A friss Magyar Szemléből ajánljuk

A spiritualitás nem azonos a vallással, hanem személyes üdvkeresés, amely túlmutat az egoista törekvéseken, és a létezés transzcendens alapjához való kapcsolódást hangsúlyozza.

A jelenlegi, materialista gazdasági modellek az emberről mint pusztán anyagi szükségletekkel bíró lényről alkotott képre épülnek. E modellek a pénzt és profitot tekintik a siker kizárólagos mércéjének, miközben elhanyagolják az egyének spirituális és erkölcsi motivációit. Tim Kasser és más kutatók szerint ez az értékorientáció nemcsak a jól-lét csökkenését, de versengő, manipulatív és ökológiailag káros viselkedésformák elterjedését is okozza.

A spirituális alapú vezetés ezzel szemben megfordítja az eszköz és cél viszonyát: nem a profitmaximalizálás a cél, hanem a résztvevők spirituális fejlődése. A világvallások gazdasági koncepciói mind ezen az emberképen alapulnak, ahol a gazdasági tevékenység etikai és spirituális dimenziókkal is bír:

  • A judaizmus a profitszerzés erkölcsös felhasználására és a közösségi felelősségre épít.
  • A katolikus tanítás az emberi méltóságot és az igazságosság három formáját hangsúlyozza.
  • Az iszlám a kamatszedés tilalmát, a vagyon újraelosztását és bizonyos gazdasági tevékenységek tiltását hirdeti.
  • A hinduizmus és Gandhi gazdaságfelfogása a nem-duális tudatosságon és a közösségi önfenntartáson alapszik.
  • A buddhizmus az egyszerűségre, a helyi erőforrások használatára és a fogyasztás visszafogására épít.
  • A konfucianizmus az egyéni és társadalmi harmónia keresésére törekszik a gazdaságban.

A fenti alapelveket a következő táblázat foglalja össze:

világvallás

alapértékek

gazdasági megoldások

judaizmus

„nem ártani”, a szegények segítése

adózás humanitárius célokra, profitszerzési korlátok

katolicizmus

szeretet, igazságosság

vállalkozások társadalmi felelőssége, az állam morális feladatai

iszlám

Allah akaratának való alávetés, saria követése

kamatszedés tilalma, vagyon újraelosztása, tiltott termékek/szolgáltatások kerülése

hinduizmus

nem-duális tudatosság, érdekmentes szolgálat

közösségi alapú vállalkozások, mindenki számára megélhetést nyújtó struktúrák

buddhizmus

egyszerűség, erőszakmentesség

helyi erőforrásokra épülő gazdaság, csökkentett fogyasztás

konfucianizmus

belső egyensúly, társadalmi harmónia

yin–yang értékpárok egyensúlya mikro- és makroszinten, társadalmi felelősség

 

A tanulmány második felében Zsolnai a posztmaterialista gazdaság elméletét fejti ki, amely túlmutat a Homo Oeconomicus modelljén, és a Homo Spiritualis koncepcióját javasolja: ez az embermodell az összekapcsoltság, az együttérzés és az értelemkeresés köré szerveződik.

A gazdasági rendszer egészét is újra kell gondolni: nem csupán monetizált tevékenységekből áll, hanem az önkéntes, nem pénzben kifejezhető munkákból, valamint a természet „szolgáltatásaiból” is. A természet értékét nem pusztán piaci szempontból kell mérni – Ferenc pápa enciklikája is e szemléletváltást sürgeti. A valódi ökológiai fenntarthatóság eléréséhez mértékletességre van szükség, nem csupán hatékonyságnövelésre.

Zsolnai hangsúlyozza az etikai koordináció fontosságát, amelyet a piaci mechanizmusok gyakran kiszorítanak. Ugyanakkor megfelelő intézményi keretek között a kettő kiegészítheti egymást. Az ember belső motivációira építő rendszerek – ahogy azt Ryan és Deci pszichológiai kutatásai is igazolják – nagyobb kreativitást, jobb közösségi együttműködést és mentális egészséget eredményeznek.

Végül a szerző az érték és jól-lét holisztikus, többdimenziós felfogását javasolja, amely túlmutat az egy főre jutó GDP leegyszerűsítő mérőszámain, és az ökológiai, társadalmi, valamint spirituális szempontokat is figyelembe veszi.

A tanulmányt a Magyar Szemle 2025/3-4. számában olvashatják.

Nyitókép forrása: Pixabay