Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Kaptunk lehetőséget

A Westel 900 GSM cég három évvel ezelőtt állt fel két tucat alkalmazottal. Budapesten és Kecskeméten lehetett beszélgetéseket folytatni az új GSM mobiltelefonokon. Ma kettőszázhetvenezer előfizetője van és hálózata 95%-osan fedi le az országot. A cég tavaly megkapta a Magyar Minőség Díjat. Sugár András vezérigazgató pedig idén tavasszal, első nem amerikaiként, a közel 50%-os tulajdonos US West cég legjobb vezetőnek kijáró díját. Ezek imponáló, nagyrészt ismert adatok. Az egyszerű használót viszont a napi tapasztalat érdekli. Sziget című sorozatunkba azért illesztjük bele a Westel 900 GSM-ről szóló beszélgetést, mert úgy látszik, ez a vállalat valóban egyike azoknak az oázisoknak, amelyből kiindulva lassan termékennyé tehető a sivatag. A Westel 900-as telefon és közönségszolgálat remekül működik, és ne tagadjuk, hogy ez még ma is, önmagában is, figyelemre méltó, magyar szolgáltatás esetében. Még akkor is ha ez „elvárható”, hiszen a mobil telefónia nem olcsó mulatság. Mi a titka ennek a minőségnek, és lesz-e nagyobb az oázis a Westel 900 GSM körül Magyarországon? Erről beszélgetünk Sugár András villamosmérnökkel (sz.: 1946), a Westel 900 GSM cég vezérigazgatójával.

Sugár András: A válaszhoz komplex magyarázatot kell adjak. A legfontosabb talán az, hogy a többségi külföldi tulajdonos révén nagy lehetőséget kaptunk, hogy - először Magyarországon - képesek legyünk 40-50 év lemaradását behozva, néhány év alatt a világ élvonalába kerülni. Ez önmagában is rendkívüli kihívás. Ez vonatkozik az összes szakterületre, a marketingre, a fejlesztésre, az üzemeltetésre, a szervizszolgáltatásra, az ügyfélszolgálatra és minden egyéb másra. A bizonyítás mint mozgósító tényező nagyon fontos volt a Westel 900 összes dolgozója számára. Ebben úgy gondolkoztunk, mintha a magyaroknak is és a nemzetközi közvéleménynek is bizonyítanánk, hiszen a tulajdonosaink között nemcsak a US West található meg, mint felerészben tulajdonos, hanem a Matávon keresztül egy másik amerikai cég, az Ameritech is, és az európai távközlés legnagyobb óriása, a Deutsche Telekom is. Tehát nemzetközi követelményrendszernek kell megfelelnünk. A külföldi partnerek tudják, hogy mi a benchmark, vagyis mit lehet egy üzletből kihozni, hány ember kell hozzá, milyen hatékonyság várható, hiszen nekik 20-30 vállalkozásuk van a világon, és tapasztalatukból kialakult egy olyan átlag, amelynél jobbnak kell lennünk. A US West kitüntetését is részben azért kaptam meg, mert a Westel 900 lett a legjobb a US West 22 nemzetközi vállalata közül, és ezek közt nem csak európai, hanem távol-keleti vállalkozások is vannak.

Magyar Szemle: Együtt kell működni a tulajdonosokon keresztül különböző nemzetek kultúrájával. Ez az alkalmazkodás bizonyára nem megy egyszerűen.

Sugár András: Pénzügyi vonalon könnyen átvehetők a módszerek. Műszaki fejlesztést vagy marketing megoldást viszont nem lehet egyszerűen adaptálni. Van nemzeti karakter, vannak helyi megoldások, létrejöhetnek más elképzelések, mint amit a tulajdonosok képviseltek eddig. Ez méretből, fejlettségi színvonalból, egyetemi oktatási rendszerből, minden egyébből következik. De amivel leginkább meg kellett küzdenünk, az a saját beidegződéseink, az egyén magatartása. Végig kellett kínlódnunk a saját kulturális előítéleteink következményeit. A magaméit is beleértve. És élt bennünk a bizonyítási vágy, amiből görcs lett: úgy éreztük, hogy ha kérdeznek bennünket, nekünk mindent tudnunk kell. Hiszen minket azért neveztek ki. Mi sosem mondhatjuk, hogy nem tudom. Holott ez nem így van.

