Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

E számunk szerzői

BOD PÉTER ÁKOS (Szigetvár, 1951) közgazdász, egyetemi tanár, 1990-1991-ben gazdasági miniszter, 1991-1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. F. M.: A vállalkozó állam a mai tőkés gazdaságban (1987), Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (Leszek Balcerowiczcsal, Václav Klaussal, 1997), Pénz, hatalom, erkölcs. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából (1997), A pénz világa – a világ pénze (2001), Gazdaságpolitika (2002), Közgazdaságtan (2006), Az elpolitizált gazdaság (2011), Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulmányok pénzügyi válság után (2012).

BODOSI GYÖRGY (eredeti nevén Dr. Józsa Tivadar, 1925, Budapest) orvos, író, költő. 1953 óta a Veszprém megyei Pécsely körzeti orvosa. 1948-ban a Bibó István vezette Kelet-Európai Intézet munkatársa.

ENTZ GÉZA ANTAL (Kolozsvár, 1949) művészettörténész, 1973-1990 között az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársa. Szakterülete Erdély középkori építészete és a műemléki topográfia. 1990-1994 között az Antall és a Boross-kormány államtitkáraként a határokon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítója, az Orbán-kormány idején a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, majd a Külföldi Magyar Intézetek főigazgatója, a határon túli magyarságot segítő Pro Professione Alapítvány elnöke. F. M.: Erdély építészete, fejezetek a Magyarországi művészet története című kézikönyv I. kötetében (1987), Fejér megye művészeti emlékei (Sisa Józseffel), (1998), Magyarország műemlékei, Székesfehérvár (szerk., 2009).

ÉLES CSABA (Debrecen, 1951) nyugalmazott tanszékvezető, egyetemi docens. A filozófiatudományok kandidátusa, a neveléstudomány habilitált doktora, művelődéstörténész és esztéta. Főbb kutatási területei jelenleg a magyar nemzeti önismeret és nemzetnevelés a 17-19. században, illetve a protestantizmus és a kultúra. F. m.: A szépségtől a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között (1995), A rejtőzködő én. Az önismeret felfedezőútjai (1995), A tradíció kalandjai. Lukács György és a kulturális örökség (1996, 2007), A genti oltártól Wittenbergig. Németalföld és Németország kultúrája a 15-16. században (1998), Ember és esztétikum. Az esztétikai befogadás élményvilágai (2007).

FÁY ZOLTÁN (Baja, 1966) könyvtáros. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán tanult. Írásai jelentek meg többek között az Új Magyarországban, a Napi Magyarországban és a Magyar Nemzetben. F. d.: Táncsics Mihály-díj (2010). F. m.: Ferencesek Gyöngyösön (1999); A Gyöngyösi Ferences Könyvtár (2012).

GYULAI GYÖRGY (Budapest, 1965) A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanult. Agrárgazdasági és szociológiai kutatásokat végzett Romániában, Kárpátalján, Szlovéniában és Bácskában. Fő területe a Köztes-európai posztkommunista térség államainak választási rendszerei és pártszerkezete.

JESZENSZKY GÉZA (Budapest, 1941) történész. 1976 óta a Közgazdasági, mai nevén Budapesti Corvinus Egyetemen tanít a nemzetközi kapcsolatok és a magyar külpolitika témakörében. 1990-1994-ig külügyminiszter, 1994-1998 között az MDF, illetve az MDNP országgyűlési képviselője, 1998 szeptemberétől 2002 nyaráig washingtoni, jelenleg norvég nagykövet. F. m.: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában, 1894-1918 (1986, 1994), Helyünk a világban. A magyar külpolitika útja a 21. században (beszélgetések Csaba Lászlóval és Martonyi Jánossal , 2009)

KODOLÁNYI GYULA (Budapest, 1942) költő, műfordító, irodalomtörténész. 1971-1990: az ELTE tanára. 1972-1973-ban ACLS-, 1984-1985-ben Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ban kutat és tanít. 1987-1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990-1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992 óta a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review főszerkesztője. 2004-2009-ben az Emory Egyetem (Atlanta, USA) tanára. Főbb elismerések: József Attila-díj (2002), Príma Díj (A Magyar Szemlével, 2003), a Köztársasági Elnök Érdemérme (2005). Főbb művei: A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999),Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek, 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010), Járj, merre tetszik (Összegyűjtött versek, 2011), Szóló hangra (esszék, 2012).

S. KIRÁLY BÉLA (Sóvárad, 1957) író, politológus. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. F. m.: Tény és való (Filozófiai esszéfüzér, 1989), Zseb lámpafényben (Versek, 1995). Jelenleg a Magyar Nemzet Vélemény rovata közli írásait.

SZEKÉR NÓRA (Budapest, 1976) történész, Bécsben és a Pázmány Péter Egyetemen tanult történelmet és művészettörténetet. Újkori történelmet tanít a Pázmányon és művelődéstörténetet az Óbuda Egyetemen. Kutatási területe a második világháború és annak utóhatásai Magyarországon. 2009-ben a Pázmányon PhD-fokozatot szerzett, a disszertációján alapuló könyv 2010-ben Budapesten jelent meg A Magyar Testvéri Közösség története címmel.

SZAKOLCZAI GYÖRGY(1928, Budapest) közgazdász, habilitált doktor, a BME nyugalmazott egyetemi tanára, professor emeritus és az ÁVF tanára. Több könyv és nagyszámú szakcikk szerzője. Szakterülete a gazdaságpolitikai döntések tudományos megalapozása. Újabban több művet írt a magyar kereszténydemokrácia 1945–1989 közti történetéről.

TÓTH KLÁRA (Nyíregyháza, 1953) filmkritikus, publicista. F. m.: Don Qujiote köpenyében. Pályakép és dokumentumok B. Nagy Lászlóról (2005); A láthatatlan ország (2011).

VÁRNAGY ILDIKÓ (Budapest, 1944) szobrász, művészeti író, kiállításszervező. Fő díjak: Munkácsy-díj (1991), Ankara Ázsia-Európa-díj (1992), IV. Nemzetközi Ázsia-Európa Biennálé, XIII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, I. díj, (1995). F. m.: Vizuális játékok (1979), Szószobrok (1997), Művészeti írások 1973-1999 (2002), Utazás befelé (2005).


« vissza