Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Haza és nagyvilág - Takáts Gyula és Cs. Szabó László levelezése

Takáts Gyula levelesládája rendkívül gazdag anyagot tartalmaz, hiszen a november 20-án éppen tíz esztendeje elhunyt költő igyekezett valamennyi neki írt levelet megőrizni. Több mint húsz levéltári dobozban találhatóak a hozzá írt levelek, amelyekből eddig négy teljes kötet jelent meg: Martyn Ferenc Takáts Gyulának írt levelei, valamint Csorba Győzővel és Fodor Andrással folytatott levelezése. Az utóbbiakon felül még Takáts életében publikált(ak) leveleket mások mellett Egry Józseftől, Jékely Zoltántól, Kiss Tamástól, Tatay Sándortól, Várkonyi Nándortól, valamint Weöres Sándortól. Cs. Szabó Lászlónak külön kötetben mind ez ideig Szőnyi Zsuzsával és Gál Istvánnal folytatott levelezése látott napvilágot.

Takáts Gyula levelezéskötetei közül az előbb említett sorban a negyedik a Helyét kereső nemzedék,1 amely egyúttal a Takáts–Cs. Szabó kapcsolatnak is első – noha csak közvetett – bizonyítéka. Weöres Sándor, Kiss Tamás és Jékely Zoltán is több alkalommal említik leveleikben Cs. Szabót mint a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjét. Egy alkalommal Jékely az alábbi mondatot fűzi Cs. Szabónak a Takáts költeményeihez, s azok felolvasásához fűződő viszonyához: Különben nagyon szeret Téged, honoráriumodat is 50 P-re emeltette a Rádiónál.2

Az alábbiakban közölt levelekben többször is felmerül az az óhaj, hogy a két szerző személyesen is láthassa egymást, azonban Takáts többször is úgy emlékszik vissza, hogy a Duna-korzóban találkozott Cs. Szabó Lászlóval.3 Persze, meglehet, hogy az óhaj az újbóli találkozásra vonatkozott. 1943-ban Takáts ismertetést közölt Csé Haza és nagyvilág című kötetéről, amely egy későbbi, 1971-ben (!) megjelenő gyűjteményes kötetében is helyet kapott,4 amint az a tizenegyedik levélből is kiderül.

Egy biztos, Csé és Takáts dokumentálható kapcsolata a háború után megszakadt, bár, az alábbiakban olvasható levelek tanúsága szerint Csé továbbra is figyelemmel kísérte Takáts pályáját. Több alkalommal is méltatta – ha röviden is – Takáts költészetét: Jankovich Ferenc a Dunántúl, Takáts Gyula a Balaton-vidék költője, az első politikai pátosszal, melyet a harmincas-negyvenes évek mozgalma fűtött és hitelesített. Takáts posztimpresszionista művész; mint néhai barátja és illusztrátora, Egry József, s az ecsetet olykor prózaversekre cserélő Bernáth Aurél, ő is éber pillák alól, éles füllel ábrázolta villanva változó s mégis lusta vízi paradicsomát, fény és tó szerelmeskedését s a szőlőhegyek évszakait. Újabb versei kitörtek az idilli tájköltészetből.5 Takáts Gyula, az egyetlen számottevő tájköltő – a pasztellszínű Dunántúlé –, mert természetfestő lírájának kemény az intellektuális páncélzata.”6

Az alábbi forrásközlés talán legérdekesebb darabjai a költő görögországi útjával kapcsolatos levelek. Az ötödik levélben olvasható kérésre és a segítségre így emlékszik vissza Takáts Gyula 1984. október 7-én kelt naplóbejegyzésében: Most olvasom: meghalt Cs. Szabó László és Sárospatakon temették el. Mikor Görögországban voltam első feleségemmel, Loncikával, akkor Cs. Szabó Londonból Athénbe valutát küldött, hogy utamon Krétát is bővebben átnézhessem. Igen figyelmes és jó barát volt. [...] Cs. Szabó egy személyben volt tudós és művész...7 Azt, hogy ez a görögországi s különösen a krétai út (ezáltal Cs. Szabó segítsége) milyen nagy hatással volt Takátsra, a legérzékletesebben Tüskés Tibor fogalmazta meg: Mit adott Takáts Gyulának a Hellasszal, az antik görögséggel való közvetlen találkozás? Láttuk, semmiképpen sem puszta útiélményt, útirajzot. Akkor mi mást? Egy új mitológia megalkotására való ösztönzést, esztétikát és filozófiát.8 A takátsi görögséget és a becei görög alakját tehát, részben, éppen Cs. Szabó Lászlónak és az emigrációnak köszönheti a magyar irodalom.

