Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

A vasfüggöny-metafora és az amerikai, valamint magyar határzár – 2. rész

 

A MAGYAR HATÁRKERÍTÉS

 

Az Európai Unión belüli nyugat-kelet ellentét a 2014-2015-ös migrációs válság alatt, illetve az azóta eltelt időszakban különösen markánssá vált. Meglátásom szerint az egykori vasfüggöny kelet-európai1 és nyugat-európai oldalán megélt eltérő migrációs tapasztalatok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a válság közepette ilyen élesen szétváljanak a bevándorlást támogató és a bevándorlást ellenző politikai reakciók és társadalmi attitűdök az Unió nyugati és keleti felében.

Mi sem példázza jobban a fenti állítást, mint Magyarország esete. 1989. május 2-án, a Határőrség nemzetközi sajtótájékoztatóját követően, a keleti blokk országai közül elsőként hazánkban számolták fel a gyűlölt és rettegett vasfüggönyt. Az augusztus 19-i, magyar-osztrák határon rendezett páneurópai piknik alkalmát kihasználó keletnémet menekültek százainak a határáttörését követően pedig szeptember 11-én a Németh Miklós vezette kormány megnyitotta a kapukat a keletnémetek előtt, hogy Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba juthassanak. 1989 novemberére leomlott a berlini fal is. Mára hazánk az Unió schengeni övezetének külső határán helyezkedik el. 2015 nyarán, a migrációs válság tetőzésekor Magyarország az Európai Unió schengeni övezetének tagállamai közül elsőként emelt határkerítést az illegális bevándorlás feltartóztatására. Egy olyan állam esetében, amely kezdeményező szerepet töltött be a vasfüggöny lebontásában, annak „visszaállítása” különösen éles kritikát vont maga után. Meglepő módon, a bolgár-török határon 2013 óta épülő hasonló határkerítés miatt nem érték támadások a schengeni zónán kívül eső, ám uniós tag Bulgáriát, annak ellenére sem, hogy mindkét országban az egykori vasfüggöny nyomvonalát követi a felhúzott új határzár.2

Az ideiglenesnek szánt biztonsági határzár felépítése mellett nagyon is nyomós érvek szóltak. 2015 nyarán a menedékkérelmek száma soha nem látott mértékben megugrott, míg augusztusban elérte a 46 720-at. Ez a világrekordnak számító tömeg túlterhelte az ország bevándorlási rendszerét és infrastruktúráját is.3 A Magyarországra beérkező éves menedékkérelmek mennyisége 2012 és 2015 között 4676-ról 177 135-re nőtt.4 A legtöbb esetben a bevándorlók nem mutattak hajlandóságot a hatóságokkal történő együttműködésre, hanem illegális módon özönlöttek át az országon. Vagy meg sem várták, amíg menedékjogi kérelmükről döntés születik – az esetek 90 százalékában ez történt –, vagy éppen az ellenőrzési eljárást teljesen megkerülve vonultak hazánkon át északnyugatnak Németország, Svédország, illetve az Egyesült Királyság irányába. Máig ismeretlen azoknak a pontos száma, akik a hatóságok erőfeszítései ellenére magyarországi regisztráció és menedékjogi kérelem benyújtása nélkül léptek be a belső határoktól mentes schengeni zónába. A legtöbben nem tettek eleget az egészségügyi szűrővizsgálatoknak sem, vagy nem várták meg az orvosi vizsgálatok eredményét. A tömeges és szabálytalan határátlépés megsértette a rend és törvényesség alapvető normáit és teljes káoszt okozott a Magyarország déli és nyugati határai közötti útvonalakon.5 Az autópályákon menetelők megsértették a közlekedésbiztonsági előírásokat; a fertőző betegségekkel diagnosztizált migránsok súlyos egészségügyi kockázatot jelentettek,6 és az ellenőrizetlen beáramlás nemzetbiztonsági és nemzetközi biztonsági veszélyeket is hordozott, amint arra a pár hónappal később bekövetkezett tragikus eseményeket követő vizsgálatok rámutattak. 2016 októberében a Terrorelhárítási Központ jelentést adott ki, amelyből kiderült, hogy 2015 nyarán – kihasználva a bevándorlási áradat keltette zűrzavart – hét ISIS terrorista jutott be az EU-ba Magyarországon keresztül és „logisztikai központot” alakított ki hazánkban. Itt tervezték meg és készítették elő nemcsak a hírhedt, 130 emberéletet követelő 2015. novemberi párizsi terrortámadást, de a 2016. márciusi, 32 halálos áldozattal járó brüsszeli robbantásos merényletet is.7