Magyar Szemle: Valóban furcsa rátartiság ez a magyar emberben, hogy nehezen jut el odáig, hogy megvallja, szégyenérzet nélkül mondja ki valamire, hogy nem tudom.

Sugár András: Rendkívüli fordulat egy vállalat életében, amikor ezt ki merjük mondani. Ettől kezdve jobban tudnak támaszkodni egymásra az emberek mind vállalaton belül, mind a vállalaton kívül. Ez a magatartás a tulajdonosokat is megnyugtatja, mert egyébként azt gondolhatnák, hogy no, ez majd akkor fogja észrevenni, hogy nem tudja, amikor már késő lesz. Ugyancsak el kell jutni a gondolkodásban oda, hogy észrevegyük és bevalljuk, ha problémánk van. Ez olyan a vállalati életben, mint a tisztítótűz. Ha valaki észreveszi, hogy problémája van, és ezt közli is másokkal, akkor a menedzsment segíteni akar és fölsorakozik az alkalmazottak mögé. Ha ezt az energiát nem szabadítja fel az ember a vállalaton belül, akkor lassabban megy a szekér.

Ez nekem magamnak is új volt, meg kellett tanulnom, nekem is változnom kellett, hogy gyorsabban fejlődjek. Ezt nálunk Magyarországon úgy aposztrofálják, hogy „nyal a vezetőjének”. Pedig nem erről van szó. Amint mondtam, ez a felismerés szellemi váltást hoz az emberben. A cél az volna, hogy ez a felismerés minél hamarább „csorogjon át” hozzánk magyarokhoz. Minél gyorsabban megtörténik ez a szellemi váltás, annál gyorsabb a fejlődés, jobb az együttműködés.

Magyar Szemle: Mégis, a magyarok nyilván adni is tudnak, nemcsak kapni ebben a kapcsolatban. A Westel 900 GSM, azon túl hogy telefonálni lehet a készülékeken, egész sor információs és egyéb szolgáltatást nyújt. Ezek szoftverjét milyen részben dolgozta ki maga a Westel Magyarországon és mennyi az, amit a nyugati tulajdonosoktól vett át?

Sugár András: A Westel 900 tisztán behozatali cégből tisztán kiviteli cég lett három év alatt, mert a környező országokban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a mi vezetési kultúránkat, eredményeinket és gondolkodásmódunkat próbálja fölhasználni a US West, szerződéses alapon. Mi küldünk ki munkatársakat, akik betanítják az ottaniakat a hálózat felállítására és működtetésére.

Magyar Szemle: Ez a betanítás vállalatvezetést vagy viselkedésstílust vagy szoftverújításokat jelent?

Sugár András: A legtöbb szoftver. A Westel 900 GSM hálózatának több mint 60%-a (ma már saját) szoftver. Ha tehát azt mondom, hogy ez év végéig befektetünk a rendszerünkbe 45 milliárd forintot, ennek a 60%-a szoftver. Az alapszoftver a GSM (Global System Mobil) mobiltelefóniában 1987-től kezdve a skandináv, német és angol operátorok műhelyeiben fejlődött ki. Az alapszoftveren túlmenő, úgynevezett értéknövelt szolgáltatások jelentik a közeljövő új szolgáltatási kultúrájának alapját. Jelenleg 33 különböző lehetőség közül választhatnak előfizetőink. Legújabban a Reuter által ajánlott híranyagból, négy óránkénti frissítéssel a világ legfontosabb öt hírét adjuk le internet-előfizetőinknek. A korábbiakat áttesszük könyvtárba, ez átlapozható egy egész hétre visszamenőleg. Ezek az alkalmazások magyar szoftvereken alapulnak, nagyon testre szabottak, a magyarok érdeklődésének megfelelnek. Vannak hálózati működést segítő, saját fejlesztésű szoftvereink is. Nyugodtabban tudok aludni a csalások ellen kifejlesztett szoftvereknek köszönhetően. Ezek lehetővé teszik, hogy percre pontosan észrevegyük, mikor lép fel ilyen jelenség, mikor nő hirtelen nagyra a használat (pl. szextelefon). Ezek nagy kárt tudnának okozni. Ezt a szoftvert már el is adtuk külföldi cégeknek.

