Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány

Szerzőink

Bod Péter Ákos (Szigetvár, 1951) közgazdász, egyetemi tanár. 1990–1991-ben gazdasági miniszter, 1991–1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. A Magyar Szemle és a Hungarian Review közgazdasági szemleírója, a sajtó és média rendszeres szereplője. F. m.: A vállalkozó állam a mai tőkés gazdaságban (1987), Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (Leszek Balcerowiczcsal, Václav Klausszal, 1997), Pénz, hatalom, erkölcs. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából (1997), A pénz világa – a világ pénze (2001), Gazdaságpolitika (2002), Közgazdaságtan (2006), Az elpolitizált gazdaság (2011), Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (2012).

Fáy Zoltán (Baja, 1966) könyvtáros, közíró. Az ELTE-n és a PPKE HTK-n tanult. A Magyar Szemle egyházügyi szemleírója. Írásai jelentek meg többek között az Új Magyarországban, a Napi Magyarországban, a Magyar Időkben és a Magyar Nemzetben.

Gróh Gáspár (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szemle főszerkesztő-helyettese, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója. Pethő Sándor-díjas. F. m.: Egymásért vagyunk. (Tanulmányok, kritikák, 2000) Nézni a láthatatlant (Kisesszék, 2005), Határ. Ok. nélkül (Tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).

Jobbágyi Gábor (Budapest, 1947) ügyvéd, jogtanácsos (1973-1981). 1982-tél egyetemi oktató a Miskolci Egyetemen, 1987-től docens, majd egyetemi tanár 1996-tól. Kandidátus 1987-ben, habilitált 1996-ban, „Mestertanár” 2006-ban. 1996-tól tanszékvezető egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ezzel párhuzamosan egyetemi tanár a győri Széchenyi Egyetemen 1981-től 96 publikációja jelent meg, jelent és részben elismert hazai és külföldi folyóiratokban, illetve kilenc önálló kötete. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének. Kutatási területe a polgári jog, a személyi jog, családi jog, orvosi jog, életjog, 1956 és a megtorlás.

Kodolányi Gyula (Budapest, 1942) költő, műfordító, esszéista. 1970–89ig az ELTE-n, 2004–2009-ig az atlantai Emory Egyetemen tanít. 1987−1990ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990–1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992 óta a Magyar Szemle, 2010től a Hungarian Review főszerkesztője. Tizennégy önálló kötete jelent meg. F. d.: a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2012); Prima Primissima (2015).

Kónya Imre (Budapest, 1947) jogász, politikus. 1973-tól 1990-ig ügyvédi gyakorlatot folytat. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. 1988–90 között a Független Jogász Fórum alapítója, első elnöke. 1989. március 22-től 1989. június 13-áig vezeti az Ellenzéki Kerekasztal üléseit. 1990 májusától 1993. decemberig az MDF parlamenti frakcióvezetője. 1993. december 21-től 1994. július 15-ig belügyminiszter. 1998 óta ismét ügyvédi gyakorlatot folytat.

Lugossy László (1939, Budapest) 1957-1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán tanult. 1961-től 1962-ig a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban a Magyar Híradó operatőre volt. 1962-1964 között a moszkvai Össz-szövetségi Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult, és ugyanekkor a Moszfilm Stúdióban Grigorij Naumovics Csuhraj és Mihail Iljics Romm rendezőaszisztense volt. 1964-ben a Balázs Béla Stúdióban is dolgozott. 1981-1995 között a Filmművészek Szövetségének főtitkára. 1982-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja. 1993-1996 között a Duna Televízió főigazgató-helyettese, 1996-2000 között alelnöke. Filmjei: A hetedik napon (1959), Egyszerű (1961), Különös melódia (1968), Azonosítás (1975), Csángómagyarok (1975), Köszönöm, megvagyunk (1981), Szirmok, virágok, koszorúk (1985), Kettévágott (1996), Észak, észak (1999). F. d.: Berlini Ezüst Medve-díj (1976, 1985), Balázs Béla-díj (1988), Érdemes művész (1986).

