Írások
Czakó Gábor – A nagy hagyomány humora
Kodolányi Gyula beszéde, amelyet az Aranykapu című, Czakó Gábort, az írót, képzőművészt és embert megidéző kiállítás megnyitóján mondott el, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2024. szeptember 18-án, egyszerre az irodalomtudós, a kor- és pályatárs, illetve a barát szavai.
Táj: élettér a teljesebb és természetesebb életért
Felértékelődik az a tudás, amely a táji sajátosságok ismeretének, az ott élő emberek tájhasználati, alkalmazkodási lehetőségeinek és a mindennapi életet segítő kulturális kincseknek a megbecsülésére épül – a natúrparkok a tájszintű együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei.
Isten paradicsoma
Bár az archaikus vagy földműves életformához való egyszerű visszatérés nem lehetséges, mégis elengedhetetlen, hogy bár új formában, de visszaállítsuk az ember és a tágabb univerzum közötti azonosulás iránti érzékünket. Megtestesült és természetbe ágyazott lényekként egy őszintébb önértékelésre van szükségünk.
Nem tudunk megállani Isten színe előtt
A vészkorszak idején, 1944 nyarán két budapesti református vezető, Szabó Imre és Tasnádi Nagy András évtizedes munkatársi és jó baráti kapcsolata végleg megromlott.
Ars et viriditas
Írásunkban egy szellemi és közösségi szövetség körvonalainak megfogalmazására teszünk kísérletet azzal a céllal, hogy újra felfedezzük az emberi alkotótevékenység lényegi dimenzióját és változhatatlan értelmét életünkben.
Az óceánélménytől a természet könyvéig
A vallástörténet világosan tanúskodik az óceánélmények transzcendentális dinamizmusáról, amennyiben a régiek a nagy vizeket sokszor istenek lakóhelyeivel kötötték össze, ha nem éppen magukat a vizeket istenítették. Az óceáni istenek sokféle formában és név alatt jelennek meg a világ különböző kultúráiban.
Átadni a szemléletet
Megismerkedésünkkor, húsz éve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék-felügyelője volt, pályáját nem módosította, a világ változott, s Veöreös András építész ma örökségvédelmi szakügyintéző, nem mellesleg egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság új elnöke.
Gondolkodj lokálisan, cselekedj lokálisan
Molnár Zsolt botanikust, etnoökológust, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetőjét a hagyományos ökológiai tudás mibenlétéről, kutatásáról, alkalmazási módjairól, valamint a gazdálkodás és a tudomány területén máig vitatott helyzetéről kérdeztük.
Közjó vagy közérdek?
A kortárs politikai közbeszédben a közérdek és a közjó fogalmát egymás szinonimájaként szokás használni, amelyek szabadon felcserélhetőek, mert nagyjából ugyanazt jelentik. A különbség talán csak annyi, hogy míg a közérdek konkrétabbnak és jobban definiálhatónak, addig a közjó megfoghatatlanabbnak és illuzórikusabbnak tűnik.
A Szent István-i hagyomány
Kodolányi Gyula, a rendszerváltoztató miniszterelnök tanácsadó testületének egykori vezetője „Antall Józseffel a világszínpadon” című visszaemlékezései szerkesztőjének, Pócza Istvánnak idézte fel egy júniusi balatonfüredi beszélgetésben a kormányfő egyéniségét és hazánk demokratizálásának folyamatát.
Wrocław, a régi-új város
A háború utáni lengyel újjáépítés fogalommá vált. A totális rekonstrukciót elvből elutasító modern műemlékvédelem Varsó esetében ugyanis egyszeri és kivételes módon elfogadhatónak tartotta az elpusztult épületek eredetihez hű visszaállítását.
Velünk élő történelemhamisítás
Hajlamosak sokan azt gondolni, hogy a történelemhamisítás valamiféle meghaladott, a régmúlt korokra jellemző dolog. Amely „a múltat végképp eltörölni” agresszivitásával kizárólag a borzalmas kommunista idők velejárója lehetett. S amely demokratikus berendezkedésűnek mondott államokban és korokban – ahol és amikor mi is élünk – elképzelhetetlen.
A múlt maradandó árnyéka
A magyar építészet jelentős műveket létrehozó mesterei távoztak az elmúlt hónapokban. Életkorukból adódóan olyanok, akiknek a pályája az 1950-es években indult, egyetemi tanulmányaikat akkor végezték, amikor még élt a szocreál, de a modernizmus már újra létjogosultságot szerzett.
Zsoldosélet egy távoli kontinensen
Kényszerből vagy önszántából sok száz magyar férfi harcolt a Francia Idegenlégió kötelékében az indokínai háborúban, az ötvenes évek elején. Bíró Aurél kutatásairól, a készülő monográfiáról és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyílt kamarakiállításról beszélgettünk a szerzővel.
Rendszerváltás és magyar hadelmélet
A két világháború között az első nagy világégés tapasztalatainak és társadalmi élményének feldolgozása, valamint a következő fegyveres konfliktus jellemzőinek meghatározása kötötte le a katonai szakma és rajta keresztül a szellemi élet jelentős részének figyelmét.
Tory vereség: bűn és bűnhődés?
Megsemmisítő vereséggel büntették a brit választók a tizennégy éve kormányzó konzervatívokat a 2024 júliusában tartott parlamenti választáson.
Az orosz gondolkodásmód és az orosz metafizika fénykora
Ahogyan az elmúlt ezer év világtörténetét lehetetlen volna megírni az orosz nép szerepét mellőzve, úgy a felvilágosodást követő kultúrtörténet bemutatása is erősen hiányos volna akkor, ha az orosz kultúra lenyűgöző teljesítményeiről megfeledkeznénk.
Szabó Dezső idegenellenessége
A két világháború közötti korszak fontos politikai gondolkodója, miközben szellemes és bátor kritikájával ostorozta a közélet visszásságait, az etnikai alapú nemzeteszme csapdáitól nem tudott szabadulni.
Karl Ludwig von Haller és a restauráció hivatása
Nem igaz, hogy a kereszténységet kipróbálták, és hiányosnak bizonyult. Túl nehéznek találták, ezért ki sem próbálták – ez lehet Haller ködbe burkolózása, illetve a vele és írásaival szemben tanúsított elutasítás és értetlenség oka.
A tengermély-hegymagas barátság
Kína és Pakisztán közeledését sok tényező hajtja, de sok szét is feszítené, mégis marad.
Metternich: a konzervativizmus dilemmái Közép-Európában
Hogyan lehetséges, hogy egy nagy formátumú államférfi a saját országában nem azt a politikát akarja folytatni, amelyet másutt a leginkább csodál? Ha az jó ott, miért nem jó itt?
Gondolatszabadság vagy cenzúra Amerikában?
Thomas Morton 1624-ben szállt partra Massachusetts területén a későbbi Plymouth helyén egy csoport puritán társaságában, hogy megvalósíthassa álmát az Újvilágban. Ám nagyon gyorsan kiderült, hogy Morton és a puritánok elképzelései gyökeresen eltérnek.
Három fundamentalizmus
Az irányzat a modern társadalmak sokfelé jelen lévő, sokféle formát öltő és súlyos konfliktusokat kiváltó tendenciája. Okainak, mibenlétének megértése nélkül korunk számos problémája fel sem fogható.