Annak érdekében, hogy a rend és törvényesség mielőbb helyreállhasson, 2015 szeptemberéig először sürgősséggel egy pengés dróthenger-kerítés, majd pedig Concertina huzalkerítés került telepítésre a legveszélyeztetettebb, 175 kilométeres magyar-szerb határszakaszon. Ez a határzár egészült ki októberre a 345 kilométeres horvát-magyar határ védelmével. Így hazánk déli schengeni határának teljes, 520 kilométeres hossza védetté vált. 2017 áprilisára a magyar-szerb határ ellenőrzése egy high-tech második védvonallal, azaz okoskerítéssel bővült, ezzel segítve az „emberi falat”, vagyis a hét minden napján, napi huszonnégy órában határrendészeti feladatokat ellátó rendőrség munkáját. A határzár a kezdetektől fogva rendkívül hatékonynak bizonyult: az egy hónapra eső őrizetbe vételek száma hamarosan 99 százalékkal csökkent (138 369-ről 315-re 2015 szeptembere és novembere között). A benyújtott menedékkérelmek száma 2015 decemberére mindösszesen 175-re apadt, az éves statisztika pedig 2015 és 2016 között 83 százalékos esést regisztrált (177 135-ről 29 432-re).8

Az ellenőrizetlen bevándorlási hullám következményei, az azzal együtt járó nemzetbiztonsági kockázat nemcsak Magyarországon biztosított erőteljes támogatást a határkerítésnek, hanem a V4 államaiban is, amelyek szintén kivették részüket a határvédelmi feladatokból.9 Ugyanakkor a The New York Times hangsúlyozta: „Orbán bevándorlásellenes politikájának eredményeképp [nyugati] uniós partnerei fellélegezhetnek a rájuk nehezedő migrációs nyomás alól, akik így ráadásul még el is ítélhetik a magyar miniszterelnök határozott fellépését”.10 Kétségtelen, hogy az Orbán-kormány határvédelmi intézkedéseivel kapcsolatos nemzetközi kritikák erős támogatásra leltek Nyugat-Európában.11 Pintér Sándor belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy „az Unió számos politikusa összekeveri az illegális migrációt a menedékkérők befogadásának kérdésével”. Arra is rámutatott, hogy 2015 és 2016 között „több mint 104 országból érkeztek illegális bevándorlók a zöld határon át hazánkba. Ennyi országban nyilvánvalóan nem beszélhetünk háborús helyzetről vagy egyéb katasztrófáról, éppen ezért semmi sem indokolja, hogy érvényes úti okmányok és vízum nélkül, a törvényes utat megkerülve ekkora embertömeg lépje át határainkat”.12