Azt, hogy ez a görögség pontosan milyen jelentőséggel bírt Takáts számára, az e forrásból származó versesköteteken kívül jól szemlélteti az alábbi részlet is: Ez vitt az ősi források hangjához, így Kasztália forrásához vagy Kréta ősi szigetére is. Adriai-földközi utazásaim után az 1965-ben tett görög utam nekem nem kirándulás volt, de ehhez az életstílushoz nekem kiteljesülés, a szózat, az európai anyanyelv legősibb hangjának hallgatása vagy ha már a forrásról beszéltem, e források erőtadó kóstolása. A tragédiák elleni varázs megismerésének reménye... Mert Veinemöjnen és Knosszosz életstílusának és értelmének megismerése előtt is, de még inkább utánuk, mediterrán honvággyal mindig az emberiség elől rejtőzködő fényt kerestem... Átvitt értelemben a Kertet és az Aranyragyogást. – A Heszperidák tündéri kertjét?... – Ahová a mítoszok hajdanában azokat az aranyalmákat rejtették, amelyeket még Herkules is csak úgy tudott megszerezni, hogy átvette az ég tartását Atlasztól.. . Ma már, akárhogyan is nézem napjaink históriáját, ez az ég már nem is átvitt értelemben, de a valóságban is, korunk emberiségének a vállán van... Lelkiismeretünket nyomja.. .9

Az alábbiakban közölt levelek aligha jelenthetik a teljes Takáts-Cs. Szabó levelezést. Egyes levelekből következtethetünk jelenleg ismeretlen levelekre is, amelyek lappanganak. Sajnálatos módon ez nem egyedi eset sem általánosságban, sem a Takáts-hagyatékban.10

(A levelek esetében a feladót és a címzettet minden esetben jelöltem, ha az a borítékon szerepelt. Takáts Gyula leveleinek lelőhelye: Takáts Gyula levelei Cs. Szabó Lászlónak, PIM Kézirattár, Cs. Szabó László-hagyaték. Cs. Szabó László leveleinek lelőhelye: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XIV. 81. Takáts Gyula iratai. 11. doboz. A dátumozást és az aláírásokat nem egységesítettem. Takáts Gyula valamennyi levelét kézzel írta, szemben Cs. Szabó Lászlóval, aki a géppel írt leveleket kézzel írta alá. A leveleket csak az általam legszükségesebbnek vélt jegyzetekkel láttam el, az egyes levelekben csak az egyértelmű elgépeléseket, hibákat javítottam, az egyedi írásmódot minden esetben meghagytam.)11

 

*
 

1. Takáts Gyula levelezőlapja12 (Boríték nélkül, feladó: Takáts Gyula, Rippl-Rónai Múzeum; címzett: Cs. Szabó László író, 48. Gloucester, News [sic!] London, W.2, Anglia)

3. 12. 962.

Kedves Barátom, megkaptam Párizsból a Magyar költészet antológiáját.13 Köszönöm figyelmeteket s a másik antológiákban megjelent verseimért is fogadd hálámat. Nem tudom Mézöntő14 és Virágok virága15 c. új versköteteim megvannak-e neked? Csak egy levlapon is jelezzed s én, ha lehet, megküldöm azokat címedre. Szeretném, ha ismernétek új munkáimat; azt hiszem, messze vagyok attól, amikor együtt láttad írásaimat. Én Kaposváron, a megyei múzeumnak vagyok az igazgatója, vidéken élő magyar költő, aki szeretettel gondol Rád Takáts Gyula

 
 

2. Cs. Szabó László levele (Borítékban, feladó a levélen, címzett: Mr. Gyula Takáts, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, Hungary)

11. 12. 1962.

