Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Szerzőink


Balog Zoltán
(1958, Ózd, 1958) református lelkész, országgyűlési képviselő. A miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója (1998–2002). Az Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke. 2010-től a Fidesz-kormány társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára.

Bod Péter Ákos (Szigetvár, 1951) közgazdász, egyetemi tanár. 1990–1991-ben gazdasági miniszter, 1991–1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. A Magyar Szemle és a Hungarian Review közgazdasági szemleírója, a sajtó és média rendszeres szereplője. F. m.: A vállalkozó állam a mai tőkés gazdaságban (1987), Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (Leszek Balcerowiczcsal, Václav Klausszal, 1997), Pénz, hatalom, erkölcs. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából (1997), A pénz világa a világ pénze (2001), Gazdaságpolitika (2002), Közgazdaságtan (2006), Az elpolitizált gazdaság (2011), Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (2012).

Bogárdi Szabó István (1956, Sárbogárd) 2003-tól a Magyarországi Református Egyház Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke. 1998-tól a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára, 1999-től egyetemi tanár. 1999 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja. 2015-ben a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökévé választották.

Bónis  Ferenc (Miskolc, 1932) zenetörténész, az MTA doktora. F. d.: Erkel Ferenc-díj (1973), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992),  Széchenyi-díj (2008).  2007-ig a  Magyar  Kodály Társaság  elnöke, 2012-ig az Erkel Ferenc Társaság elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottságának tagja. Számos zenetudományi munka szerzője, illetve szerkesztője.

Dávid Gyula (1928, Árapatak, Háromszék vm.) irodalomtörténész, művelődésszervező, szerkesztő, a magyar irodalomtudomány doktora, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1951-től az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kolozsvári szerkesztője, 1953-1956 között a Bolyai Egyetemen aspiráns, majd tanársegéd. 1957-ben letartóztatják és hétévi börtönbüntetésre ítélik az 1956-os forradalommal és szabadságharccal való rokonszenvezéséért, 1964-ben szabadul; rehabilitálásáig, 1969-ig fizikai munkásként, majd szabadúszó íróként dolgozik. 1970-1992 között a Kriterion, 1992 óta a Polis Könyvkiadó szerkesztője. F. m.: Jókai Mór (kismonográfia, 1971), Petőfi Erdélyben (Mikó Imrével, 1972), Tolnai Lajos Marosvásárhelyen (1974), Találkozások (1976), Magyar irodalom – világirodalom (2003), Írók, művek, műhelyek Erdélyben (2005). Megjelenés előtt: 1956 Erdélyben és ami utána következett c. tanulmánykötete. A Romániai magyar irodalmi lexikon (1981–2010) munkatársa, a III. kötettől főszerkesztője. Gondozásában jelentek meg 1998–2014 között a Bánffy Miklós- és Reményik Sándor-életműsorozat kötetei.

Entz Géza (1913–1993) művészettörténész. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Hekler Antal tanítványa. Pályája a Szépművészeti Múzeumban indult, majd 1941-től a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa. 1945-1950-ig a Bolyai Tudományegyetem Művészettörténeti tanszékének vezetője. Budapestre visszatérve 1957-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályának vezetőjeként meghatározó szerepet játszott a magyar műemlékvédelem magas színvonalú elméleti megalapozásában, szervezeti kiépítésében és gyakorlati tevékenységében. 1966tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán a korszerű restaurátorképzést szervezi meg. Nagyszámú, a magyar középkor építészettörténete szempontjából alapvető tanulmánya mellett legfontosabb munkái: A gyulafehérvári székesegyház úttörő monográfiája (1958), a magyar középkori építészet több nagy lélegzetű összefoglalása és Erdély román kori, valamint gótikus építészetéről elkészített kétkötetes korpusza.

Fáy Zoltán (Baja, 1966) könyvtáros, közíró. Az ELTE-n és a PPKE HTK-n tanult. A Magyar Szemle egyházügyi szemleírója. Írásai jelentek meg többek között az Új Magyarországban, a Napi Magyarországban, a Magyar Időkben és a Magyar Nemzetben.