Miközben a kritikusok egyre azt szajkózták, hogy „a vasfüggöny történelmi tapasztalatával felvértezve a magyaroknak óvakodniuk kellett volna egy határzár-felhúzástól”,13 azt maguk is elismerték, hogy a védelmi rendszer meglepő hatékonysággal működik.14 Ráadásul a kerítés – amelyhez a példát sokkal inkább az amerikai-mexikói határt védő kerítés, mintsem a vasfüggöny adta – immár maga is követendő mintául szolgál az Amerikában felépítendő további határfal szakaszok számára. Amint azt a The Washington Post aláhúzza: „Igaz, hogy Donald Trump falat szeretne, Orbán elnök úr azonban nem csak szóban támogatja Trump migrációellenes politikáját, hanem fel is építette a maga falát. Mégpedig egy olyan félelmes, globális viszonylatban is példaértékű határzárat hozott létre, amely képes a legelszántabb határátlépési kísérleteknek is ellenállni. Egy dolog elég világos: a migránsáradat feltartóztatására kiépített magyar kerítés működik. A kezdeti napi 13 ezres illegális határátlépés gyakorlatilag nullára csökkent”.15 2017 októberében első alkalommal mutatták be az amerikai határfal elemeinek prototípusait a kaliforniai San Diegóban, de a végleges változatok, illetve azok különböző terepviszonyokra alkalmazott kombinációi máig nem ismertek. Ráadásul még azt sem tudni, hogy az építési költséget pontosan milyen forrásokból sikerül összegyűjteni, amint az sem világos, miként oldódik meg a határmenti, magántulajdonban lévő földterületek jogi státuszának kérdése. Ennek az akadálynak az elhárítása elsősorban Texasban jelent kiemelt problémát.16

A nemzetközi bűnüldöző szervek, tapasztalva a fizikai határzárak hatékonyságát az illegális bevándorlás feltartóztatásában, maguk is pártolják a kerítésfalak emelését.17 Az elektronikus képességekkel továbbfejlesztett határkerítések – más néven az okoskerítések – rendkívül sikeresnek bizonyultak Izraelben, Bulgáriában, úgyszintén Magyarországon. Ezekben az országokban 99 százalékos csökkenés volt tapasztalható az illegális határátlépések tekintetében.18 Egy fal világos üzenet mindenki számára. A technológia vívmányaival továbbfejlesztett és őrökkel megerősített fizikai határok fontosságát és jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint a határsértések egyre növekvő száma. Spanyolország észak-afrikai enklávéitól (Ceuta és Melilla) Magyarországon, Észak-Macedónián, Mexikón és az Egyesült Államokon át 2005 és 2018 között illegális migránsok több mint 16 alkalommal kíséreltek meg határáttörést. Ezek az erőszakos incidensek – amelyek során a migránsok kövekkel dobálták meg a határőröket, akik ezt könnygázzal viszonozták – csak aláhúzzák a kerítések és falak fontosságának szerepét a határvillongások megelőzésében. A tömeges, illegális és agresszív határáttörések célja, hogy elsodorják a korlátozott létszámú határőrséget, ami viszont könnyen eszkalálódhat és a haza biztonságát veszélyeztető, nemzetközi konfliktussá fajulhat. Az Egyesült Államok hasonlót először a kaliforniai San Ysidro határátkelőnél tapasztalt, amikor mexikói állampolgárok egy csoportja próbált meg áttörni 2013. november 17-én. Később, 2018. november 25-én, majd december 4-én és 2019. január 1-jén karavánokkal érkező, elkeseredett közép-amerikai migránsok próbáltak áthatolni Tijuana–San Diego határán.19 Ezek az incidensek, valamint a karavánokban érkező bevándorlók tömegei Trump falának a megépítését, illetve a meglévő kerítésszakaszok továbbépítését mozdíthatják elő, mint ahogy hozzájárultak a 2019. február 15-én kihirdetett nemzeti vészhelyzet igazolásához is, amihez Trump azért folyamodott, mert a képviselőház nem biztosította a határzár felhúzásához szükséges anyagi forrásokat az igényelt mértékben.

 

A LOKÁLIS FALAKTÓL A GLOBÁLIS FALAKIG

 

