Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z



Antall József

Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) politikus, könyvtáros, orvostörténész, muzeológus, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke a rendszerváltás után.

Antall József 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, ahol 1950-ben érettségizett. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának 12 éven át volt hallgatója, 1950 és 1954 között nappali, majd kiegészítő szakon tanult. Történelem-magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. Szakdolgozatát Eötvös József népiskolai politikájából, bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról, valamint az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Néprajzi, antropológiai, jogi, közgazdasági és orientalisztikai tárgyakat is hallgatott. A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően a szovjet és a magyar hatóságok többször őrizetbe vették, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene, ennek ellenére továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi eljárással, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától. Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig mb. főigazgatója, 1985-től főigazgatója volt az intézetnek. Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. 1968 és 1990 között szerkesztője, illetve főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek. Kutatásai kapcsán számos alkalommal került kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel, 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett. Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé. Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Aznap este az Országgyűlés 219 igen, 126 nem és 8 tartózkodással választotta meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, egyúttal kormányprogramjának irányelveit is elfogadta. Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Antall koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére.