Írások

 Wlassics Gyula és életműve
Martonyi János
Wlassics Gyula és életműve

Wlassics Gyula (1852–1937) tudós, tanár, politikus rendkívül sokoldalú és terjedelmes életművét a maga teljességében lehetetlen vállalkozás volna egy cikkben ismertetni, ezért a szöveg néhány kitüntetett mozzanaton keresztül elemzi Wlassics jelentőségét.

Gondolatok a Magyar Szemle jövőjéről
Stamler Ábel
Gondolatok a Magyar Szemle jövőjéről

Az alábbiakban új főszerkesztőnk, Stamler Ábel gondolatait és elképzeléseit olvashatják a Magyar Szemle feladatáról, jövőjéről.

Mindennek rendelt ideje van
Gróh Gáspár
Mindennek rendelt ideje van

Az alábbiakban Gróh Gáspár, leköszönő főszerkesztőnk vezércikkét olvashatják, negyedszázadnyi szerkesztői s hétévnyi főszerkesztői munka után.

Természetjogállam és módszertani ateizmus
Turgonyi Zoltán
Természetjogállam és módszertani ateizmus

A forradalmár az, aki doktriner módon és türelmetlenül próbál életidegen utópiákat ráerőszakolni a valóságra. Az ellenforradalmár ezzel szemben egyszerűen a józan ész alapján áll. S. Király Béla interjúja Turgonyi Zoltán filozófussal

Mit bír el a táj?
Fehér István
Mit bír el a táj?

Szerkesztőnk írása Wettstein Domonkos Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyvéről

Asbóth Disraeliről és Anglia nagyságának titkairól
Egedy Gergely
Asbóth Disraeliről és Anglia nagyságának titkairól

Új lapszámunkból Egedy Gergely írását közöljük online, a nyomtatott megjelenéssel párhuzamosan.

Pomona ligetében: Ambrus Lajos Nagy almáskönyvéről
Stamler Ábel
Pomona ligetében: Ambrus Lajos Nagy almáskönyvéről

Ambrus évtizedek óta gyűjti, kutatja és őrzi fáradhatatlanul a Kárpát-medence elfeledett, kivesző gyümölcsészeti és szőlészeti tudását. 1996-os, Szókalauz című kötete itt fekszik asztalomon, már az ebben olvasható, és korábban folyóiratokban részben megjelent írásokból is egyértelmű, hogy merre tovább: a táj, a kert, a Kertország, a Paradicsom földi visszfénye felé.

Lukács János, Hungarus fidelissimus
Jeszenszky Géza
Lukács János, Hungarus fidelissimus

A neves és szülőhazájában is népszerű magyar-amerikai történész (1924–2019) az antikvitásnak, és benne a latin nyelvnek is tudósa volt. Könyveiben és leveleiben gyakran használt latin kifejezéseket, az Egy eredendő bűnös vallomásai című könyvét pedig így dedikálta örökké gyászolt feleségének: „Dilectissimae Stephaniae”. Írói példaképe Livius volt, magáról is azt mondta, hogy „történész, de mindenek előtt író.” Valóban, magvas munkáinak stílusa távol áll a szikár szaktörténeti munkáktól, és ebben is a nagy elődre emlékeztet.

Helóta sorban Kárpátalján

Csirpák Emil (Tiszacsoma, 1934 – Budapest, 2017) Beregi (kárpátaljai) származású tanár, filológus. Visszaemlékezéseinek egy részét unokája, Nagy Imola segítségével írta le.

 

 

 

Szemes Péter
Küldetés és szolgálat – Petrik Béla Borbándi-monográfiája

"Borbándi aktivitása – többek közt élettársa elvesztésének tragédiája és saját betegsége ellenére – a 2000-es években sem csökkent, amit további négy fontos kiadvány jelez: a folyóirat történetét bemutató Nem éltünk hiába – Az Új Látóhatár négy évtizede, valamint Népiség és népiek című, negyven tanulmányt tartalmazó válogatása az ezredfordulón, Értékőrzés esszégyűjteménye 2001-ben, míg az Emigránsok portréi 2002-ben láttak napvilágot, miközben Két világban – Életem és pályám címmel (2003) curriculumát is összeállította."

Serdült Benke Éva
Morzsák a marosvécsi kőasztalról – Kemény János emlékezete

Ötven éve, 1971. október 15-én tízezrek búcsúztatták a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Kemény Jánost, az erdélyi magyar irodalom legnagyobb mecénását.

Rapaics Rajmund
A természetvédelem ügye Magyarországon – részlet

A magyar természetvédelem megvalósítására irányuló intézményes törekvések csiráit az erdészetben találjuk meg. Ez könnyen érthető, hiszen az erdészet egész munkaköre olyan szorosan kapcsolódik a szabad természethez, hogy ha valakinek van módja a természet megkedvelésére, az mindenesetre elsősorban az erdész. Más termelési ágakban mindent elnyom a hasznosítás jelszava.