Arra lehet számítani, hogy amint érdemben megkezdődik az amerikai-mexikói határzár további kiépítése, a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követő, nemzetbiztonsági kérdésekkel átitatott korszakunk egy újabb fázisába lép, mégpedig a globális falak korszakába. Az új határzár fel fogja gyorsítani azt a folyamatot, amelynek során még több fizikai határzárat emelnek majd a Földön a jövőben. A vasfüggöny-metafora azonban teljességgel alkalmatlan arra, hogy megragadja a globális migrációs jelenség feltartóztatására hivatott falrendszer lényegét, funkcióját. Bármilyen elevenen is él bennünk a hidegháború terhes öröksége, többpólusú, gyorsuló ütemben globalizálódó világunkat teljesen más szabályszerűségek igazgatják. Bár azt hihetnénk, hogy a határok megerősítése a globalizációval szembemenő folyamat, szeretném hangsúlyozni, hogy valójában éppen annak terméke. A globális biztonságpiac (szekuritizáció) mára sokmilliárd dolláros üzletté vált, a szolgáltatóipar és a termelés olyan területévé, amely az emberi erőforrás felhasználásának új lehetőségeit jelenti, hatalmas munkahelyteremtő potenciállal. A globális falak elterjedése a már ismert problémákra adott új válaszként maga is eleddig ismeretlen kihívásokat fog kitermelni. Míg azonban néhányan a szabadság korlátozásának eszközét, a törvényesség és a társadalmi béke elfogadhatatlan mértékű megsértését látják a határzárakban, mások egy új világrend velejárójaként tekintenek rá. Az ő számukra a falak pusztán szükséges rosszat jelentenek, olyan átmeneti megoldást, amely éppenhogy nélkülözhetetlen a törvényesség és a társadalmi béke megőrzéséhez.

A fentiekben arra kívántam rámutatni, hogy az EU keleti és nyugati blokkja közt megfigyelhető, a migráció és a határőrizet szerepére vonatkozó értelmezésbeli különbség elsősorban a vasfüggönnyel kapcsolatos eltérő történelmi tapasztalatokban keresendő. A nyugat-európaiak folyamatos, de csak sporadikus, korlátozott számú bevándorlással találkozhattak, hiszen a menekültáradat kialakulását éppen a vasfüggöny akadályozta meg. A disszidensek befogadása mindenütt sikertörténetnek bizonyult, mivel a befogadottak rendszerint magasan iskolázott oktatók, kutatók, művészek, diplomás munkavállalók és egyetemisták, illetve szakképzett munkások voltak, akik minden erejükkel igyekeztek beilleszkedni új társadalmi környezetükbe. A másik bevándorlócsoportot az etnikai kisebbségek alkották (például német származású polgárok), akik szervezett csoportokban, ellenőrzött módon érkeztek meg az anyaországba, amely nagylelkűen kifizette értük a kétoldalú megállapodások során kialkudott váltságdíjat. Elmondható, hogy mindkét csoport élvezte a befogadó társadalom bizalmát és együttérzését. Elfogadottságuk, együttműködő hozzáállásuk esetükben garanciát jelentett a teljes integrációra. Ennek köszönhetően alakult ki Nyugat-Európában a bevándorlással kapcsolatos pozitív kép. A nyugati migrációs tapasztalat azt a konklúziót támasztotta alá, hogy az embereknek a halálzóna, valamint a fegyverrel őrzött kerítések ellenére is sikerült átjutniuk a vasfüggönyön, tehát a határzárak és migrációt korlátozó intézkedések nem működnek!

