Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

Szerzőink

Bertha Zoltán (1955) József Attila-díjas irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár, kritikus. Tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben végezte, a Károli Gáspár Református Egyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének nyugalmazott docense. Számos monográfiája, esszégyűjteménye foglalkozik a határon túli, főként erdélyi magyar irodalommal.

Bődy Pál (1934, Keszthely), történész, Ph.D. University of Notre Dame, USA. Egyetemi tanulmányait az USA-ban és Németországban végezte. Kutatásai és megjelent tanulmányai a magyar reformkor eszmetörténetével, Eötvös József életművével, a '48-as forradalom és kiegyezés közötti korszak politikai eszméivel, a dualista korszak felsőoktatása és tudománypolitika történetével foglalkoznak. A tudománypolitika történetével foglalkozó tanulmánya angol nyelven a bécsi LIT Verlag kiadónál jelent meg. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetem történettudományi és Regionális Gazdaságtan tanszéken mint egyetem docens végzett oktatást és kutatást.

Dumont, Bernard (1944, Méchéria) a párizsi Catholica folyóirat főszerkesztője. Az alábbi kötetekben jelentek meg tanulmányai, esszéi, amelyeknek szerkesztője is volt: Az ellenség tagadásának kultúrája. Az önmérséklet divatja és a vallás a huszonegyedik század küszöbén (2009), Az örök polgárháború. A disszociáció modern eredetéhez (2012), Egyház és politika: a paradigma megváltoztatása (2012), Az emberi méltóság: egy önmagából kiforgatott fogalom vesszőfutása (2019). Franciára fordította Augusto Del Noce olasz filozófus műveit. Molnár Tamással készített kiváló interjúkötete Dove va la Tradizione Cattolica? címmel jelent meg 2005-ben, a római Edizioni Settimo Sigillo kiadónál.

Falusi Márton (1983, Budapest) költő, esszéista. Jogi tanulmányait (ELTE ÁJK) az irodalom és a jogbölcselet összekapcsolása jegyében született írásaiban hasznosítja. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának nem akadémikus köztestületi tagjainak közgyűlési képviselője, az MMA MMKI tudományos munkatársa. 2016 óta a NKA Szépirodalmi Kollégiumának MMA által delegált tagja. Egyetemista kora óta a Hitel folyóirat versrovatának szerkesztője.

Farkas, André (1931, Debrecen) Párizsban élő író, újságíró, borász. 1956 októberében Dudás Józseffel megalapította a Függetlenség című lapot. Dudást halálra ítélték, ő Lengyelországon keresztül Párizsba ment. Két könyvben írta meg emlékeit: Budapest 1956 (2006), J'ai vécu sur la Planéte Marx... mais j'en suis revenu (2013). Jelenleg magyar nyelvű emlékiratain dolgozik.

Gróh Gáspár (1953, Budapest) irodalomtörténész, kritikus. A Köztársasági Elnöki Hivatal volt igazgatója, a Magyar Szemle főszerkesztője.

Illyés Gyula (1902–1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Kodolányi Gyula (1942, Budapest) költő, műfordító, irodalomtörténész. 1971–1990: az ELTE tanára. 1972–1973-ban ACLS-, 1984–1985-ben Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ban kutat és tanít. 2004–2009-ben az Emory Egyetem (Atlanta, USA) tanára. 1987–1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990–1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992–2017 között a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review főszerkesztője.

Ludmann Mihály (1959, Debrecen) festőművész, művészettörténész, tanár. Festményei, grafikái a nyolcvanas évek második felétől szerepelnek csoportos és egyéni kiállításokon. Főleg szépirodalmi műveket illusztrált. Több mint húsz éve foglalkozik a 19–20. századi magyar építészet történetével.

Mátyás Csaba (1943, Marosvásárhely) erdőmérnök, diplomáját Drezdában szerezte. Evolúciós ökológiai kutatásai során vendégprofesszorként hosszabb időt töltött Kanadában, majd Kaliforniában. Az erdők klímaváltozásra felkészítése terén ért el új eredményeket. Tudományterületén jelentős elismertséget szerzett és több nemzetközi szervezetben játszott fontos szerepet. Egyetemi tanár Sopronban, az MTA rendes tagja. 8 könyve, 300-nál több tanulmánya és nagyszámú népszerűsítő cikke jelent meg magyar és idegen nyelven.

Németh Magda (1931) pedagógus, Németh László író leánya.

Prokopp Mária (1939, Budapest) 1995 óta a művészettörténet professzora az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Fő kutatási területe a 14-15. század európai művészete. Könyvei jelentek meg Giottó-ról, Sassettáról, Lorenzettiről és más itáliai mesterekről, valamint a magyarországi későgótika művészetéről. Immár négy évtizede vizsgálja Vitéz János érsek esztergomi palotájának a XV. század utolsó éveiben keletkezett falfestményeit és az ezekben az alkotásokban tetten érhető itáliai hatásokat.

Stamler Ábel (1992, Kaposvár) a Magyar Szemle szerkesztője, az ELTE BTK Filozófiatudományi Intézetének doktorandusz hallgatója. Kutatási területe a katolikus misztika és spiritualitástörténet, liturgiatörténet, vallásfilozófia és összehasonlító misztikakutatás.

Szabó Éva Eszter (1970, Budapest) történész, amerikanista. Az ELTE Angol-amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa. Fő kutatási területe az Amerika-közi kapcsolatok, valamint a nemzetközi migráció fő kérdései.

Tóth Klára (1953, Nyíregyháza) filmkritikus, publicista. Dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálataiban vett részt. A Magyar Szemlének 1996–1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa.



« vissza