Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Hozzászólás a "Válasz"-interjúkhoz

KEDVES FŐSZERKESZTŐ ÚR, örömmel nyugtázom, hogy CSOMA ÁRON és FÁY ZOLTÁN nekilátott a hajdani Válasz-munkatársak beszéltetésének, emlékeik rögzítésének. Ebből a munkából sok jó származhat: kortörténeti adalékmentés, tények és események kellő megvilágítása. De fontos lenne, hogy a hangszalagra vett emlékezések többszöri lektoráláson essenek át. Azt hiszem, a februári Magyar Szemlében közölt DOMOKOS MÁTYÁS-memoárt maga a nyilatkozó se látta, mert különben helyesbített volna olyan elhallásokat, mint hogy a már említett budai Csiga út helyett a hangszalag leírója később egy helyen „Csibe út”-ra utal. A sűrűn korrektúrázó kiadói embernek ezen bizonyára megakadt volna a szeme. De valamelyik, a terepet ismerő kortársnak is érdemes lett volna átadni a szöveget közlés előtt, hiszen az emberemlékezet mindannyiunknál gyakorta csal és egy-egy ilyen dokumentum az első közlésében marad fenn leginkább, a helyesbítéseknek az utókor sok kutatója nem néz majd utána, tehát örökre rögzülhetnek nagy tévedések.
Néhány apróbb-nagyobb tévedést szeretnék éppen ezért helyére zökkenteni.

1. Vészi Margit második férje — Molnár Ferenc után — Paolo Mantica báró volt, de akkor ment hozzá, amikor leánya MÁRTA (a későbbi SÁRKÖZI GYÖRGYNÉ) már kinőtt az iskolából. Nem az ő gyámsága alatt végezte tehát középiskolai tanulmányai néhány évét Rómában.

2. Sárközi Márta valóban nagyon szeretett kirándulni és valóban a Szentendre melletti ízbégen töltött nyarai miatt kedvelte Kőhegyet, a Lajos-forrást vagy Dobogókőt. ízbégen volt 1944-ig nagyapja, VÉSZI JÓZSEF birtoka. Ám az a nyaraló, ahová Ady és Molnár Ferenc jártak, a Vészi által szerkesztett Pesti Napló más nagytehetségű ifjú író-munkatársaival (például BÍRÓ LAJOSSAL), a négy Vészi-lánynak udvarolni és kellemes környezetben pihenni, Dunavarsányon volt, évtizedekkel korábban. Ady tehát nem járt ízbégen. A Vészi-család pedig soha nem nézte le Molnár Ferencet azért, mert „ügyvéd vagy orvos” volt az apja. Jól tudták, hogy egy Pest-szerte ismert, jómódú orvos gyermeke volt — előkelő dolog ahhoz képest, hogy a self made man Vészi József aradi kocsmáros, fiaként látta meg a napvilágot. Molnárt tehetségéért, fantasztikus sikereiért rendkívül nagyra becsülték.

3. Domokos Mátyás emlékeivel ellentétben SARKADI IMRE meglehetősen eltávolodott a fordulat éve után Sárközi Györgynétől, én nem emlékszem, hogy a Zugligeti úton látogatást tett volna. Sárközi Márta ugyanis kizárta szívéből mindazokat, még korábbi szoros barátait is, akik a rezsimnek behódoltak. Velük többé nem állt szóba. A kommunizmussal és a kommunistákkal nem ismert kompromisszumot. JUHÁSZ FERENC legkorábbi pártos költészete ezért nem kapott teret a Válaszbán, de Juhásszal később, 1956 után, amikorra a költő kiábrándult a kommunizmusból, barátok lettek, és együtt nagyokat kirándultak. Moldova György viszont akkor lett persona non grata, amikor nem mindennapi tehetségét először állította rossz ügy szolgálatába, 1956-ról szóló ávós-regényében.

4. PESKÓ ZOLTÁN, a Svájcban élő, Milánóban működő karmester és zeneszerző nem tévesztendő össze orgonaművész apjával vagy orgonista és karnagy bátyjával.

5. Hogy BIBÓ a zsidókérdésről írott tanulmányában azt jelentené ki, miszerint minden, amit az antiszemiták mondanak a zsidókra az igaz, kevéssé helytálló egyszerűsítése a szerző igen árnyalt és gondos fogalmazásának.

6. Végül — bizonyára a szalagátíró elhallása —, hogy JÓZSEF Attilánál a „kaszanyél” villan meg.


« vissza