Kelet-Európa a hidegháború alatt mind a bevándorlás, mint a kivándorlás tekintetében egy zárt zónát alkotott. Még a térségen belüli, régiók közötti utazások is korlátozottak voltak. Migráció helyett a kelet-európai országoknak a szovjet megszállással kellett szembesülniük. Az elnyomó hatalom árulóknak tekintette a menekülőket, akik elfogásuk esetén a legsúlyosabb büntetésre számíthattak. A vasfüggöny valójában nem volt más, mint az egész blokkot magába záró börtönfal, amelyet a Szovjetunió vont Kelet-Európa köré. Azon kevesekre, akiket hagytak emigrálni vagy azokra a külföldiekre, akik ellátogathattak a keleti blokkba, a rendszer potenciális kémként tekintett. Tény, hogy a külföldi látogatók csak szigorú ellenőrzés és a helyi rendőri szerveknél történő bejelentkezés mellett mozoghattak a kommunista országokban. Mindent összevetve, a migrációra keleten negatív jelenségként tekintettek. Mivel csak néhány szerencsésnek sikerült átjutnia a vasfüggönyön, a kelet-európaiak azt a következtetést vonták le, hogy a határzár és a migrációt korlátozó intézkedések hatékonyak! Bár a nyugat végül győzedelmeskedett, tanúbizonyságot adva arról, hogy az embereket és gondolataikat nem lehet kerítésfalak mögé zárni, az általános kelet-európai tapasztalat mégis az volt, hogy a vasfüggöny 6 800 km-en és negyven éven át nagyon is hatékonyan zárta el őket a világtól. A keleti blokk legfontosabb élménye ugyanakkor az volt, hogy a fal leomlását csakis önmaguknak köszönhetik, hogy a „börtönfal” árnyékában nemcsak hogy nem tört meg a szabadság szelleme, de új erőre kapott. Mindennek eredményeként a nyugatiakkal szemben a kelet-európaiak korántsem fenyegetésként vagy korlátozásként élik meg a saját maguk felállította határkerítések jelenlétét, mivel azokban pusztán időleges, szükséges rosszat látnak, amelyekre mindössze egy kedvezőbb történelmi időszak beköszöntéig van szükség. Addig is, a legszerencsésebb talán az volna, ha a migrációs fenyegetés ellen emelt globális falak kapui mindkét irányba nyithatók maradnának, még akkor is, ha a nemzetbiztonsági tanácsadók rácsokkal védett biztonsági forgókapuknak nyilván jobban örülnének.

2012 decemberében, az ELTE-n megrendezésre kerülő amerikai tanulmányok vendégelőadás sorozatának keretében alkalmam nyílt házigazdaként fogadni Gregory Shafert, kiemelt különleges ügynököt, a budapesti Amerikai Nagykövetség FBI jogi attaséját. A hallgatók és kollégák legnagyobb meglepetésére az attasé párhuzamot vont az Egyesült Államok és Magyarország déli határainak nemzetbiztonsági jelentősége között. Elképedt hallgatósága előtt Gregory Shaffer részletesen kifejtette, hogy az erősödő bevándorlási hullám fokozott határőrizetet tesz szükségessé az Európai Unió védelmében, mivel a szervezett bűnözés és a terrorizmus számára a nehezen ellenőrizhető, szabálytalan migrációs áramlatok komoly lehetőségeket rejtenek. A 2015-ös, 2016-os terrorcselekmények őt igazolták. Ma már senki nem tartana eltúlzottnak egy ilyen összevetést. Sőt, a néhány év előtti hallgatóság döntő többsége bizonyosan egyetért azzal, hogy a határzár és a napi huszonnégy órás határőrizet rendkívüli hatékonysággal védi országunkat, miközben nem okoz fennakadást a kétirányú, legális határforgalom lebonyolításában. Ez nem vasfüggöny.

Az Egyesült Államok déli határán felhúzandó fallal kapcsolatban nem az a kérdés, hogy a Trump-adminisztráció valóban megépíti-e azt. Inkább arra kell választ adni, hogy az egyes szakaszok milyen ütemben, a domborzati viszonyokat ismerve melyik technológia felhasználásával készülnek el. Mivel számos elnök regnálása alatt, immár negyed évszázada készül a határzár, biztosra vehető, hogy Donald Trump elnöksége során, majd azt követően is folytatódni fog ez a munka. Christopher Hawthorne építészeti kritikus a mexikói határon egymástól egyenlő távolságra felállított nyolc különböző fal-prototípust látva így ír: „Ez a nyolc falszakasz és a köztük lévő üres tér tökéletesen ragadja meg, mit jelent számunkra az a déli határfal, amely a jelenünket és jövőnket meghatározza; amivel kibékülni képtelenség, mégis arra ítéltettünk, hogy tovább építsük. Ami itt készül az egyszerre fal és átjáró [...], hibriditás, ami elszakít, de össze is köt egyben, mert arról tanúskodik, hogy a határfal két ország között kapcsolatot és elszigetelődést egyaránt jelent. Áthatolhatatlan akadály és annak teljes hiánya váltják itt egymást sorra: a fal az űrt, a valami a semmit. Aztán ugyanígy tovább, végig az egész sivatagon”.20

