Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z



Kodolányi Gyula

Kodolányi Gyula (1942, Budapest) költő, műfordító, irodalomtörténész. 1971–1990: az ELTE tanára. 1972–1973-ban ACLS-, 1984–1985-ben Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ban kutat és tanít. 2004–2009-ben az Emory Egyetem (Atlanta, USA) tanára. 1987–1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990–1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992–2017 között a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review főszerkesztője.


(Új folyam XXIX. 7-8. szám)
"A Közösség pere az első és a legnagyobb kirakatper volt Magyarországon. Az első, brutális jele a beavatottak és az értők számára annak, hogy új sötét korszak kezdődik a magyar történelemben. Olyan korszak, amelyben mindenki, aki „jelentős politikai háttérrel rendelkezik, elméleti és gyakorlati téren egyaránt” – vagyis jó kapcsolatteremtő és vannak politikai elvei –, gyanússá válik a hatalom szemében."

(Új folyam XXIX. 3-4. szám)
"Azt hiszem, senkinek sem fájt úgy költőink közül Trianon vesztesége, mint Babits Mihálynak, aki nyaralójából, az esztergomi hegyről átlátott Párkányba, ahonnan még a kakasszót is áthozta a víz csendes hajnalokon. Egyetlen klasszikus költőnknek a verseit sem csonkíttatta meg annyira a kommunista cenzúra, mint Babitséit..."

(Új folyam XXVIII. 9-10. szám)
"Lakitelektől kezdve aztán felgyorsultak a dolgok, sorjáznak a hullámhegyek, amelyeket még csak az a néhány ezer vesz észre, aki e hullámsort megüli, no meg a túlsó oldal, az egyre bizonytalanabb, egyre foszlóbb hatalom. Pozsgay Imre nemhogy eljön a találkozóra délután a távolabb hagyott szolgálati fekete Mercedeszén, nemcsak beszédet mond, de a Magyar Nemzetben egy egészoldalas októberi interjúba belefoglalja majd a lakitelki találkozó zárónyilatkozatát a Magyar Demokrata Fórum megalakulásáról."

(Új folyam XXVIII. 3-4. szám)
"Kodolányi János rendkívüli ember volt közösségszervezőként is. Ahogyan a teljes kozmosz sokfélesége találkozott össze kíváncsiságában és tudásában, a kutyák és macskák lelki világának tanulságaitól a virágok és gyümölcsök imádatán át, a csillagok ismeretéig és az atomfizikáig, a biológiától a misztikáig, úgy találkoztak össze nála, az ő barátságában kora legkülönbözőbb kiválóságai és a minden rendű és rangú „egyszerű” emberek. Központ-ember volt, nem egyetlen emberi háló központja, hanem több személyes hálózaté."

(Új folyam XXVII. 5-6. szám)
"Ezek a rokonságok a két önfeledt, látomásos korcsolyázás képei és lelki eseményei közt oly egyénien hitelesek is, hogy szinte mindegy, hogy vajon Ágh Pista ismerte, ismeri-e a hatalmas Illyés-életműnek ezeket a fényszilánkjait. Ha igen, ha nem, ezek a képek a költői emlékezet és képzelet legmélyebb, legsajátabb, archetipikus rétegeiből merültek fel, mindnyájunk földmélyi kincstárából. Tanúságaként annak is, hogy a lélek nem öregszik, csak a test, és hogy a lélek kamasz-eszmélései egész életen át, mindvégig őrzik és felmutatják a fény, a szárnyalás szédületét a költőknek – akik továbbadják e látomásokat mindazoknak, akik bennük ráismernek a maguk isteni sejtelmeire."

(Új folyam XXVII. 3-4. szám)
"Patriotizmusát ő minden porcikájával, de a puffogó frázisokat kerülve, finom és pontos impressziókból merítve élte, magatartásként. Olyan korban, amikor az európai és a magyar értelmiség egy része is csak félgesztusokkal, minduntalan a tükörbe pillantva meri a nemzetet érvényes eszmeként vállalni. Aktuális, újra átvizsgálandó kérdés lett ez ma minden gondolkodó ember számára – és Granasztói György megérezte már jó másfél évtizede azt a változást a mélyben, amely most van felbukkanóban, Európa és nemzetei új, súlyos identitásválsága idején. Mert szervesen korszerű az a gondolkodásmód, amely benne évtizedek alatt kikristályosodott, s amely most megjelenő válogatott esszéinek lapjairól ránk köszön."

(Új folyam XXVII. 1-2. szám)
"1990 kora nyarán Entz Géza miniszterelnökségi államtitkár lett, és hamarosan a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Közreműködött – számtalan más ügy mellett – azoknak a rendszeres budapesti találkozóknak a létrehozásában, amelyeken Antall József és tanácsadói köre a határon túli magyarság új politikai vezetőivel folytatott lényegretörő és hatékony eszmecseréket. Ezekből nőtt aztán ki, egy későbbi politikai korszakban a MÁÉRT tágabb merítésű politikai fóruma. Entz Géza hivatala teremtett először rendszert, és képzett szakapparátust határon túli honfitársaink közösségi ügyeinek gondozására. Külön említést érdemel a hivatal által kiépített és működetett Illyés Közalapítvány, melynek elvi irányítója egy sokpárti kuratórium lett."

(Új folyam XXIII. 1-2. szám)

(Új folyam XXIII. 7-8. szám)

(Új folyam XXIII. 7-8. szám)

(Új folyam XXII. 11-12. szám)

(Új folyam XXIII. 9-10. szám)

(Új folyam XXI. 9-10. szám)

összesen: 93 db | 18 db/oldal

első vissza 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 következő utolsó