Kedves Barátom,

Köszönöm szépen december 3.-i lapodat, igen jólesett, s a vége meghatott. Nagy öröm nekem, hogy méltó fordításban franciául olvashatom két versedet, amely közel áll a szívemhez.

Mikor az ötvenes évek elején az Aranytól napjainkig16 című testes antológiát szerkesztettem, bizony nagyon nyomorultul voltam ellátva, a te verseidet is úgy szedegettem össze, kínnal, keserűséggel, szétszórt folyóiratokból. Azóta fordult a világ, van vagy másfél ezer magyar könyvem. S vagy négyezer idegen nyelvű. Ez a bosszú az elveszett nyolcezerért. Tőled kettő van meg: Vízitükör,17 Egry József rajzaival és Mézöntő. S persze követlek a folyóiratokban. Igazad van, messze vagy kezdő korodtól. De hát így is van rendjén. A Virágok virága című kötet, fájdalom, nincs meg, légy szíves küldd el. Tudtommal szerző a maga könyvét minden további nélkül kiküldheti, csak más szerzők könyveihez kell – eléggé nehezen megszerezhető – engedély. Több írótól is megkaptam az újabb dolgait.

Talán arról is tudsz, hogy Betlehem-i utazásom után, 1960-ban felhasználtam karácsonyi írásomban Pásztorok18 című versedet. / Betakartuk már a szőlőt. // Elsőt fordult már a bor. / Teljes egészében.

Sajnálom, hogy nem hallhattalak Esztergomban. Sem Józsi Jenőt, se Csorba Győzőt. A másik két írót még nem ismerem. Dévényi Ivántól19 kaptam a nyomtatott meghívót, ő volt felírva küldőnek; nagyon kérlek, köszönd meg alkalomadtán a nevemben egy lapon vagy levélben vagy élőszóval a figyelmét.

Én is szeretettel gondolok rád ebből a nagy faluból.

Szívből köszönt Csé


 

3. Takáts Gyula levelezőlapja20 (Boríték és feladó nélkül, címzett: Mr. László Cs. Szabó, 48, Gloucester Mews, London, W. 2, England)

19. 2. 963

Kedves Barátom, leveled vétele után kb. január első felében elküldtem, mint saját könyvet, – ezzel a megjelöléssel –, Virágok-virága c. új verskötetemet címedre. Nem tudom, megkaptad-e? Ez érdekel, mert Gara Lászlónak21 is akarok küldeni Párizsba. Itt az antológiátokról sokat írnak és jót. Bár Angliában is el lehetne érni ilyesmit. Tudtommal még költészetünkből válogatás nem jelent meg. Hamarosan egy novelláskötetem jön.22 Egyes darabjai az 1944-1949-es időkből álltak össze. Most Pécsen a Jelenkor havi folyóirat lett. Sokat remélünk tőle. Jó egészséget a még mindig félméteres hó alatt ülő Pannóniából szeretettel,

TGyula


 

4. Cs. Szabó László levele (Borítékban, feladó a levélen, címzett: Mr. Gyula Takáts, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, Hungary)

5. 4. 1963.

Kedves Barátom,

Ahhoz, hogy megértsed hosszú hallgatásomat, ismerned kellene a londoni házviszonyokat. Hiszen egyszer talán azt is megnézed magadnak! Tele van még a városnak a közepe is összeragasztott /úgy értem: egymáshoz ragasztott/ kicsi házzal, amolyan parányi s rozoga saját házam saját váram-mal. Ilyenekből áll az én Mews-om is. Mews nem is állhat másokból. A szó eredetileg királyi istállókat jelentett. Magyarán a Gloucester Istállósorban lakom. Sajnos, a szomszéd házacska jó ideje lakatlan.

Azért sajnos, mert az új bérlő-jelölt kedvéért csak a múlt hét végén nyitották ki bemutatásra s a földön találták két levelemet és a könyvedet. Olyan karcsú, hogy belefért a levélrésen. Az történt, hogy az álmos postás reggel fél hétkor, az első kihordásnál, a téli sötétben /mert a tévedés idején nyilván még az lehetett/ egy lakatlan házba csúsztatta be egyszerre vagy elosztva könyvedet s a hasonlóképpen ki tudja mióta ott heverő, többször reklamált levelet.