Az amerikai-mexikói határfal sok hasonló, a bevándorlást korlátozó védelmi vonal – így a magyar határkerítés – mintájaként szolgált már, és a globális falak korszakában a jövőben sem lesz ez másként. Ám ezen határzárak kapui mindig nyitva lesznek a legális határátlépők előtt, így a globalizáció világában a hidegháborús vasfüggöny-metaforának nincs helye sem Európában, sem az Atlanti-óceánon túl.

(Hegyi Pál fordítása)

(A fenti írás átdolgozott változata Szabó Éva Eszter: Fence Walls: From the Iron Curtain to the US and Hungarian Border Barriers and the Emergence of Global Walls című szövegének. In: Walls, Material and Rhetorical. Past, Present, and Future. Guest-edited by Virginia R. Dominguez, Review of International American Studies, RIAS, Vol. 11, Spring-Summer, No. 1, 2018, 83-111, www.journals. us.edu.pl/index.php/RIAS/article/view/ 6385/5347.)

 

 

Jegyzetek:


1 A „Kelet-Európa” megjelölést a szövegben nem földrajzi, hanem politikai, történelmi értelemben használom. 1989 óta a régió megnevezéseként a hidegháborút megelőző időszak terminológiájához visszatérve a Közép-Európa vagy Kelet-Közép-Európa kifejezést használják a térség nemzetei.

2 Leonid Bershidsky: The Irony of Hungary's Border Wall: This Cold War Survivor Should Know Better. In Bloomberg.com, 2015. jún. 18. Web. 2017. nov. 20.; Amy Rodgers and Annastiina Kallius: Behind the Iron Fence: Why Hungary's Anti-Migrant Fence Will Be a Disaster. In The World Post, 2015. júl. 28. Web. 2017. nov. 21.; Rick Lyman: Bulgaria Puts Up a New Wall, But This One Keeps People Out. In The New York Times, 2015. ápr. 5. Web. 2018. jan. 10.; Vassela Sergueva: Bulgaria's New 'Iron Curtain' Keeping People Out, Not In. In Digital Journal, 2016. márc. 23. Web. 2018. jan. 12.; France: Hungary Refugee Fence Not Even Fit for Animals. In Al Jazeera, 2015. aug. 31. Web. 2018. máj. 2.

3 Ha a menedékkérelmek számát a 2013 és 2017 közötti időszakban hónapokra lebontva vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a magyar világrekord hamarosan átadja helyét a németországinak, ahol 2016 augusztusában a legmagasabb számú, mindösszesen 92 105 ilyen kérelmet nyújtottak be. Összehasonlításképp, havi eloszlásban az Egyesült Államokban 2016 júniusában volt a legmagasabb a menedékkérelmek száma, amikor 11 050 kérelem érkezett a hatóságokhoz. Lásd: Hungary Asylum Applications and Asylum Applications by Country. In Trading Economics, 2017. dec. Web. 2018. márc. 20.

4 Immigration and Asylum Office Hungary: Statistics, 2011-Nov. 2017. 2017. nov. 28. Web. 2018. feb. 18.; Hungary Asylum Applications, 2013-2017. In Trading Economics, 2017. dec. Web. 2018. márc. 20.

5 Szabolcs Janik: Defending Europe. Enhanced Physical and Legal Securing of Hungary's Borders. In Focusing on Hungary, Századvég Foundation, 2017. márc., 15-19. Web. 2018. máj.

6 Számos regisztrált migránst diagnosztizáltak szifilisszel, hepatitis-B és -C, valamint HIV-vírussal, tífuszos és paratífuszos lázzal, valamint tuberkulózissal. Lásd: Hungary: Migrants Diagnosed with Infectious Diseases. In Medical Headlines, 2015. aug. 14. Web. 2017. nov. 26.

