Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Szerzőink

Bod Péter Ákos (Szigetvár, 1951) közgazdász, egyetemi tanár. 1990–1991-ben gazdasági miniszter, 1991–1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. A Magyar Szemle és a Hungarian Review közgazdasági szemleírója, a sajtó és média rendszeres szereplője. F. m.: A vállalkozó állam a mai tőkés gazdaságban (1987), Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (Leszek Balcerowiczcsal, Václav Klausszal, 1997), Pénz, hatalom, erkölcs. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából (1997), A pénz világa a világ pénze (2001), Gazdaságpolitika (2002), Közgazdaságtan (2006), Az elpolitizált gazdaság (2011), Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (2012).

Czakó Gábor (1942, Decs) író. József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994). Legutóbb megjelent munkái: Világfasírt (Esszék, 1996), Aranykapu – Boldog Salamon király (Regény, 1999), Pannon krétakör (2001), Beavatás (Televíziós esszésorozat a Duna TV-ben 1997 óta, a szövegek hat kötetben), Hamvas Szótár (2002), Tündérfalva (Regénykert, 2006), Mondatok (Aforizmák, 2007), 99 magyar rémmese (2007.)

Csapody Miklós (1955, Sopron) irodalom- és művelődéstörténész, 1990–2010 között az MDF parlamenti képviselője. 2000-ben Kölcsey-díjjal tüntették ki. F. m. Vasárnapi jegyzetek (1994), Értelem és remény (1998), „Budapest. Életem akadémiája.” Páskándi Géza (2003), „A világban helytállani…” Bálint Sándor élete és politikai működése 1904–1980 (2004), „Nehéz útra keltem…” Beszélgetések Bálint Sándorral (2004), A díszmagyar (2006), Kommunista terror katolikus ellenállás. Szentimreváros élő öröksége (2006), Erdélyi Féniks (2007), Késői ünnep (2008), Egy nemzedék iskolája. Az Erdélyi Fiatalok (1929–1933) (2009), Begyöngy élet (2009).

Deme Tamás (1946, Budapest), tanár, művelődéskutató, a PPKE Vitéz János Karának docense, Budapesten él. Doktori disszertációját Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásáról írta. Írásai (190 közlés) a neveléstudomány, művelődéselmélet és a művészeti nevelés terén születtek. Főbb kötete: „Ami történik és ami van” (1994).

Entz Géza (1913–1993) művészettörténész A Pázmány Péter Tudományegyetemen Hekler Antal tanítványa. Pályája a Szépművészeti Múzeumban indult, majd 1941-től a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa. 1945–1950-ig a Bolyai Tudományegyetem Művészettörténeti tanszékének vezetője. Budapestre visszatérve 1957-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályának vezetőjeként meghatározó szerepet játszott a magyar műemlékvédelem magas színvonalú elméleti megalapozásában, szervezeti kiépítésében és gyakorlati tevékenységében. 1966-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán a korszerű restaurátorképzést szervezi meg. Nagyszámú, a magyar középkor építészettörténete szempontjából alapvető tanulmánya mellett legfontosabb munkái: A gyulafehérvári székesegyház úttörő monográfiája (1958), a magyar középkori építészet több nagy lélegzetű összefoglalása és Erdély román-kori, valamint gótikus építészetéről elkészített kétkötetes korpusza.

Fáy Zoltán (Baja, 1966) könyvtáros, közíró. Az ELTE-n és a PPKE HTK-n tanult. A Magyar Szemle egyházügyi szemleírója. Írásai jelentek meg többek között az Új Magyarországban, a Napi Magyarországban, a Magyar Időkben és a Magyar Nemzetben.

Gróh Gáspár (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szemle főszerkesztő-helyettese, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója. Pethő Sándor-díjas. F. m.: Egymásért vagyunk. (Tanulmányok,  kritikák,  2000)  Nézni a láthatatlant (Kisesszék, 2005), Határ.Ok. nélkül (Tanulmányok,   kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).

Anton Hykisch (1932, Selmecbánya) író, diplomata. Közgazdász végzettségű, több mint 30 könyvet írt (regények, novellák, dokumentumregények). Hosszú évekig rádióműsort szerkesztett. Számos történelmi regényét külföldön is lefordították. Az 1968 augusztusát követő szovjet megszállás után több éven keresztül nem publikálhatott. 1989 után parlamenti képviselő, és tagja a Szlovák Parlament elnökségének, egyik kezdeményezője Szlovák Köztársaság függetlenné nyilvánításának. Később Kanada első szlovák nagykövete. Visszatérése után politológiát tanított a Nagyszombati Egyetemen. Jelenleg szabadúszó művész Pozsonyban. Társalapítója és egykori elnöke a PEN Szlovák Centrumnak, a szlovákiai Páneurópai Unió alelnöke volt, a World Future Society (USA) tagja. Legutóbbi művei: Ne féljünk a világtól. A globális gondolkodás útmutatója (2001), Hogy ízlik a politika (2004) parlamenti elmélkedések, Egyedül idegen városokban (2006) novelláskötet. Regényei: Emlékezz a cárra (2007), Higgyetek a császárnak (2016), Régi idők gyönyörei (2009), Az én Selmecbányám (2012)