Magyar Szemle: Visszatérve egy korábbi témára: az ügyfelekkel való figyelmes bánásmód pénzkérdés?

Sugár András: Nem. Kétségtelen, hogy jól megfizetjük javarészt fiatal szakembereinket. Ezek többsége három műszakban dolgozik, s ez egyáltalán nem szokásos a fiatalok között. Tehát meg is kell fizetni őket, hogy ezt a nagy terhelést bírják. De ami a stílust illeti: ezt látják, ezt tanulják. Az új dolgozó először egyhetes orientációs tréningen vesz részt, majd speciális tréningen is, ahol „kapott anyagból” is dolgozunk (US West). Vannak olyan oktató anyagaink, amelyekben rögtön az elején az „ügyfél” szó helyén egy piros szív van. Ez a rajz mindjárt vizuális támogatást ad a filozófiánknak. Ettől kezdve a munkatársnak valóban szívén kell viselnie az ügyfél gondjait. Ezért kapja a jó fizetést és az erkölcsi megbecsülést. De mindez kevés lenne, ha csak a beosztottak gondolkodnának így. Én magam is úgy érzem, és a menedzsment összes tagja is, hogy nincs kis ügy, csak egyfajta: ami az előfizetőt helyezi a fókuszba.

Magyar Szemle: Nem csupán a közmondásos, kifelé szóló keep smiling ez, és abban a pillanatban, ahogy kilép az ügyfél, lelohad az arcokról a mosoly, a készségesség?

Sugár András: Nem. Folytonosan értékeljük a munkánkat, és ezt közöljük az alkalmazottakkal is. A vezetők kommunikálnak, a problémás helyzetekben segítenek. Sokszor azt mondom, hogy a bizalomépítés a Westel 900 története, házon kívül és házon belül is egyaránt. Valahogy úgy van ez, mint valamikor az amerikai és a szovjet űrrepülés közti különbség. Az amerikaiaknál néha a harkályok kirágták az űrhajó orrát, máskor felrobbant a rakéta, problémák voltak az időjárási körülmények miatt, s erről mind értesültünk. Ezért minden valós volt és hihető. Míg a szovjeteknél „mindig minden rendben volt”, de hát ezt ugye senki sem hitte el, s nem volt a dolognak hitele. Tehát érdemes elmondani a dolgozóknak és a közvéleménynek, hogy hol tartunk.

Magyar Szemle: Házon belül tehát a vezetés feltárja a beosztottaknak a nehézségeket, a problémákat, vagy az olyan lépést, ami nagy előkészítést igényel, és ezáltal bevonja őket a megoldásba.

Sugár András: Igen, sőt a sajtóban tudatjuk ezt a közvéleménnyel. Nagyon kínosan vigyázunk arra, hogy amit megígérünk, azt meg is csináljuk.

Magyar Szemle: Az alkalmazottak nagy része 25 és 35 közötti, sok köztük a diplomás, a műszakiak és közgazdászok mellett bölcsészdiplomások is, példáid volt tanárok. A Westel 900 GSM tehát mintának csak korlátozottan tekinthető, mert speciális vállalat az, ahol ilyen magas képzettségű embereket alkalmaznak. Ha így áll a dolog, akkor a sziget-szerep, az oázis-szerep abban áll, hogy bizonyos kultúrát tudnak elterjeszteni az ügyfelek és a gazdasági partnerek révén.

Sugár András: Ami a tanárokat illeti, én nagyon szeretném, ha ők nem a mi ügyfélszolgálatunkon dolgoznának, hanem mondjuk az egyetemeken. De ez is magyar sajátosság, hogy mi meg tudjuk becsülni őket, mert olyan szakterületet adunk nekik, amelyek személyre szabottak. Aki például nyelveket tud, a nagy ügyfelekkel foglalkozik, mert a képzettsége és a kultúrája erre alkalmassá teszi. De az ügyfélszolgálatban dolgozók többsége érettségi végzettségű. Nem a felsőfokú végzettség, hanem a kulturáltság a követelmény.

Magyar Szemle: Folyik-e belső továbbképzés?