Leveled vétele után elmentem a postára, de ott tanácstalanok voltak. Most már értem, hogy miért. Morál: 1. Lakjál falun, ahol a postáskisasszony nyilvántartja levelezésedet (legalábbis az én időmben), 2. Ragaszd le a szomszéd, lakatlan ház leveles ládájának a küldő száját, 3. Barátod írjon vastag verskönyvet, amely nem fér át a nyíláson s a helyes szám alatt rázza fel a postás a lakókat, 4. Elküldheted könyvedet Gara Lacinak, ha eddig nem tetted volna meg. De remélem, volt annyi eszed a válaszom nélkül is elküldted már.

Minden jó, ha jó a vége, az utolsó estéket borod mellett töltöttem. Azt már tudom, hogy papiroson jó az ízük, milyen a pohárban? Nyilván sose fogom megtudni. Nagy kár. A magyar export-bor egyébként csapnivaló, brrr! rossz rágondolni. Olcsó, tiszta s jó spanyol és francia borokat szoktam inni. Azok mellé is ízlik a Takáts Gyula megújuló költészete. Mert újul. Nagyobb bókot, szaktárs, úgy-e nem mondhatok? Mind közt legjobban Az elvakult viadal ciklusa érdekelt. Ne add meg magadat, mindhalálig sose add meg magad a körülötted23 növekvő igénytelenségnek.

Nemrég láttam a képedet a Tájékoztatóban. Prózakötetedről tájékoztatott. Kissé őszülő, délceg s tekintélyes magyar ember nézett rám. Hát hiába. Jön az ősz, érik a szőlő. Szívből köszönöm a könyvedet, igaz örömet szerzett.

Sok szeretettel                                                                                                                            Csé


 

5. Takáts Gyula levele (Levél és boríték egyben, feladó: Dr. Takáts Gyula (Kaposvár), Athén - Griechenland - Sindagma; címzett: Cs. Szabó László scrittore etc, 48. Gloucester Mews, London, W. 2, England)

Athén, 1965. V. 26

Kedves Barátom,

ma érkeztem meg Athénbe. Régi vágyam teljesült ezzel az úttal. Pannóniából kijövet végre megismerhetem azt a mediterráneumot, amelyet csak írásból ismerhettem eddig. Krétára is szeretnék eljutni, de igen gyengén kaptam ahhoz dollárt. Az lenne a kérésem, – ha elfogadod visszatérítési javaslatomat –, küldjél Poste restante megjelöléssel alábbi címemre 10 fontot. (42 dollár egy repülőút Athénból Iraklionba.) Úgy gondolom, én küldenék Neked prospektust, Te pedig kiválasztanád azokat a könyveket, amelyeket meg akarsz szerezni. Én a Nemzeti Bankon keresztül küldeném ki. Ez nem szabályosan járható út. Arra kérlek, június 10ig az athéni főpostára alábbi címre küldjed el a pénzt, ha teheted. A régi barátsággal köszönt,

Takáts Gyula

Címem:

Dr. Takáts Gyula Poste restante

Sindagma: Athén - Griechenland


 

6. Cs. Szabó László levele (Borítékban, feladó nélkül, címzett: Dr. Gyula Takáts, Poste restante, Sindagma, Central Post Office, Athens, Greece)

31. 5. 1965

Kedves Barátom,

Pár órája, ma kora reggel kaptam meg 26.-i leveledet. /Vasárnap esett közbe./ Remélem, pár nap múlva kezedben van a kért tíz font. S vissza se kell fizetni. Nem az én pénzem s nem az én érdemem a segítség. Egy hét alatt 30 fontot fizettem ki idelátogató barátoknak, rokonoknak. /Hetenként kb. nyolc-tíz jelentkezik, hasonló helyzetben, mint te./ Teljesen kifulladtam. Rögtön fölhívtam Tábori Pált,24 mert tudok valami szerény nemzetközi alapról, amely öt-tíz font erejéig, elsősorban könyv vásárlások könnyítésére, támogat közép- és kelet-európai írókat, ha kikerülnek a világba. S neki szava van az alapnál, amelyben hol van pénz, hol nincs. Most éppen van, s az utalásra jogosult személy holnap érkezik vissza Londonba. Ma hétfő van, reméljük szerdáig megtörténik az intézkedés. S a pénz, mint mondtam, nem kölcsön, hanem kulturális segítség, használd egészséggel.