Megadja Gábor (1985): eszmetörténész, az NKE Molnár Tamás Kutató Központ kutatója. 2014-ben jelent meg az Az utópia hegemóniája című kötete.

Miskolczy Ambrus (1947, Marosvásárhely) történész, a történettudomány doktora, az ELTE BTK Román Filológiai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA tagja. Az erdélyi magyar–román–szász együttélés, a polgárosodás társadalomés eszmetörténete kutatója, ideértve a mítoszteremtés eszmetörténetét. F. m.: A brassói román levantei kereskedőpolgárság, 1780–1860 (1986), Erdély története III. (Főszerk. Köpeczi B. Szerk. Szász Z. – társszerző 1986); Eszmék és téveszmék (1994); A legendák varázsa (Jules Michelet kelet-európai mítoszai és a magyar–román párbeszéd a 19. század derekán 2000); Szellem és nemzet (2001). F. d.: Akadémiai-díj (megosztva, 1987) és a Ránki György Szakkuratórium Díja (1997).

Molnár Attila Károly (1961), eszmetörténész. Jelenleg az NKE MTKK vezetője és az ELTE TÁTK oktatója. F. m.: A „protestáns etika” Magyarországon (1994), Feljegyzések a kaotikus fegyházból (1999), Edmund Burke (2000), A jó rendről (2010), A tanácskozó demokrácia és a megváltó csevegés (2014), Szabadságolt lelkiismeret I. (2014), Szabadságolt lelkiismeret II. (2016).

Sárközi Mátyás (1937), Sárközi György költő és Sárközi Márta fia, Molnár Ferenc unokája. 1956 óta Londonban él. 1956-1963 között Londonban újságíró volt. 1957-1961 között a londoni St. Martin Képzőművészeti Akadémia könyvillusztrátori szakán tanult, majd a BBC magyar osztályán dolgozott több mint 40 évig. 1963-1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió, 1966-1977 között ismét a BBC magyar osztályának munkatársa. Novellái, kritikái, műfordításai az emigráns Irodalmi Újságban, a müncheni Új Látóhatárban, a chicagoi Szivárványban jelentek meg. 1981-1984 között a Londoni Egyetemen irodalmat és történelmet tanult (BAHons). 1989 után tizenegy évig volt a Magyar Hírlap londoni tudósítója. Az Írószövetség választmányi tagja volt leköszönéséig. Szerkesztette az Angliai Magyar Tükör című folyóiratot. A British-Hungarian Fellowship elnöke volt. Elbeszéléseket, karcolatokat, irodalmi cikkeket és kritikákat ír. 2001-től az Inforádió londoni tudósítója. A Heti Válasz havi tárcaírója. F. d.: Nagy Imre emlékérem (1993), József Attila-díj (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009), Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2013).

Sárosi Bálint (1925, Csíkrákos) népzenekutató. A zenetudományok doktora, a Széchenyi István Művészeti Akadémia [SzIMA] tagja. Erkel Ferencés Széchenyi-díjas. Magyar nyelvű könyvei: Cigányzene (1971), Zenei anyanyelvünk (1973), A hangszeres magyar népzene (1996), Hangszerek a magyar néphagyományban (1998), Zenei anyanyelvünk (2003), A cigányzenekar múltja az egykorú sajtó tükrében (2004), Nótáskönyv (2010).

S. Király Béla (Sóvárad, 1957) közíró, politológus, a Magyar Szemle szerkesztője, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. A Kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem filozófia–történelem szakán, majd az ELTE politológia szakán végzett. Társadalomismeretet tanult Eindhovenben világbanki ösztöndíjjal.

Szávai János (1940, Budapest) irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, diplomata. F. m.: Saint-Exupéry (1970), Roger Martin du Gard világa (1977), Az önéletírás (1978), Zsendül-e a fügefa ága? (1984), André Malraux (1985), Nagy francia regények (1989), Magyar Larousse I-III. (főszerk., 1991–94), La Hongrie (1966), Írástudók és próféták (2002).

Tóth Klára (Nyíregyháza, 1953) filmkritikus, publicista. Dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálataiban vett részt. Kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, Magyar Nemzet, Népszabadság, Élet és Irodalom oldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének 1996–1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.



« vissza