Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

A man's spirit: Fa Nándor

A kis nyugat-franciaországi kikötő előtt a tegnapi sarkvidéki szélvihar nyomán még mindig jeges szél fúj, még most is 6-8 méter magasak a hullámok, ahogyan kihajózunk a hamarosan befutó Spirit of Hungary fogadására, harmincán magyarok a bukdácsoló katamaránnal. Körülöttünk több tucat motorcsónak, vitorlás hajó, húzunk nyugat felé, ahonnan Nándit egy órán belül megpillanthatjuk. Megtelt emberekkel a hosszú móló is, nagy esemény a kisváros életében a négyévente megrendezett Föld-kerülő verseny, a Vendée Globe befutója, még akkor is, amikor a harminc elindult hajós közül a nyolcadik érkezik vissza a három hónapos magányos útról. Kilencven napja nem láttak partot, kivéve talán a két hónap után az örökké viharos, a sarkvidéki párából néha kiköszönő Horn-fokot, nem láttak hajót, jobbára egymást sem. Útjukat műholdas helyzetjelzőik segítségével, kis pontokként követtük, követték őket többmilliónyian a karácsony körüli hideg hónapokban, a déli félteke nyarában. Most felemelkedünk a hullámok hátán, és messzire látunk, majd egy percen belül mélyre süllyedünk, és a vízfalak mindent eltakarnak a szemünk elől, hiába magas, nagy hajó ez a motoros katamarán. Meresztem a szememet a látóhatárra, és egy alkalommal, amikor éppen a hullámok hátán hasítunk, megpillantok egy kis pontot, a magyar hajót, amelyik ebben a pillanatban ugyancsak egy hullám hátára kapaszkodik.

Véges a végtelenbe, határolt a határtalanba, halandó a halhatatlanba vetve. Belevetve? Nándi ötödször hajózza körbe a Földet, ötödször integet a Horn-fok ködbe vesző szikláinak, hatvanhárom évesen másodszor kikötés nélkül, egyedül. A szabad akarat dicsőségeként néz szembe minden alkalommal többéves erőgyűjtés és felkészülés után az üvöltő negyvenesek és a húsz-harminc méteres hullámok jeges birodalmával, a természet tomboló erőivel. A legnehezebb utat választva szembe akar nézni a Teremtőjével. Kapaszkodik a végtelenbe.

Az ember sorsa meghatározott. A Velencei-tóban majd minden ponton leér a lábunk. Partjáról nézve a Balaton is mérhetetlen nagynak, végtelenül mélynek tűnik. Útelágazásoknál van esélyünk, hogy letérjünk a kézenfekvő, általában könnyebb utakról. A nehezebbet választva eljuthatunk a végtelenbe. Bensőnk végtelenjébe.

Mi visz rá száz magyart, hogy télvíz idején négyezer kilométert utazzon és fagyoskodjon az Atlanti-óceán partján, vagy kis hajóról hatméteres hullámokkal szembenézve lesse a horizontot? Nem egyszerűen egy három hónapos verseny befutójára érkeztünk. Örök kérdéseinkre akarjuk a választ.

Nem könnyű a külvilágra csak mérsékelten nyitott franciák figyelmét felkelteni. Saját maguknak teremtenek olyan eseményeket, versenyeket, amelyekben külföldinek kevesebb az esélye. Mint az amerikaiak a baseball-lal, a britek a krikettel vagy a magyarok a gombfocival. A franciák az extrém emberi teljesítményeket értékelik. Tour de Francé, Paris-Dakar és a Vendée Globe.

A Vendée Globe négyévente les Sables d'Olonnes-ból, a kis atlanti kikötőből induló versenyét hónapokig szenvedélyesen követi a francia és egyre inkább a világsajtó. Tizennyolc méteres hajókkal körbevitorlázni a Földet! Egyedül. Megkerülni a Jóreménység-fokát Afrika, a Leeuwin-fokot Ausztrália és a Horn-fokot Dél-Amerika déli csúcsán. A legjobb szeleket keresve az Egyenlítőnél az Atlanti-óceánon, autók sebességével rohanva az Indiai-óceán 10-15 méteres hullámain, a déli szélesség 40. és 50. fokának üvöltő szeleiben. Keresztül a csendes-óceáni Nemo-ponton, ahol a legközelebbi emberek a Nemzetközi Űrállomáson laknak és a szárazföld sok ezer mérföldre van. Sport dopping nélkül.

