Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

„Istenben van a nyugalom” – Újabb Eckhart mester-fordítás

Eckhart mester a középkori teológia és spiritualitás egyik legismertebb és méltán sokat idézett alakja, akit talán nem szükséges bemutatnunk. Magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő befogadása a huszadik század elején indult meg Balázs Béla és Fülep Lajos révén. Az azóta eltelt száz évben az alább ismertetett a Typotex kiadó gondozásában megjelent – könyv már a hetedik magyar nyelvű válogatáskötet a sorban, ha az újrakiadásokat nem számoljuk, a különböző fordításokat azonban igen. Schneller István mint a kötet fordítói utószavából és már előző kötetéből is kiderült,1 tisztában van a fordítás nehézségeivel, a magyar nyelven is szerteágazó fordítói megoldásokkal, hiszen kiváló átültetések olvashatók – a teljesség igénye nélkül – Adamik Lajos, Bányai Ferenc, Mándy Stefánia, Surányi László és Szebedy Tas jóvoltából.

A kötet elején egy majdnem 80 oldalas bevezetőt találunk, mely az „Eckhart mester élete és gondolatai” címet viseli, s amely jelentős kiegészítésekkel – talán háromszorosára nőve – magába foglalja a 2000-ben megjelent fordítás előszavát is. Eckhart életének és műveinek, valamint vezérgondolatainak ismertetését követően Schneller István az életművet a Magyarországon Tábor Béla és Szabó Lajos, valamint bizonyos szempontból Hamvas Béla nevéhez kapcsolódó gondolkodói körben, szellemtörténeti kontextusba helyezve tárgyalja; olyan fontos szerzőkre is utalva, mint Rudolf Otto, Shizuteru Ueda, Martin Heidegger, vagy Thomas Merton.

A kötetben szereplő harminc német prédikáció2 közül tizenöt még soha nem jelent meg magyarul. Schneller István az előző művében szereplő valamennyi beszédet (szám szerint tizenötöt) újraközli, s míg ott a Josef Quint által szerkesztett és fordított (1969), addig az új kiadásban a Niklaus Largier szerkesztésében, de ugyanúgy Josef Quint fordításában olvasható német kötet (1993) jelenti a kiindulási alapot mintegy huszonhét prédikáció esetében. Néhány – a kötetben található – prédikáció címe: A megismerés határairól, Isten módszer nélküli kereséséről, A semmi meglátásának gyümölcseiről, Arról, hogy Isten fiai vagyunk. A harminc prédikáció közül tizenkettő már megjelent más fordításban is magyarul; a pontos bibliográfiai adatokat azonban ami a többi magyar fordítást illeti – talán jó lett volna minden prédikáció esetében megadni, ezzel is megkönnyítve az érdeklődő, azokat összevetni akaró olvasó dolgát.

A válogatás szempontjait a 427. oldalon összegzi a fordító: A beszédek kiválasztásával Eckhart vezérgondolatait kívántam a lehető legtöbb oldalról bemutatni, a terjedelem adta korlátok között. A válogatás célja, hogy egyúttal a német prédikációk eddigi legteljesebb összeállítását nyújtsa az olvasó számára, hiszen Eckhart beszédei néhány alapeszmét, fő témát járnak több oldalról is körül, így vetül rájuk eltérő irányokból a megértés fénye.” E tekintetben gondosan válogatott kötetről van szó, amelyben a prédikációk át- és átszövik egymást, s igaz ez főképpen az olyan – Schneller által is – eckharti alapfogalmaknak tekintett valóságokra mint az Abgeschiedenheit (világtól való belső elkülönülés, világról való leváltság), a Gelassenheit (Istenre való ráhagyatkozás), vagy a Grund der Seele (lélekalap). Talán érdemes lett volna a német fogalmakat a prédikációkban zárójelben is feltüntetni, mivel – amint ez az utószóból szintén kiderül – a fordító nem ragaszkodik egyetlen fordításhoz, a kontextustól függően többféle változatban adja vissza e kulcsfogalmakat. A fordítás, szúrópróba-szerűen összehasonlítva a német eredetivel, mindezzel együtt is tökéletesen adja vissza azt.

A bibliafordítások használata okozta a legnagyobb fejtörést a recenzensnek. Schneller István úgy döntött, hogy a Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliáját (2014) használja, kiegészítve – hiszen ebben protestáns volta miatt a deuterokanonikusnak mondott bibliai könyvek nem szerepelnek – a szintén a Magyar Bibliatársulat által kiadott Deuterokanonikus bibliai könyvek című bibliafordítással. Ez a fordítói elv nem a legcélszerűbb megoldás, sem fordítói, sem filológiai szempontból. Eckhart mester – lévén középkori domonkos szerzetes, tehát katolikus – szövegeiben sokkal inkább a Káldi György-féle katolikus fordítást kellene használni, hiszen ebben az esetben egyrészről nem lenne szükség két bibliafordításra, másrészről a Káldi-féle fordítás készült a latin nyelvű Vulgata alapján, mely a legközelebb áll az Eckhart által is használt Bibliához (szinte tökéletesen megegyezik azzal). Így, noha a szabad idézés miatt igazítani kellett volna a szentírási helyeken, talán következetesebb megoldás lett volna.

Egyetlenegy, nem kritikai, inkább érdeklődő megjegyzés még felvethető. A prédikációk kontextusa az egyházi év, hiszen az egyes bibliai helyeket – amelyek Eckhart és valamennyi prédikátor gondolatmenetének alapját képezik – a liturgiában meghatározott beosztás szerint használják. Schneller István csak a 66. számú, a Hogyan lehetünk jók? című prédikáció esetében jelzi, hogy pontosan az év mely napján, milyen ünnepen hangozhatott el a beszéd. Mivel a Largier által szerkesztett német kötet kommentárjaiban minden esetben jelölve van az elhangzás feltételezhető időpontja, a magam részéről örömmel vettem volna, ha lábjegyzetben mind a huszonkilenc prédikáció esetében megtalálható lenne ugyanez, hiszen így nem csak önmagában álló olvasmányként, hanem az egyházi évbe ma is szervesen beilleszthető szövegekként vehetnénk kézbe az egyes beszédeket.

A fentiek inkább jobbító szándékú megjegyzések, melyek nem vonnak le semmit a kötet értékéből. Egészében tekintve gondosan szerkesztett, a kortárs könyvkiadásban különösen szépnek mondható kiadványról van szó, amelyért nagy köszönet illeti elsősorban a fordítót, valamint a Typotex kiadót is, hogy vállalta annak megjelentetését. A recenzió első mondatában elmaradt bemutatásért pedig örömmel irányítjuk az olvasót – az egyéb fordítások mellett – legújabban Schneller István újabb fordításkötetéhez.

(Eckhart mester: Válogatott prédikációk. Harminc fontos német beszéd. Typotex, 2014, vál. és ford. Schneller István, 430 oldal)

 

JEGYZETEK:

 

1 Meister Eckhart: Tizenöt német beszéd. 2000, Kráter Műhely Egyesület, Pomáz (ford. Schneller István).

2 Valójában, ahogyan ezt Schneller is jelzi fordítói utószavában, huszonkilenc prédikációról és az Útmutató beszédek egy részletéről van szó.



« vissza