Éles Csaba (Debrecen, 1951) nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docens. A filozófiatudomány kandidátusa, a neveléstudomány habilitált doktora, művelődéstörténész és esztéta. Főbb kutatási területei jelenleg a magyar nemzeti önismeret és nemzetnevelés a 17–19. században, illetve a protestantizmus és a kultúra. F. m.: A szépségtől a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között (1995), A rejtőzködő én. Az önismeret felfedezőútjai (1995), A tradíció kalandjai. Lukács György és a kulturális örökség (1996, 2007), A genti oltártól Wittenbergig. Németalföld és Németország kultúrája a 15–16. században (1998), Ember és esztétikum. Az esztétikai befogadás élményvilágai (2007).