Specializált óceáni hajótervező irodák, high-tech gyárak évente tesztelt, újragondolt és továbbfejlesztett szárnyas szerkezetei, a korszerű elektronika kommunikációs, a kormányt kezelő és időjárás-előrejelző berendezéseivel. Világhírű cégek szponzori eurótízmilliói, marketingkampányai és arculata. Kormányosaik jól fizetett, motivált és tökéletesen kiképzett, erejük teljében lévő harmincas, marcona, negyvenes gladiátorok, akik megküzdenek a vitorlákat szaggató szelekkel, a hajókat, árbocokat törő hullámokkal, a metsző hideggel, az újra és újra meghibásodó műszerekkel, mert végül ketten maradnak: az ember és az Úr féktelen erői. November végén huszonkilencen rajtoltak el, hogy a déli óceánokat az ottani nyár hónapjaiban, karácsony körül érjék el, és 70-120 nap alatt megkerüljék a Földet.

Nándi 63 éves. Székesfehérváron született. A Velencei-tavon és a Balatonon tanult vitorlázni. Csopakon, a nádassal szegett kerekedi öböl partján van a hazai kikötője.

Hajóját, a Spirit of Hungaryt, akárcsak az előzőket: a Szent Jupátot, az Alba Regiát és a Budapestet saját tervei alapján barátaival, Paulovits Dénes gyúró műhelyében maga építette. Négy éve. A Spirit of Hungary modern, jól átgondolt hajó, egyúttal az induláskor a mezőny legidősebbje. 20 százalékkal nehezebb, mint a legutolsó generáció, hiányoznak róla az utolsó, csak a megépítés után engedélyezett fejlesztések, a szárnyak. A mezőny 5-6 leggyorsabb – foil-lekkel szerelt – hajója közel 20 százalékkal nagyobb sebességet képes elérni. A dolgok jó oldala: kipróbált a hajós, aki ötödször indul, hogy körbevitorlázza a Földet, és kipróbált a hajó is. Aminek el kellett romolnia rajta, már elromlott, aminek el kellett törnie, eltört. Ha meg kell majd javítani valamit, ő tudja hogyan. A projektben a szponzor magyar nagyvállalatok támogatásán kívül barátok és Fa Nándor minden megtakarítása benne van. Természetesen benne van balatoni hajója, a „Fahajó” is. Nagyságrenddel kevesebb pénz, mint a többieké. Sokan drukkolunk neki a világban. Majdnem ugyanannyian a bukásáért. Itthon.

A Vendée Globe 2016-17-es versenyét profi módon közvetítették. Nyomon követhető a versenyzők pillanatnyi pozíciója a glóbuszon, értékelhető az időjárási helyzet, a szélerősség, a hullámok magassága, az Antarktiszról leszakadt jéghegyek veszélye. Felismerhető az egyes versenyzők eltérő széltaktikája és a rájuk leselkedő veszélyes viharzónák. Tv- és rádióbejelentkezések teszik közelivé az élményt. Magyarországon százezrek, a világban milliók követték naponta a verseny eseményeit. A virtuális versenyek szerelmesei közül, a jól fűtött otthon melegében, a képernyő előtt félmillióan vesznek részt a hasonló pályán, hasonló időjárási körülmények között zajló versenyen. A déli óceán szürke ege alatt azonban egyedül vannak a versenyzők a szakadt vitorlákkal, leszakadt tőkesúllyal, törött árboccal és felborult hajóval. Sok ezer mérföldön húzódik szét a mezőny. A Horn-fokig nem ért el a 29 versenyző közül 11. Nincsen mentőhajó. A haváriát szenvedettek, egy kivételével magukat mentik, többször ezer mérföldekre fekvő kikötőkbe. Egy hajótörött francia versenyzőt a sarkvidéki kutatókat évente kétszer ellátó, most éppen a Kergeulen-szigetekre tartó hajó emelt a fedélzetre. Harmadik nekifutásra sem sikerült a Földet körbehajóznia. 18-an maradtak, hogy elérjék a hajósok Szent Grálját, a verseny legdélebbi, az Antarktiszhoz legközelebbi pontját, a viharos, jeges Horn-fokot, és észak felé induljanak, az Egyenlítő és Franciaország felé. 8000 mérföld választja el az elsőt az utolsó versenyben maradottól. Fa Nándor a nyolcadik helyen vitorlázik, félúton az elsők és az utolsók között. Harmadik a hasonló adottságú hajók között.