Sugár András: Körülbelül ezer dollárt fordítunk egy dolgozóra évente. Tekintetbe véve, hogy 830-an vagyunk, ez komoly összeg. így egyrészt szinten tartjuk a tudást, másrészt előnyhöz juttatjuk őket. Olyan pontra érkeztünk el a fejlesztésben és a marketingben, hogy most már eddig járatlan ösvényeket kell kitaposnunk. Az első korszakban behoztuk a lemaradásunkat, és ez nagyon figyelemreméltó volt. De most már előbb vezetünk be szolgáltatásokat, mint a nyugat-európai cégek, és ez rendkívüli marketingérzékenységet igényel. Tudni kell, érdemes-e bizonyos szolgáltatásokkal megjelenni, megtérül-e az új befektetés. Erre Nyugat-Európában is fölfigyeltek. Most már azt figyelik, hogy a Westel 900 mivel jön ki a piacra. Az értéknövelt szolgáltatások terén és külön a hálózati intelligencia tekintetében is, néhány hónappal már megelőzzük Nyugat-Európát és az a célunk, hogy ezt az előnyt növeljük.

Magyar Szemle: Emögött a pozíció mögött bizonyára ott rejlik az, hogy a magyar híradástechnika mostoha viszonyok közt is, a haladás élvonalától negyven éven át elzárva, a képzési és kutatási szintjét magasan tudta tartani. Tehát olyan híradástechnikai kultúra él nálunk, ami a Westel 900 GSM és más vállalatok technikai előretörését lehetővé tette, hiszen a semmiből, puszta akarásból ezt az óriási szoftver- és bizonyára hardver-fejlesztést nem lehetett volna végrehajtani.

Sugár András: A híradástechnikának, távközlésnek a kiegyezés utáni aranykortól kezdve komoly hagyományai vannak nálunk, és mindig voltak kimagasló személyiségei. Megpróbáljuk ezt az aranykort újból átélni, és ennek támogatására nagyon alkalmas a magyar műszaki és marketing képzés is. Az én marketing igazgatómat például már Londonba hívják meg, hogy az ottani US West igazgatósági ülésén a tapasztalatairól beszéljen, holott régen Londonból jöttek ide bennünket segíteni. Nemcsak műszaki, hanem marketing oldalról is létezik tehát ez a vonulat.

Magyar Szemle: Láttuk, hogy a Westel 900-nek van elszívó hatása más területekről. Ugyanakkor, remélhető-e, hogy olyan helyzetet hoz létre, hogy tehetséges munkatársait meg tudja tartani a nyugati vonzás ellenére, nyugati munkakörülményeket és fejlődési lehetőséget teremtve nekik?

Sugár András: Ez nemes cél, és szeretnénk is megvalósítani, de látni kell, hogy mi csak lassítjuk a gazdaságban egyébként meglévő folyamatokat, sokan próbálnak elhelyezkedni külföldön. Csaknem tíz kolléga ment el külföldre dolgozni. De a jó hír az, hogy ezek nyaranta visszajönnek hozzánk, kifejezik szándékukat, hogy ha hazajönnek, nálunk szeretnének elhelyezkedni. Van egy vállalkozó szellemű műszaki értelmiség, amely élvezi azt, hogy a nálunk elsajátított alapokkal elindulva külföldön dolgozzék, Dallasban, Spanyolországban, Varsóban vagy Chicagóban. Mi a kollégák fejlődését biztosítjuk, de a külföldre való kirajzást megállítani nem tudjuk.

A legtöbb veszteséget egy angol fejvadász cég okozta nekünk. Kifürkészte az érzékeny, számára értékes pontjainkat, és külföldre kiközvetítette a jól képzett dolgozókat. Erre is kitaláltunk egy megoldást, elébe megyünk ennek: mi megengedjük, hogy fél évet, egy évet külföldön dolgozzanak, mint vendégek. Próbálják ki és lássák saját szemükkel, hogy ott sem kolbászból van a kerítés, és jöjjenek vissza hozzánk.

Magyar Szemle: Nyilvánvaló, hogy nyitott világban ez a vonzás nem hárítható el. Az értelmiségi elvándorlás folyamata csak akkor állítható meg, ha Magyarországnak majd sikerül olyan színvonalra jutnia, általánosan is, hogy a tehetséges ember elmegy ugyan, de vissza is jön. Visszajön öt év múlva, tíz év múlva.