Juhász Előd (Budapest, 1938) zenetörténész. Az ELTE filozófia–esztétika szakon szerzett doktorátust (1974); Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Hír Tv, jelenleg a Katolikus Rádió munkatársa. F. d.: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2000). Több száz zenei írás (kritika, publicisztika, recenzió és tanulmány), valamint könyvfordítások, F. m.: Gershwin (1964); Amerikai variációk (1969); Bernstein Story (1972); Bernstein és Budapest (l988); Zenebutik Sztáralbum (1991); Popközelben I–II. (1992); Popművészek természetközelben (1993); Találkozások – pillanatképek, fókuszban: a zene (1993); Szuperkoncert szupersztárokkal (1996); Villanófényben a Zenebutik Két évtized, sztárok, „megállított pillanatok” (2001); Volt egyszer egy Zenebutik – 30 év pillanatképei, gondolattöredékei (2010); Kiskunhalastól a világhírig”. Miklósa Erikával beszélget Juhász Előd (2011); Kocsis Zoltán Juhász Előd mikrofonja előtt. 40 év interjúi (2011). Kocsis Zoltán hatvanéves (Interjúkötet, 2012).

Jobbágyi Gábor (Budapest, 1947) ügyvéd, jogtanácsos (1973-1981). 1982-től egyetemi oktató a Miskolci Egyetemen, 1987-től docens, majd egyetemi tanár 1996-tól. Kandidátus 1987-ben, habilitált 1996-ban, „Mestertanár” 2006-ban. 1996-tól tanszékvezető egyetemi tanár a  Pázmány Péter  Katolikus  Egyetemen,  ezzel  párhuzamosan  egyetemi tanár  a  győri  Széchenyi  Egyetemen. 1981-től 96 publikációja jelent meg, jelentős részben elismert hazai és külföldi folyóiratokban, illetve kilenc önálló kötete. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének.  Kutatási területe a polgári jog, a személyi jog, családi jog, orvosi jog, életjog, 1956 és a megtorlás.

Martonyi  János   (1944,  Kolozsvár) az államés jogtudományok kandidátusa (1979), politikus, jogtudós, diplomata, ügyvéd, egyetemi tanár. 1984 és 1994 között különböző pozíciókat töltött be a Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi Minisztériumban, 1990–1994 között közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, később a Külügyminisztériumban. Az első és második Orbán-kormány külügyminisztere (1998–2002, 2010–2014). 1987 óta számos magyar és külföldi egyetemen oktat, tagja a Professzorok Batthyány Körének és a Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának. Évtizedek óta publikál  tanulmányokat  és  esszéket a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi jog, a versenyjog, az európai integráció, a közép-európai együttműködés, valamint a geopolitika és a globális szabályozások témakörében. Nemzetközi választott bíró. F. d.: a Magyar Köztársasági  Érdemrend  Középkeresztje a csillaggal, a francia Becsületrend (parancsnoki és főtiszti fokozat), a francia Nemzeti Érdemrend, valamint japán, brit, osztrák, lengyel, bolgár állami kitüntetések.

Molnár Károly Attila (1961), eszmetörténész. Jelenleg az NKE MTKK vezetője és az ELTE TÁTK oktatója. Főbb művei: A „protestáns etika” Magyarországon (1994), Feljegyzések a kaotikus fegyházból (1999), Edmund Burke (2000), A jó rendről (2010), A tanácskozó demokrácia és a megváltó csevegés (2014), Szabadságolt lelkiismeret I. (2014), Szabadságolt lelkiismeret II (2016).

Szabó Éva Eszter (1970, Budapest) történész, amerikanista. Az ELTE Angol-amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa. kutatási területe az Amerika-közi kapcsolatok, valamint a nemzetközi migráció fő kérdései. F. m.: Sensitive America: The Continent, the Country, and Inter-American Relations. U.S. Foreign and Immigration Policies in the Caribbean Basin. Az Egyesült Államok behatolása Kubába (1800–1960). In: Frank Tibor (szerk.): Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről. A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában. In Századok, 139. évfolyam, 1. szám, 2005.

Tóth Klára (Nyíregyháza, 1953) filmkritikus, publicista. Dramaturgként több játékés dokumentumfilm munkálataiban vett részt. Kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, Magyar Nemzet, Népszabadság, Élet és Irodalom oldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének 1996–1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Zétényi Zsolt (1941) ügyvéd. Országgyűlési képviselő (1990-1994, MDF), az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja (1993–1994). Az általa megfogalmazott „lex Zétényi”-t (1991. november) az önkényuralom alatt elkövetett emberiségellenes bűntények büntethetőségéről az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az MDF Országos Elnökségének tagja (1993–1994), Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében. 2008 és 2014 között a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) kuratóriumának elnöke. F. d.: Márton Áron emlékplakett (1988), Bethlen Gábor-díj (2014), Magyar Örökség díj (2016).



« vissza