A déli óceánon motorcsónak sebességével száguld a hajó. Hullámra kapaszkodik és hullámról zuhan a mélybe. Fedélzetén átcsapnak a hullámok és visznek jeges vizükkel mindent, ami nincsen erősen rögzítve. A hajót automata kormány irányítja. A radar a felszínen és a víz alatt is képes az akadályok jelzésére, használhatóságát azonban nagyban behatárolják a hullámfalak és a hajó mindent felemésztő sebessége. Nem nagyon van itt idő egy-egy nagyobb uszadék fára, fehérhajóról vízbe került raklapra, kóbor bálnára reagálni. Kell valami fatalizmus és hit ahhoz, hogy az ember ilyesmire vállalkozzon. Meg a tudat, hogy ő maga mindent megtett, ami rajta múlott. A fedélzeti számítógép a tesztversenyeken minden adatot rögzített a hajó viselkedéséről, lehetőségeiről. A hajósnál pontosabban tudja – saját korábbi tapasztalatainak őrzőjeként –, mikor melyik vitorlát kell felhúznia, mikor kell a nagyvitorlát rövidítenie, mikor a fockotbliszterre, vagy Codezeróra váltania. A nagyvitorla rövidítése negyven perc. Háromszáz tekerés a középső csörlő „kávédaráló”-jával. A fock cseréje több mint egy óra a vizes és emelkedő, süllyedő első fedélzeten. A hajós néha a csörlőre borulva alszik perceket. Egyébként alvásra a kajütben is csak percei vannak. Kitámasztott lábakkal és kezekkel elszunnyad a kajütajtó előtti méretes babzsákon, hogy az első gyanús jelre, a hajó váratlan mozdulatára, egy árboccsavar fedélzetre hullására felugorjon. Vízhatlan ruhája kívül-belül tapad az óceán sós vizétől. Ezen a hőmérsékleten percekre sem vetheti le. Nedvesített törlőkendőkkel tisztálkodik, liofilizált ételeket eszik. Tudatosan őrzi energiáit. Abban bízik, hogy ezen az úton nem kell az árbocot megmásznia. Az előző Föld-kerülő versenyen a 28 méteres karboncső tetején lengve véres fejsérülést szenvedett, amelyet akkori társa, a fiatal kiwi hajós, Konrád varrt össze. Az akkor eltörött tőkesúlyrögzítő csavarokat erősebbre cserélte. Konrád itt hajózik hol előtte, hol mögötte ötven-száz mérföldnyire. Egy-két Balaton-hossz. Hajóik végsebessége nagyjából hasonló, a széltaktika dönt arról, melyikük kerül előbbre. A meteorológiai jelentések tanulmányozása a legfontosabb szellemi tevékenységük. A Jóreménység-foktól a Horn-fokig egymást követő ciklonok spiráljain utaznak. Ha nagyon kívülre sodródnak, lelassulnak. Ha belül elkapja őket a megvitorlázhatatlan 100 kilométeres széllel őrjöngő mag, az a halál. Konrádot valahol a Nemo-pont környékén ledönti a szél. Vitorláinak java tönkremegy. Aztán valahogyan kiküzdi magát, és tovább. Visszaút nincs is. Segítség sincs. Nándinak ezúttal a Horn-fok szebbik arcát mutatja. Majdnem kisüt a nap is. Fényképet küld a stábnak. Mosolyog, és tenyerét mutatja, amelyen golyóstollal írt szöveg: „5xHorn”. A stáb otthon: a felesége, Irén és két nagylány: Anna és Lili. Ők tartják Nándival a kapcsolatot, és ők tartják benne a lelket. A versenytársak drága sajtóscsapatainál jobb munkát végeznek. Mindenesetre ők a leghitelesebbek. Túl a Horn-fokon talán már kevésbé veszélyes. A Falkland-szigetektől délre hóviharba keveredik. Áll a friss hó a fedélzeten. A vihar szeleivel száguld észak felé. Ezután már csak az Egyenlítő leálló szelei, aztán a téli észak-atlanti óceán. Áll a hajó a Doldrums (egyenlítői szélcsendes övezet) itt-ott hínáros hőségében, és Nándi magnójával versengve magyar dalokat üvölt a végtelenbe.