Nemrégen kaptam meg az Évek, madarak25 című kötetet, nagy örömet szereztél vele, figyelmedet, emlékezésedet szívből köszönöm. Ma expressz küldetek egy könyvet26 Athénbe, talán idejében elér.

Jó érzéssel tölt el, mondhatom, hogy kijutottál Görögországba.

Igaz barátsággal köszönt,

Csé

P.S. Leveledben egy volt meghökkentő. Így adod meg a címet: Athén, Griechenland.27 Csak nincs megint német megszállás alatt?...


 

7. Takáts Gyula levele (Levél és boríték egyben, feladó: Takáts Gyula, Athén, Viktória Hotel, Greece; címzett: Cs. Szabó László, London, 48. Gloucester Mews, W. 2, England)

Athén, 9, 6, 65

Kedves Barátom,

hálás szívvel tudatom veled, hogy a kért 10 Fontot megkaptam idejében. írtam volna, de leveled tudatott könyvedről s bevártam. Itt van a kezemben. Már a Zappeión kertben fölbontottam s most mezítlen heverve kis diákszállós-szerű szállodámban olvasom. Olvasom gyorsan, mert este 18 órakor indul a Filipposz velem Krétára s addig is szeretnék túl lenni pár jó és tanító, és kapcsolat-keltő mondatodon, amelyeket mindig is szerettem. Tudod jól, azt hiszem! Örülök a Magna Graeciai indításodnak. Örülök, mert jártam ott 1948-ban. S mert, ahogy soraidat olvasom nagyszerűen bontakozik ki a bizánci félezer év is. – Ami pedig a Griechenlandot illeti, íme válaszom. Indulás előtt kaptam egy 1963-as alapos német kalauzt, Bonnban adták ki! így nyelvem a germánra járt rá, de szívem a helyén van s örülök, hogy itt lehetek Pannóniából. Figyelmedet nagyon, nagyon köszönöm s minden jót kívánva igaz barátsággal köszönt

Takáts Gyula

P.S. Örülök, hogy Évek, madarak c. könyvem eljutott hozzád Albionba!


 

8. Takáts Gyula levele (Boríték nélkül)

Kedves László,

alig pár perce értesültem a kis Tabán vendéglőben, hogy a Sz. Cs. Társaság28 meghívója nehány közös barátunkhoz megérkezett és meghívta őket 60. születésnapodra. Én nem kaptam, pedig minden bizonnyal meglátogattalak volna. így hát, ha késve is, de igaz szívből és őszintén kívánok erőt, egészséget és hosszú boldog éveket. Ma este megyek Áprilyékhez, ahol egészségedre ürítünk pár pohárka szilvát.

Már, hogy könyvednek mennyi hasznát vettem Kréta szigetén, el sem mondhatom. Minap olvastam el ismét, hogy kitűnően sikerült diaképeimhez soraid legyenek az ébresztők. Nehány verset is írtam ott és azóta. Lám-lám Berzsenyi úr somogyi rokona meglátta Árkádiát és Erdő-elve segítette. A rádiót nem hallottam évfordulód alkalmából, de olyasmit igen, hogy az Évek, madarak is szerepelt volna! ... Igaz ez? ... S ha igen, az nekem mennyi öröm lenne! Még egyszer egészséget, sikert és erőt kíván Neked régi híved

Takáts Gyula

Bp.

5.12.65.

P.S. A M. írod. Lexikon úgy tudom születési éved rosszul közli! Most jelent meg a 3. kötet.