Sugár András: Pontosan. És akkor már nyertünk, mert visszahozza magával azt a tudományt, amit ott elsajátított.

Magyar Szemle: A cég mint adakozó, támogató, nagyon láthatóan jelen van a magyar sport- és kulturális életben, jótékony tevékenységben. Elég idéznünk az olimpiai csapatnak, kiugró tehetségű fiatal sportolóknak, vagy az egészségileg hátrányos helyzetűeknek juttatott támogatását. Az oktatás, ami Magyarországnak ma az egyetlen esélye, egyetlen kitörési pontja volna, szintén anyagi nehézségekkel küzd. Tud-e a Westel 900 az oktatási rendszernek segíteni?

Sugár András: Van egy megállapodásunk a Budapesti Műszaki Egyetemmel, most már harmadik éve adunk évi 10 millió forintot, a GSM laboratóriumra. Létrehoztuk a legkorszerűbbet ebben a régióban, ahol a doktorandusz hallgatók különböző pályamunkákat készítenek, és már előre fölkészülhetnek a további GSM kihívásokra. Emellett élő kapcsolatunk van még a Kandó Kálmán Főiskolával és a Győri Műszaki Főiskolával, ahol szintén oktatási támogatást adunk, hogy utána válogathassunk a felhozatalból. Több tucat munkatársat kaptunk onnan, és nagyon jól érzik magukat nálunk. Tehát főiskolai, egyetemi szinten egyaránt adakozunk.

Emellett én a Prince of Wales Business Leaders Fórum magyar tagozatának is elnöke vagyok. Ez KÁROLY herceg brit trónörökös alapítása, és azt a célt tűzte ki, hogy az általános magyar kultúrát, oktatást, képzést támogassa, annak érdekében, hogy a társadalom egésze legyen egészséges, hiszen az üzleti élet is csak akkor lehet egészséges. Éppen ezért rendkívül sok programot támogatunk ott is. Én személyesen is részt veszek olyan képzésben, amelynek során „mesterkurzust” adunk a vidéki városokban, és személyes tapasztalatcserét folytatunk az ottani vállalkozókkal. Egy másik programban közel száz végzős egyetemi hallgatót helyezünk el vezető cégeknél két hétre, hogy kiemelkedő tudású menedzser mögé állva, mintegy árnyékukként (manager shadowing a program neve) szerezzenek tapasztalatot.

Magyar Szemle: A vállalat kisugárzó, húzó hatása az általános üzleti és technikai kultúrára hogyan érvényesül?

Sugár András: A Westel 900 GSM nem csak oázis. Minden létezés, társadalmi működés alapja a kommunikáció, és ez mára a kor szintjén fejlődött ki a magyar gazdasági életben, többek közt a mi közreműködésünkkel. Ma már nem igaz, hogy Magyarországon valaki azért nem tud érvényesülni, mert nincs meg a lehetősége a megfelelő távközlésre. Most már csak az a kérdés, hogy hányfajta szolgáltatást képes alkalmazni, a mobil telefontól a faxon át az internetig. A korosztályos probléma itt is létezik. Az emberek az újdonságot nem egyforma gyorsan tudják alkalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősebb generáció nem tanulna meg szívesen szöveget szerkeszteni, vagy nem érdeklődik pl. a home-banking iránt, hogy ne kelljen sorba állnia egy banki tranzakcióhoz.

Magyar Szemle: Az a bizonyos 33 szolgáltatás, amiről beszéltünk, s amit a minőségjavítás összefoglaló címszó alatt szoktak emlegetni a cégnél, elsősorban ennek a kommunikációnak, a világkommunikációba való bekapcsolódásnak, rengeteg lehetőségét adja. Talán a legtöbbet kínálja e téren a Westel 900 GSM.

Sugár András: Európában is vezetünk ebből a szempontból. Az új szolgáltatásokban összekacsint a távközlés, az informatika, és a média is megjelenik többé-kevésbé. Ha itt még növelni tudjuk a sebességet és az intelligencia mértékét, akkor világraszóló eredmények születhetnek.

