Írások
A legnagyobb erőforrás – az oktatás
A tudomány nem hozhat létre eszméket, amelyek által élhetünk. Még a tudomány legnagyobb eszméi sem többek munkahipotézisnél. Hasznosak a szakirányú kutatás számára, de tökéletesen alkalmatlanok életünk irányítására vagy a világ értelmezésére.
Hitler legkeményebb ellenfele
November 30-án százötven éve született a XX. század emblematikus államférfia, Winston S. Churchill. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány nemzetközi konferencián emlékezett meg róla.
Teremtésvédelem és algoretika
A digitális innováció életünk minden területét érinti, személyes és társadalmi szempontból egyaránt. Ez befolyásolja a világ és önmagunk megértésének módját, valamint gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.
Amiért még lágerbe lehetett kerülni
Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a megszálló németek és a kollaboráns magyar hatóságok több mint tízezer embert hurcoltak el.
Száműzöttek
A rációt, a mámort, a testet, és a szenvedélyt persze ismerte a középkor is, csak éppen a felsoroltak mindegyikét hajlamos volt önmagán túlra vonatkoztatni; legyen szó ösztönről vagy eszméletről, tulajdonképpeni jelentése mindnek másutt volt, értelmük valahol a világfelettiben fészkelt.
Csatornaálmok a Duna–Tisza közén
Főként aszályos években előtérbe kerül az a régi elképzelés, hogy a Homokhátság kiszáradását a Duna–Tisza-csatorna megépítésével kellene visszafordítani. Hajós Béla nyugalmazott helyettes államtitkárral arról beszélgettünk, manapság mennyire reális e koncepció megvalósítása.
A vietnáminál is súlyosabb amerikai vereség
A vietnámi háború befejezésének nagyszabású hírveréséhez és drámai bemutatásához képest az amerikai hadsereg és személyzet pánikszerű távozása Afganisztánból elég gyorsan „lecsengett” az irányadó médiában.
A demokrácia is a tét Amerikában?
Elnökválasztás az Egyesült Államokban. A történelminek mutatkozó megmérettetés vajon milyen újdonságokat tartogat?
Gondolatok a Draghi-jelentésről
Mario Draghinak, az Európai Központi Bank korábbi elnökének szeptember 9-én jelent meg Az európai versenyképesség jövője című jelentése. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi Európa-politikai főtanácsadója fűz hozzá megjegyzéseket.
A felvidéki nemzetiségi sorsregény
Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.
Október izzó emlék
A terror lehelete a háromszáz pannonhalmai diákot is meglegyintette. A pufajkások 1957 februárjában a Vár főbejáratára géppuskát szegeztek, s a félnapos házkutatás végén elvitték, agyba-főbe verték, és koholt vádakkal bebörtönözték a bencés gimnázium igazgatóját.
Antall Józseffel a világszínpadon
Június 15-én, Balatonfüreden a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban, Cserép László szervezésében mutatta be Kodolányi Gyula Antall Józseffel a világszínpadon (Batthyány Lajos Alapítvány, 2023) című kötetét a szerző és Pócza István, a kötet szerkesztője. Alább a beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.
A kicsi, a nagy és Európa
Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a magyar–német alapviszonylatot és az európai uniós összefüggést vizsgálja hozzászólásában a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének történész-politológus igazgatója.
Mi menthetné meg a homokhátságot?
A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható.
Bevezetés a Tündérkertbe
„Mindenfajta gyümölcsei pedig, mint az alma vagy körte, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Itália mögött, sőt barackja, amely a gyulafehérvári földön terem, messze fölülmúlja...”
Czakó Gábor – A nagy hagyomány humora
Kodolányi Gyula beszéde, amelyet az Aranykapu című, Czakó Gábort, az írót, képzőművészt és embert megidéző kiállítás megnyitóján mondott el, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2024. szeptember 18-án, egyszerre az irodalomtudós, a kor- és pályatárs, illetve a barát szavai.
Táj: élettér a teljesebb és természetesebb életért
Felértékelődik az a tudás, amely a táji sajátosságok ismeretének, az ott élő emberek tájhasználati, alkalmazkodási lehetőségeinek és a mindennapi életet segítő kulturális kincseknek a megbecsülésére épül – a natúrparkok a tájszintű együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei.
Isten paradicsoma
Bár az archaikus vagy földműves életformához való egyszerű visszatérés nem lehetséges, mégis elengedhetetlen, hogy bár új formában, de visszaállítsuk az ember és a tágabb univerzum közötti azonosulás iránti érzékünket. Megtestesült és természetbe ágyazott lényekként egy őszintébb önértékelésre van szükségünk.
Nem tudunk megállani Isten színe előtt
A vészkorszak idején, 1944 nyarán két budapesti református vezető, Szabó Imre és Tasnádi Nagy András évtizedes munkatársi és jó baráti kapcsolata végleg megromlott.
Ars et viriditas
Írásunkban egy szellemi és közösségi szövetség körvonalainak megfogalmazására teszünk kísérletet azzal a céllal, hogy újra felfedezzük az emberi alkotótevékenység lényegi dimenzióját és változhatatlan értelmét életünkben.
Az óceánélménytől a természet könyvéig
A vallástörténet világosan tanúskodik az óceánélmények transzcendentális dinamizmusáról, amennyiben a régiek a nagy vizeket sokszor istenek lakóhelyeivel kötötték össze, ha nem éppen magukat a vizeket istenítették. Az óceáni istenek sokféle formában és név alatt jelennek meg a világ különböző kultúráiban.
Átadni a szemléletet
Megismerkedésünkkor, húsz éve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék-felügyelője volt, pályáját nem módosította, a világ változott, s Veöreös András építész ma örökségvédelmi szakügyintéző, nem mellesleg egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság új elnöke.
Gondolkodj lokálisan, cselekedj lokálisan
Molnár Zsolt botanikust, etnoökológust, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetőjét a hagyományos ökológiai tudás mibenlétéről, kutatásáról, alkalmazási módjairól, valamint a gazdálkodás és a tudomány területén máig vitatott helyzetéről kérdeztük.