Nacsinák Gergely András esszéje Hamvas Béla Bizánc-képének kritikája, amely a magyar gondolkodó tendenciózus és leegyszerűsítő szemléletmódját vizsgálja.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.

Valamiért a személyes történeteken keresztül értjük meg a történelmet. Ezek nélkül vissza tudjuk ugyan mondani a leckét, de ettől közösséget még nem alkotunk.

Az amerikai kontinens őskori betelepüléséről a tudománynak mára meg­oszló a véleménye. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt, amikor a világtengerek átla­gos vízszintje jóval alacsonyabb lehetett a mainál, a Bering-szoros akár száraz lábbal is járható volt.

2023. december 21-én a Horvát Köztársaság kormánya a 2024-es évet Marko Marulić-emlékévnek nyilvánította a költő halálának 500. évfordulója alkalmából.

Magyar filozófus ritkán szerez nemzetközi hírnevet, főleg ha hívőként a vallással foglalkozik. Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora ilyen. A szerkesztésében megjelent legújabb angol nyelvű kötetét ismertetve  vázoljuk gondolkodását.

A geográfiai háttér alapos ismerete nélkül a török korról alkotott képünk nem lehet teljes. A szereplőket, az eseményeket, a folyamatokat, sőt ezek összekapcsolódását is láthatjuk, csak éppen a hitelességüket nyújtó természeti és társadalmi környezet egysége, vagyis a táj és a földrajzi viszonyrendszer hiányzik mögülük.

Hogyan reagálnak a keresztények a hittel vagy az egyházzal szemben ellenséges közéleti megnyilvánulásokra? Ha körbenézünk, a tipikus reakciók az aggodalom, a rosszkedv, a sértettség vagy a harag.

Az ember test, szellem és lélek hármas egysége. A test szolgál a tapasztalatok megszerzésére, azok megélésére. A szellem által fel tudjuk fogni a körülöttünk lévő világot. A lélek az anyagi világ ismereteivel nem meghatározható és Isten által nekünk adott.

Nem nehéz megtalálni a kapcsolatot a szubjektivitás és a modern társada­lomban uralkodó individualizmus között, a (poszt)modern ember így próbál­ja integrálni a kiirthatatlan transzcendenciát az individualizmusába. Csak az a kérdés, hogy ez lehetséges-e.

A múlt század elejének magas orosz filozófiai kultúrája természetesen csak néhány vonásában érintkezhet azzal, ahogyan ma, az ukrán háború idején az orosz gondolkodásmód a nemzetközi politikában megnyilvánul. Mégis úgy gondolom, ez a közös halmaz semmiképpen sem üres.

A modernitás „hivatalos” apológiája szerint huszadik századi történelmünk összes problematikus vonása a kontinentális különút számlájára írható.

Öt magyar fajvédő életét és a vészkorszak legsötétebb éveiben kifejtett tevékenységét mutatja be Ujváry Gábor történész, a Veritas Intézet főigazgató-helyettese az árnyalt látásmód jegyében legújabb rövid könyvében.

A westminsteri Alsóház első olvasatban jóváhagyta a halálosan beteg felnőttek életvégéről – közönségesen a „támogatott öngyilkosságról” – szóló törvénytervezetet.

Három tartományi gyűlési választás – normális körülmények között többnyire politikai rutinügy – alaposan felkavarta a német politikát és végkifejletében az eddigi szövetségi kormány széteséséhez vezetett. Érdemes leszállni a tartományi politika mélységeibe ahhoz, hogy jobban megértsük a politikai válság hátterét.

Nagy port vert fel az elnökválasztási kampány során a The Heritage Foundation kormányprogram-javaslata. Ha számos pontja nem válik intézkedéssé is, fő tétele érvényesülhet, mert sok konzervatív osztja, jóllehet Trump nem tudta őket teljességgel felsorakoztatni maga mögött.

A tudomány nem hozhat létre eszméket, amelyek által élhetünk. Még a tudomány legnagyobb eszméi sem többek munkahipotézisnél. Hasznosak a szakirányú kutatás számára, de tökéletesen alkalmatlanok életünk irányítására vagy a világ értelmezésére.

November 30-án százötven éve született a XX. század emblematikus államférfia, Winston S. Churchill. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány nemzetközi konferencián emlékezett meg róla.

A digitális innováció életünk minden területét érinti, személyes és társadalmi szempontból egyaránt. Ez befolyásolja a világ és önmagunk megértésének módját, valamint gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.

Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a megszálló németek és a kollaboráns magyar hatóságok több mint tízezer embert hurcoltak el.

A rációt, a mámort, a testet, és a szenvedélyt persze ismerte a középkor is, csak éppen a felsoroltak mindegyikét hajlamos volt önmagán túlra vonatkoztatni; legyen szó ösztönről vagy eszméletről, tulajdonképpeni jelentése mindnek másutt volt, értelmük valahol a világfelettiben fészkelt.

Főként aszályos években előtérbe kerül az a régi elképzelés, hogy a Homokhátság kiszáradását a Duna–Tisza-csatorna megépítésével kellene visszafordítani. Hajós Béla nyugalmazott helyettes államtitkárral arról beszélgettünk, manapság mennyire reális e koncepció megvalósítása.

A vietnámi háború befejezésének nagyszabású hírveréséhez és drámai bemutatásához képest az amerikai hadsereg és személyzet pánikszerű távozása Afganisztánból elég gyorsan „lecsengett” az irányadó médiában.