Magyar Szemle: Feltehető-e a kérdés, melyik a hasznosabb befektetés Magyarország számára, egy ilyen elektronikai távközlési cég, vagy egy korszerű autógyár felépítése? Úgy tetszik, hogy az előbbi, hiszen nemcsak hogy igen fejlett és jó remiszer a mobil telefon, de az életminőséget is javítja, hiszen sok munkát — például a lapszerkesztést — otthon vagy várostól távoli irodában lehet általa végezni, s ez az utak terheltségét csökkenti, a lég- szennyezést is, a közlekedéssel járó stresszt is, hogy csak néhányat említsünk az előnyök közül. Végső soron, társadalmilag, költséget takarít meg, bármilyen nagy is a hozzá szükséges fejlesztés ára.

Sugár András: Ez igaz. És az nagy biztonságot és kényelmet hoz, hogy otthonról is lehet kommunikálni, hogy otthonról is teljesen be lehet kapcsolódni a világfolyamatokba. Ennek ellenére azért hozzátenném, hogy nagyon örülök a magyar autóipar fejlődésének is, mert a feldolgozott termékek részaránya növekedett az exportban, tehát nem nyersanyagot, hanem magas feldolgozású terméket adunk el, és ha figyelembe vesszük a támasztott, új minőségi követelményeket, akkor ez a kultúra is kihat az általános magyar gyártási kultúra fejlődésére, csak éppen egy másik ágára, például a gépiparra, amelynek számára ez nélkülözhetetlen.

Magyar Szemle: A Westel 900 tulajdonosa közel fele részben a US West, és közel fele részben a Matáv. Úgy tudom, a Matávnak most már csak mintegy 30%-a magyar tulajdon. A Westel 900 GSM-ben tehát kb. 15% a magyar tulajdon. Tudjuk azt, hogy nagyon sok vád, jobb esetben értetlenség él a közvéleményben a multinacionális cégekkel és a külföldi működő tőke szerepével kapcsolatban hadd tegyük fel a kérdést: miért jó Magyarországnak az, hogy ez a cég itt van? Nem lehetne akár Venezuelában is a székhelye? Mitől magyar?

Sugár András: A befektetők természetesen ügy invesztálnak, hogy megérje nekik, tehát nem önzetlenek, hanem nyereség-orientáltak. De vajon baj-e az ha egy vállalatban a tulajdonos eljátssza a tulajdonosi szerepet? Baj- e az hogy elvárja, hogy a vállalkozás világviszonylatban kiemelkedjen, világelső legyen? Ez a fajta hajtóerő, motiváció eddig nem volt meg bennünk. Egymás vállára borulva szívesen elsoroltuk keserűségeinket, de valójában nem késztetett bennünket és lehetőséget sem biztosított nekünk senki arra - eltekintve a művészettől és a sporttól - hogy Európában vagy a világon elsők legyünk. Ezeknek az említett elvárásoknak hatalmas mozgósító erejük és hatásuk van az általános gazdasági eredményekre is, s ez a külföldi tulajdonos hozománya. Ezzel az egész gazdaság is magasabb színvonalú versenyhelyzetbe jutott. Én például nem félek az Európai Unióhoz való csatlakozástól. Mi a mobil telefóniával már csatlakoztunk „Európához”.

El kellene jutni ahhoz a felismeréshez, hogy a legjobban működő cégek a vegyes vállalkozások, ahol a kulturális, szellemiségbeli követelményrendszer hajtómotorja az, hogy a cég eljuthat olyan szintre, hogy nemzetközileg versenyképessé válik, és neki az európai uniós csatlakozás nem fog gondot okozni. A Westel 900 társadalmi hatása nagyon erős, és nem hiszen, hogy azon kell vitatkozni, hogy milyen színű a tőke, hanem az a fontos, hogy milyen hatékonyan, mennyire távlatosan tud a vállalkozás működni.

Magyar Szemle: A Westel 900 GSM az eddigi nyereséget mind visszaforgatta a vállalatba.

Sugár András: Úgy van. Pedig nem kis összegről van szó, tavaly ez 5,1 milliárd forint volt. A tulajdonosok és én is hiszek abban, hogy nagy jövője van a cégnek, és nem szabad túl korán kivonni belőle a nyereséget. Természetesen, egy ponton a befektetés majd visszafizetésre kerül. De a mi tulajdonosainknak van belátásuk, anyagi erejük és idejük arra, hogy kivárják ezt az időt.