 

9. Takáts Gyula levele (Levél és boríték egyben, feladó: Takáts Gyula, Kaposvár, Kovács S. u. 9. Hungary; címzett: Cs. Szabó László, 48, Gloucester Mews, London W. 2, England)

Kedves László,

sajnos az idén több ok is arra kényszerített, hogy itthon töltsük a nyarat. Szívem és reumám szorított ketrecbe, közben azonban összegyűjtöttem az 1961 óta írt verseimet és Villámok mértana29 címen jelennek meg 67-ben, vagy 68 elején. Biztos tudsz róla, hogy megjelent a Magyar irodalomtörténet 5-6. kötete. Én, ha szükséged van rá, szívesen megküldöm. Csak írjad meg.

Mások említették, hogy Évek, madarak c. könyvemről megemlékeztél? Ha így lenne, nagyon örülnék annak és persze annak is, ha egyszer megkaphatnám a szöveget. Nagyon köszönöm. Az 1967. évre jó egészséget és boldogságot kíván a régi barátsággal

T. Gyula

Kaposvár

966. 12. 28


 

10. Takáts Gyula képeslapja (Boríték és feladó nélkül, a hévízi gyógyfürdő látképével, címzett: Cs. Szabó László, 48. Gloucester Mews, London W. 2, England)

Kedves Barátom,

már mindenem kész volt, amikor tokszalag szakadást szenvedtem a jobb térdemen. így sajnos Párizs helyett kórházba kerültem és most itt vagyok utókezelésre Hévízen. Igen sajnálom, hogy utunk elmaradt. Szerettem volna veled találkozni. Ha minden jól megy, ez év végével új könyvem jelenik meg. Jó egészséget kíván őszinte szeretettel,

Takáts Gyula

20.6.67



11.
Cs. Szabó László levele (Borítékban, feladó nélkül, címzett: Takáts Gyula, Kovács S. u. 9. Kaposvár, Hungary)

1971 nov. 4.

Kedves Gyula,

Becsületes olvasó vagyok, elején kezdem a könyvet s nem csak úgy szemezgetve, legalábbis ha Takáts Gyula vagy a hasonszőrű fajtája írta. Ezért maradt homályba egy darabig a kedves ajánlás.30 Régi írás? De hiszen több is van belőlük s vannak újak is a régiek mellett. Aztán ráfordítottam a 217 lapra s a lapon a régi írásra a Haza és nagyvilágról.

Gondolhatod, mennyire jól esett és meghatott fölvétele a gyűjteménybe. Mindig jólesnek ebben a nagy messzeségben, már-már csillagtávolságban a hazai hűségnek ezek a fényjelei.

Milyen szép portré. Persze nem tudom, hogy más szemében is olyan találó-e, mint az enyémben. Lehet, hogy megszépítette a modellt a barátság. Én mindenesetre egyik legjobb jellemzésemnek tartom arról az esszéíróról, aki voltam. S aki, sok-sok változás ellenére, lényegében még ma is vagyok. Az utolsó húsz év anyagából édeskeveset ismernek az otthoniak, pedig kitelne belőlük hat-hét olyan kötet, mint a Haza és nagyvilág. Kár; a mű jobbik fele idekint készült. Másoktól hallom, olvasom is, hogy nekem nem ártatott meg az emigráció, magam is érzem.

Nagyon tetszett a könyved. Különösen a Csokonairól s a Babitsról szóló írás szólt a szívemhez s igen érdekelt, amit a 271 oldaltól kezdve kortársainkról mondasz.

Proust foglalkoztat egy ideje, a kor s a körök, amelyekben mozgott. Nincs rá bizonyíték, de egyáltalában nem lehetetlen, hogy találkozott Rippl-Rónaival a Revue Blanche szerkesztőségében v. Natansonéknál. Ezt az igazgató úrnak mondom.31

Egyszer már testben is láthatnánk egymást! Amíg nem késő.

Még egyszer szívből köszönöm a könyvet, a dedikációt és csendes nagy bátorságodat.

A régi baráti szeretettel

Csé

 

12. Cs. Szabó László levele (Borítékban, feladó nélkül, címzett: Takáts Gyula, Kovács S. utca 9. 7400 Kaposvár, Hungary)

1973 jún. 20

Kedves Gyula

igen jólesett a figyelmed: nagyon szépen köszönöm a Sós forrást.32 Örömmel látom, hogy kitűnő szellemi kondícióban vagy. Görög útad sem volt hiábavaló.