Gróh Gáspár (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szemle főszerkesztő-helyettese, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója. Pethő Sándor-díjas. F. m.: Egymásért vagyunk. (Tanulmányok, kritikák, 2000) Nézni a láthatatlant (Kisesszék, 2005), Határ.Oknélkül (Tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).

Illyés Mária (1944, Budapest) művészettörténész, műkritikus. 1975–1992-ben a Szépművészeti Múzeum 19–20. századi gyűjteményében dolgozott. ĺrásai a 19. és 20. századi magyar és európai művészettel foglalkoznak. Édesapja, Illyés Gyula irodalmi hagyatékának gondozója. F. m.: 19. századi francia művek (magyarul és franciául, 2002).

Jásdi István (1947, Budapest), közgazdász, vállalatvezető, majd 1998 óta borosgazda Csopakon. 2005-től a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (Vindependent), majd 2010-től a Pannon Bormíves Céh elnöke. 2005-től 2010-ig a Párizsban székelő, európai családi borászatokat tömörítő szervezet, a CEVI alelnöke. 2010-ben jelent meg Szerenád a szőlőben című kötete, a magyar borral kapcsolatos írásai rendszeresen jelennek meg az elektronikus és nyomtatott sajtóban.

Kodolányi Gyula (Budapest, 1942) költő, műfordító, esszéista. 1970–89-ig az ELTE-n, 2004–2009-ig az atlantai Emory Egyetemen tanít. 1987−1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990–1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992 óta a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review főszerkesztője. Tizennégy önálló kötete jelent meg. F. d.: a Magyar Érdemrend Közép-keresztje a csillaggal (2012); Prima Primissima (2015); Janus Pannonius Műfordítói Díj (2016).

Martonyi János (1944, Kolozsvár) az állam- és jogtudományok kandidátusa (1979), politikus, jogtudós, diplomata, ügyvéd,  egyetemi  tanár. 1984 és 1994 között különböző pozíciókat töltött be a Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi Minisztériumban, 1990–1994 között közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, később a Külügyminisztériumban. Az első és második Orbán-kormány külügyminisztere(1998–2002, 2010–2014). 1987 óta számos magyar és külföldi egyetemen  oktat,  tagja  a Professzorok Batthyány Körének és a Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának. Évtizedek óta publikál tanulmányokat és esszéket a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi jog, a versenyjog, az európai integráció, a közép-európai együttműködés, valamint a geopolitika és a globális szabályozások témakörében. Nemzetközi választott bíró. F. d.: a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal, a francia Becsületrend (parancsnoki és főtiszti fokozat), a francia Nemzeti Érdemrend, valamint japán, brit, osztrák, lengyel, bolgár állami kitüntetések.

Orbán Viktor (1963, Székesfehérvár) politikus, országgyűlési képviselő. 1998–2002-ben és 2010-től a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

S. Király Béla (Sóvárad, 1957) közíró, politológus, a Magyar Szemle szerkesztője, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. A Kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem filozófia-történelem szakán, majd az ELTE politológia szakán végzett. Társadalomismeretet tanult Eindhovenben világbanki ösztöndíjjal.

Szajlai Csaba (1968, Eger ) gazdasági újságíró, a Magyar Hírlap gazdasági rovatvezetője és főmunkatársa, az Echo Televízióban az Analízis műsorvezetője, valamint a Trend FM Nap vendége című műsor szerkesztő-műsorvezetője. Diplomáját Budapesten szerezte, számos nyugat-európai és amerikai tanulmányúton vett részt. Elsősorban a fiskális és monetáris politikára, valamint a rendszerszintű pénzügyekre specializálódott. Korábban a Magyar Nemzet belpolitikai, valamint gazdasági rovatát vezette. Ezt megelőzően dolgozott Világgazdaságnak, illetve a KÁPÉnál is. A Fidesz képviselőjeként 1990–1994 között önkormányzati képviselői választott tisztséget töltött be. F. d: A Magyar Nemzeti Bank szakmai kitüntetése (2006), Díj a magyar gazdaságért elismerés (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2014), Kamera Korrektúra különdíj (az Analízis című műsorért, 2015).



« vissza