Magyar Szemle: Rendkívüli ebben az ágazatban az értéknövekedés üteme, és ebben óriási az emberi tényező szerepe. Hallhatnánk erről adatot?

Sugár András: Azzal, hogy elnyertük a liszenszet, a vállalkozás rögtön 120 vagy 130%-ot ért. Amint elkezdődött a piaci verseny, a vállalat értéke növekedni kezdett. Jelenleg a Westel piaci értéke egy milliárd dollárra becsülhető. Ha az abszolút számokat nézzük, az eddigi befektetés kb. 330-370 millió dollár. Jelenleg a Westel 900 a teljes befektetés háromszorosát éri. Tehát az invesztíció nem volt hiábavaló. Az emberi munka és a tehetség hozta létre a többletet.

Magyar Szemle: Szokták mondani, hogy 1988-89-ben és kisebb mértékben később is, a nemzeti vagyont kiárusították, vagy olcsón elvitték az egykori gazdasági vezetők. De a fentiekből az következik, hogy a nemzeti vagyon, legalábbis a termelő része, olyasmi, ami tulajdonképpen inkább most és a jövőben jön létre. A tegnap volt nemzeti vagyon gyorsan elértéktelenedik akkor, ha nem megfelelő szakértelemmel bánnak vele. Vagyis a valami semmivé foszlik, és a semmiből - tehetségből és munkából lesz a valami. Gondoljunk csak az 1945-48-as újjáépítésre.

Sugár András: Teljesen igaz. Ez a rádiótelefon-hálózat - a hardver - három év alatt jött létre, és 47 milliárd forintot ér. Itt van Magyarországon, ezt nem lehet elvinni. Ennek intelligens használata és további építése gyarapítja a nemzeti jövedelmet is. A Matáv pedig magyar vállalat, a Westel 900 úgyszintén, és büszkék vagyunk rá, hogy magyar. Mellesleg, egyetlen külföldi van az alkalmazottaink között, ami feltehetőleg, a tulajdonosi bizalom jele. A Westel 900 tehát Magyarországon bejegyzett vállalat, melynek tulajdonosai közt vannak külföldiek.

Magyar Szemle: Azt, hogy ennyire fel tudott jutni a mobiltelefónia, abban volt-e része annak, hogy 1989 előtt a magyar telefon-ellátottság még KGST-viszonylatban is az utolsók közt kullogott? Meg lehet-e magyarázni ezt a felfutást pusztán a hiánnyal?

Sugár András: 1991-es felmérés szerint, hogy hány előfizetőnknek nincs vezetékes telefonja, az arány 51 és 60 százalék között mozgott, most 15 százalék alatt van. Sok előfizetőnknél szerelték fel az elmúlt öt évben a vezetékes telefont, és mégis használja a mobilt. Ez olyan élvezeti cikk, amiről nem lehet leszokni. A vezetékes telefonellátottság 9%-ról 30%-ra emelkedett az országban. A mobil 0-ról 5%-ra, és megy előre mint a gőzmozdony. A múlt év végén több mint 470.000 készülék működött a három szolgáltatónál, a Westel Rádiótelefon Kft.-nél (ez a 450-es hálózat), a Pannon GSM-nél és nálunk. Most már a családtagoknak, rokonoknak is kell, mert látják és megkívánták, és - mérsékelt árú új csomagjainknak köszönhetően is - az előfizetők száma egyre nő.

Magyar Szemle: Az elmúlt években a kisvállalkozó rétegnek nem ment igazán jól. Legalábbis az adótörvények, a hitellehetőségek miatt. A Westel vezetői posztjából nézve, mi a benyomása, hogyan állunk, milyenek a kilátásaink? Átmenekült a gazdaság egy része a szürke és fekete szektorba?

Sugár András: Adózni senki se szeret... A baj a nagy társadalmi alaprendszerekkel van - a nyugdíjbiztosítás, az egészségügy - ahol ezer milliárdos értékek vannak, de nem érvényesülnek azok a tulajdonosi törekvések, amelyek például bennünket motiválnak... A kisvállalkozók szeretik a telefont, mert hatékonyságukat növeli. Adózatlan jövedelem terhére elszámolhatják. Időben és anyagilag is segítség.