Talán meglep s furcsállod, hogy a magas szintű anyagból legjobban két töredék ragadott meg: Kölcseyhez és Madách. Felér két irodalomtörténeti fejezettel. Gondolom, ezt nevezik a költészet hatalmának. Meghatott a D. Gabi emlékére írt sirató33 – nem sirató is.

Hamarosan menesztek követjárásba a pincédhez egy különlenyomatot. Szerető barátsággal

Cs.


13.
Takáts Gyula levele (Boríték nélkül)

Balatongyörök

Bece-hegy, 22,8,73.

Kedves László,

a minap voltam Németh Lászlónál Sajkodon.34 Magam útverő látogatásnak gondoltam és irodalmi ülés lett, mert László, hála Isten, minden híresztelés ellenére, mindenre jól kapcsol, röviden, velősen válaszol, vagy kinyilatkoztat. Sokszor került rólad szó és szeretettel emlegettünk. Igen örültem a Sós forrást említő levelednek is.

Egyben, - mert minap itt volt nálam Svájcból Major-Zala Lajos35 – megemlítem az angolul megjelenő magyar költők antológia ügyét.36 Ügy tudom, te írsz hozzá előszót, (Tábori szerkeszti?) ezért kérlek, nézzed meg, hogy is állok én abban az antológiában. Talán sehogy? Kérlek, válasszál ki a Sós forrásból, vagy a korábbi „Évek, madarakból, a Villámok mértanából nehány versemet. Talán méltányos, hogy ha nem is itt, de abban az antológiában jobban legyek képviselve. Sajnos Táborit nem ismerem, ezért Téged kérlek, akivel személyesen is nagyon szeretnék már találkozni. Jó erőt, egészséget kívánok és küldjél írásaidból, melyeket mindig tanulságból olvasok. Szeretettel köszönt

Takáts Gyula


Jegyzetek:


 

1 Takáts Gyula: Helyét kereső nemzedék. Költők levelei 1934-1949. 1984, Budapest, Magvető.

2 Uo. 119.

3 Ld. például: Takáts Gyula: A harmónia keresése. 1979, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 325.

4 Ld. Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. 1971, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 217-223.

5 Cs. Szabó László: A magyar vers századai. In uő: Ország és irodalom. 1963, Brüsszel, Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet, 71.

6 Cs. Szabó László: Egy nép s a költészete. Különlenyomat az Új Látóhatár 1972 4/5. számából.

7 Takáts Gyula: Öt esztendő Drangalagban 1981-1985. 2005, Pécs, Pro Pannónia, 268.

8 Tüskés Tibor: Kert és arany ragyogás. Takáts Gyula és a görögök. In uő: A hasznos szép költője. 1996, Kaposvár, Megyei és Városi Könyvtár, 155.

9 Takáts Gyula: Életrajzi levél Juhász Ferencnek. In uő: A harmónia keresése. 1979, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 327sk.

10 Cs. Szabó László könyvtára a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárában található, ebben hét (öt dedikált) Takáts-kötet van, Takáts Gyula könyvtára a kaposvári Takáts Gyula Emlékházban van, ahol Cs. Szabónak hat kötete lelhető fel, azonban egyik sem dedikált.

11 Köszönettel tartozom a szerzők örököseinek, hogy a levelek közléséhez hozzájárultak, valamint a Somogy Megyei Levéltár és a PIM munkatársainak, hogy a leveleket rendelkezésemre bocsátották.

12 A Rippl-Rónai Múzeum levelezőlapja.

13 Takáts Gyulának Lénye sugárzott és Zárjuk be, tündér című versei jelentek meg a Gara László által szerkesztett antológiában. Ld. Gara Ladislas (szerk.): Anthologie de la poésie hongroise. 1962, Párizs, Editions du Seuil, 372-374.