7 Amie Gordon: Seven of the Nine Jihadist Involved in the Paris Terror Attacks Entered Europe through Hungary by Pretending to Be Refugees. In The Daily Mail, Mail Online, Associated Newspapers, 2016. okt. 10. Web. 2017. nov. 25.

8 Jack Montgomery: Hungary Builds a Wall, Cuts Illegal Immigration by Over 99 Per Cent. In Breitbart London, Breitbart.com, 2017. szept. 16. Web. 2018. jan. 16.; a statisztikai adatokat lásd: Elfogott migránsok száma – dátum szerinti lekérdezés. In Rendőrség, 2017. dec. Web. 2018. jan. 16.; illetve Magyarországi menedékkérelmek.

9 Társadalmi konszenzus van a V4 országokban a migráció elutasítását illetően. Nézőpont Intézet, dec. 2018. dec. 13. Web. 2019. feb. 14.; Belügyminisztérium: V4 to Set Up a Common Crisis Management Centre. In Kormány.hu, 2016. nov. 22., Web. 2018. dec. 12.

10 Rick Lyman: Already Unwelcoming, Hungary Now DetainsAsylum Seekers. In The New York Times, 2017. ápr. 8. Web. 2018. dec. 12.

11 Valerie Hopkins and Michael Peel: Hungary Defends Anti-migrant Stance in Face of EU Action. In Financial Times, 2018. júl. 19. Web. 2019. jan. 15.

12 Belügyminisztérium: V4 to Set up a Common Crisis Management Centre.

13 Rodgers and Kallius.

14 Janik 16; Montgomery; Chris Perez: Hungary Begins Building Second Portion of Its Border Wall. In New York Post, 2017. febr. 27. Web. 2018. jan. 12.; Nahlah Ayed: Walled World: Lessons from Europe's Border Barriers. In CBC News, 2019. jan. 18. Web. 2019. febr. 10.

15 Anthony Faiola: How Do You Stop Migrants? In Hungary, with 'Border Hunters'. In The Washington Post, 2016. okt. 1. Web. 2019. febr. 10.; lásd még: Adam Shaw: As Trump Makes Border Wall Pitch, Other Countries Say Theirs Work. In Foxnews.com, 2019. febr. 1. Web. 2019. febr. 10.

16 Ron Nixon: Border Wall Prototypes Are Unveiled, but Vision Still Faces Obstacles. In The New York Times, 2017. okt. 26. Web. 2017. dec. 9.; Catherine E. Shoichet and Geneva Sands: This Is How Much of the Border Wall Has Been Built So Far. In CNN.com, 2019. jan. 19. Web. 2019. máj. 5.; Brooke Singman and John Roberts: Trump Declares Emergency on Border, Eyes $8B for Wall as He Plans to Sign Spending Package. In Foxnews.com, 2019. febr. 15. Web. 2019. febr. 15.; Geneva Sands and Priscilla Alvarez: The Trump Administration Still Hasn't Gotten All the Land It Needs for Already Funded Wall Projects. In CNN. com, 2019. febr. 15. Web. 2019. febr. 15.

17 Julia Manchester: Ex-Obama Border Patrol Chief Says It's Absolutely False' to Say Walls Don't Work. In TheHill.com, 2019. febr. Web. 2019. febr.

18 Charles Bybelezer and Terrance J. Mintner: Israel's Border Walls: A Case Study for Trump's Mantra. In The Jerusalem Post, 2018. dec. 18. Web. 2019. jan. 28.; Daniel Marulanda and James D. Agresti: Evidence from Many Nations Confirms that Border Walls Stem the Tide of Illegal Immigration. In The Tennessee Star, 2018. júl. 15. Web. 2019. jan. 28.

19 Maya Averbuch and Elisabeth Malkin: Migrants Tijuana Run to US Border, But Fall Back Face of Tear Gas. In The New York Times, 2018. nov. 25. Web. 2019. jan. 28.

20 Christopher Hawthorne: Trump's Border Wall through the Eyes of an Architecture Critic. In Los Angeles Times, 2017. dec. 30. Web. 2018. jan 15. 
 

« vissza