Magyar Szemle: A gazdasági kreativitás erőit visszafogta a gazdaságpolitika, de azért ez a kibontakozási folyamat, úgy látszik, megállíthatatlan. Talán ezt is jelzi a mobil telefónia gőzmozdony-rohanása. Hiszen ez nem pusztán luxuscikk.

Sugár András: A magyarokból ezt nem lehet kiölni. Ahol hasonlóan elterjedten használják a mobil telefont, pl. Hong Kong, Izrael, ott sok okos gondolat és jó kereskedői véna van.

Magyar Szemle: Tudjuk, hogy nem mindenki tisztességes célokra használja a telefont. A Westel 900-as hálózaton belüli beszélgetés nem lehallgatható.

Sugár András: Jelenleg nem lehallgatható. Jelenleg. A műszaki megoldás a hálózat kiépítése idején is biztosított volt, és a kormány kötelezett is minket arra, hogy azt a felületet hagyjuk meg a rendszerben, ami technikailag szükséges ahhoz, hogy lehallgathatóvá váljon egy beszélgetés. Vita folyik arról, hogy ki fizesse és ki tartsa fent az ilyen fejlesztést. A szolgáltatók szempontjából követelmény, hogy feketedoboz-szerűen dokumentálható legyen minden beavatkozás, ami a hálózatban történt. Mindennek a törvényi szabályzása nincs még készen. Ez nem műszaki, hanem jogi, üzemeltetési és etikai kérdés.

Magyar Szemle: Fontos itt, hogy melyek a társadalom érdekei a bűnüldözésben, és hogy a hatóságok az egyén szabadságát ne korlátozzák indokolatlanul. Ez kényes egyensúly.

Sugár András: A rendőrségi és nemzetbiztonsági törvény erre lehetőséget ad, csak a hogyanra kell választ találni. Úgy, hogy az adatvédelmi biztosnak és az országgyűlés illetékes bizottságának, valamint a szolgáltatóknak is elfogadható legyen ez az alkalmazás.

Magyar Szemle: A sajtó nemrég adta hírül, hogy Nagy-Britanniában úgy bizonyították rá egy bűnözőre, hogy a tetthelyen tartózkodott, hogy 30 napon át követte és memóriában tárolta a cég a mobil telefonja mozgását.

Sugár András: Ilyet, elvileg, a mi hálózatunkon is lehet végezni, de cégünk nincs fölkészülve, hogy ilyen adatokat tároljon. Ez óriási külön memóriakapacitást igényelne. Gondolom Angliában is hatósági megkeresésére tették ezt. Saját szándékunkból ezt nem tesszük, ügyészi megkeresésre készek vagyunk segíteni.

Magyar Szemle: Hallottuk, milyen erős a tempó a Westel 900-nál. Felmerül az emberben az, hogy nem zsigereli ki ez még a fiatalokat is? Három év alatt ez esetleg nem derül ki, de öt év után nem fognak-e vajon sokan kiégve menni el innen?

Sugár András: Vannak jelek, amelyeket figyelembe kell vennünk. Vannak tehetséges fiatalok, akik nem bírják ezt az ütemet, és kilépnek. A nálunk megszerzett tapasztalatokkal önálló vállalkozást építettek föl. Nagyon nagy a munkatempó, s ez a veszély fönnáll. Azzal próbáljuk segíteni az alkalmazottakat, hogy sok magyarázatot, sok stresszoldó együttlétet, sportolási lehetőséget biztosítunk. Emberközelben tartjuk az egész társaságot. És az is fontos, hogy az eredmények lelkesítők, motiválok. A csapat- szellem viszi előre az embereket. Akik esetleg föladják, azok se megtört öregemberként mennek el, inkább vállalkoznak, a maguk módján. Ha ők kérik, mi igyekszünk más tevékenységet, más lehetőséget biztosítani nekik a vállalaton belül. Ha az sem hoz megoldást, elválnak az útjaink, de ez a kapcsolat akkor sem lesz értéktelen.



« vissza