14 Takáts Gyula: Mézöntő. 1958, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

15 Takáts Gyula: Virágok virága. 1961, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

16 Takáts Gyulának három verse (Somogyi tavasz, Mézöntő, Oly szép volt) jelent meg az idézett antológiában. Ld. Cs. Szabó László (szerk.): Magyar versek Aranytól napjainkig. 1953, Róma, Anonymus Könyvkiadó, 427-428.

17 Takáts Gyula-Egry József: Vízitükör. 1955, Pécs, Dunántúli Magvető.

18 Ld. Mézöntő, 234.

19 Dévényi Iván (1929-1977) műkritikus, műgyűjtő.

20 A Rippl-Rónai Múzeum levelezőlapja.

21 Gara László (1904-1966) párizsi emigráns író, műfordító.

22 Takáts Gyula: Kinek könnyebb? 1963, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

23 Tollal a lap oldalán betoldva.

24 Tábori Pál (1908-1974) író, újságíró, szerkesztő. Oroszlánrészt vállalt a 13. levélben idézett kötet előmunkálataiban.

25 Takáts Gyula: Évek, madarak. 1965, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

26 Ebből valamint a következő levélből következtetve úgy tűnik, hogy az alábbi kötetről lehet szó: Cs. Szabó László: Halfejű pásztorbot. 1960, London, Magyar Könyves Céh. A kötetnek azonban nem akadtam nyomára a Takáts-hagyatékban.

27 Alatta kézzel írva: Greece.

28 Bizonnyal a Szepsi Csombor Körről van szó.

29 A kötet végül 1968-ban jelent meg. Ld. Takáts Gyula: Villámok mértana. 1968, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

30 A szóban forgó kötet az Egy kertre emlékezve. Benne az alábbi dedikáció: „Cs. Szabó Lászlónak nagy szeretettel küldöm ezt a régi írást...” (Cs. Szabó László könyvtára: Cs.a.2505.)

31 Értsd: Takáts Gyulának mint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatójának. A Takáts-hagyatékban a levelek között van egy boríték, amelyben csak Cs. Szabó Megváltás Szodomában című esszéje található, ebben Csé röviden megerősíti véleményét, hogy Rippl-Rónai és Proust találkozhatott a Revue Blanche szerkesztőségében. Az újságkivágaton a cím fölött dedikáció tollal: „A régi barátsággal Cs.”. Az esszé az Irodalmi Újság 1972. január-februári számának 8-9. oldalain jelent meg.

32 Takáts Gyula: Sós forrás. 1973, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

33 A Bacchus és Devecseri című, A költő halálhírére alcímű versről van szó. Ld. Sós forrás, 119sk.

34 Az említett sajkodi látogatás valószínűleg az 1973. augusztus 13-i összejövetel, amelyen Tüskés Tiborral, Tüskés Gáborral, Fodor Andrással és Fodor Andrásnéval vett részt Takáts. Az eseményről rövid videofelvétel is készült: https://www.youtube.com/watch?v=m5M0SYraWqg&feature=youtu.be

35 Major-Zala Lajos (1930-2006) Svájcban élt emigráns költő, aki az enyhülést követően részt vállalt a dunántúli, főként a hévízi irodalmi életben.Valószínűleg a Kabdebó Tamás és Tábori Pál által szerkesztett antológiáról van szó, ennek töredéknek tekinthető változatában azonban Takáts Gyulának verse végül nem jelent meg. Ld. Thomas Kabdebó (szerk.): Hundred Hungarian poems. 1976, Manchester, Albion Editions. Az antológia eredeti tervéről, valamint a megvalósulásról ld. Kabdebó Tamás: A „hét évszázad” angoloknak?, in Tiszatáj. XLIX. évf. 6. sz. (1995) 64-74.

36 Valószínűleg a Kabdebó Tamás és Tábori Pál által szerkesztett antológiáról van szó, ennek töredéknek tekinthető változatában azonban Takáts Gyulának verse végül nem jelent meg. Ld. Thomas Kabdebó (szerk.): Hundred Hungarian poems. 1976, Manchester, Albion Editions. Az antológia eredeti tervéről, valamint a megvalósulásról ld. Kabdebó Tamás: A „hét évszázad” angoloknak?, in Tiszatáj. XLIX. évf. 6. sz. (1995) 64-74.



« vissza