte. Jelenleg Illyés Gyula hagyatékát kutatja. F. m.: Illyés Gyula: Ostromnapló, 1945 (Szerkesztés, Nap kiadó, 2014), Szerkesztő a vészkorszakban. Illyés Gyula és a Magyar Csillag (Múlt és Jövő Kiadó, 2014).
 
Jeszenszky Géza (Budapest, 1941) történész. 1976 óta a Közgazdasági, mai nevén Budapesti Corvinus Egyetemen tanít a nemzetközi kapcsolatok és a magyar külpolitika témakörében. 1990—1994-ig külügyminiszter, 1994-1998-ban az MDF, illetve az MDNP országgyűlési képviselője, 1998 szeptemberétől 2002 nyaráig washingtoni nagykövet. F. m.: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában, 1894-1918 (1986,1994), Post-Communist Europe and Its National/Ethnic Problems (2005, 2009), Helyünk a világban. A magyar külpolitika útja a 21. században (Beszélgetések Csaba Lászlóval és Martonyi Jánossal, 2009).
 
Kubinszky Mihály (Sopron, 1927). Építészmérnök, az MTA doktora. Munkahelyei: állami építőipar (1950-1957), Nyugatmagyarországi Egyetem (1957-1995), itt 1978-tól az Építéstan tanszékvezető egyetemi tanára. Nyugdíjazását követően Prof. emeritus és dr. h. c. Szakirodalmi munkásságának fő témái a legújabb kori építészettörténet, építészeti kritika, vasúttörténet építészeti vonatkozásai, műemlékvédelem, tájépítészet és Sopron város építészete. F. d.: Ybl Miklós-díj (1992), az MTA Mikó Imre-díja (1998), Széchenyi-díj (2003).
 
M. Szebeni Géza (Pestszenterzsébet, 1945) habilitált bölcsészdoktor, kandidátus, ny. követ. Kutatási területe a 20. sz.-i politika- és diplomáciatörténet. F. m.: Alcide De Gasperi. Egy kereszténydemokrata a 20. században (2007), Robert Schuman. Egy kereszténydemokrata az európai egységért (2009), Egy keresztény- demokrata az új Németországért. Konrad Adenauer (2010), Charles de Gaulle. Egy konzervatív forradalmár (2012), melyek a Magyar Szemle Könyvek kiadásában jelentek meg.
 
S. Király Béla (Sóvárad, 1957) közíró, politológus, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. A Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem filozófia-történelem szakán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia szakán végzett. Társadalomismeretet tanult Eindhovenben világbanki ösztöndíjjal. Esszéket, tanulmányokat, szépprózát, jegyzeteket publikál hazai és külföldi folyóiratokban, napilapokban.
 
Szávai János (1940, Budapest) irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, diplomata. F. m.: Saint-Exupéry (1970), Roger Martin du Gard világa (1977), Az önéletírás (1978), Zsendül-e a fügefa ága? (1984), André Malraux (1985), Nagy francia regények (1989), Magyar Larousse I—III. (főszerk., 1991—94), La Hongrie (1966), írástudók és próféták (2002).
 
Tóth Klára (Nyíregyháza, 1953) filmkritikus, publicista. F. m.: Don Quijote köpenyében (Pályakép és dokumentumok B. Nagy Lászlóról, 2005); A láthatatlan ország (2011).


« vissza