A csopaki öreg vitorlázók közül többnek Nándi valósította meg az álmait. Bukdácsolunk, süllyedünk és emelkedünk a hatméteres hullámokon, amelyek taraját itt-ott még mindig lekapja a vihar után most már lassan gyengülő északnyugati szél. Lessük a horizontot a hajó orrából. Tizenöt csomós sebességgel haladunk, velünk szemben Nándi ennél is nagyobb sebességgel halad a célvonal és a kikötő felé. Tiszta az idő, kisütött a nap, öt-hat mérföldről észrevehetjük a magas hullámok között is a Spirit of Hungary huszonnyolc méter magas árbocát. Előbb érkezett, mint ahogyan két napja számítottuk. Ezer mérföldnyire a céltól észak-nyugatra hózivatar hatvan-hetven kilométeres szelei kapták szárnyra. Kibírta a hajó, az árboc és az ember. Itt a cél előtt gyorsabban száguldott, mint az út során bárhol. 28 mérföld, 52 kilométer óránként. A tőle ezer mérföldre lemaradt Konrádnak árbocát töri talán ugyanez a vihar. A búmból eszkábál újat, sokkal kisebbet, vitorlát varr hozzá, és a célig egyre fogyó élelmiszerkészleteivel fut versenyt.

Egy apró pont, ami gyorsan növekszik. Mire a hajónk vonalába ér, már kéttucatnyi motorcsónak, kisebb-nagyobb jacht kíséri fehér habot kavarva az óceán sötét felszínén. Kiemelkedik, fehér habcsíkot húzva megsiklik a vitorlás a magas hullámokon, aztán lecsúszik a következő völgybe, és a hajóból csak a vitorlák látszanak. Közelebb kerülünk. Nándi integet, kimegy a hajó orrába, két karját a levegőbe emeli, megszólalnak a hajódudák, amikor átszeli a célvonalat. Húsz évvel első magányos Föld-kerülését követően újra eredményesen teljesítette a versenyt. Hatvanhárom évesen harmincöt nappal gyorsabb volt, mint negyvenesen.

A hosszú mólókon és a kikötőben ünneplő tömeg fogadja. A jobb oldali móló fejének kőbástyáján hatalmas piros-fehér-zöld trikolór, a fehér sávban embermagas betűkkel: „SZÉKESFEHÉRVÁR” – Nándi hazaérkezett. Otthon van les Sables-ban is. Errefelé bretonok, óceánjáró emberek laknak, pontosan helyi értéken értékelik az ilyenfajta teljesítményeket. Az óceánon nem lehet csalni, nincs dopping. Fa Nándor az egyik legnagyszerűbb óceáni hajós. Miatta tudják az itteniek, hol van Magyarország. Miatta tudjuk, hogy az ember a célhoz csak a nehezebb úton érkezhet el.



« vissza