A friss Magyar Szemléből ajánljuk
A spiritualitás nem azonos a vallással, hanem személyes üdvkeresés, amely túlmutat az egoista törekvéseken, és a létezés transzcendens alapjához való kapcsolódást hangsúlyozza.
A jelenlegi, materialista gazdasági modellek az emberről mint pusztán anyagi szükségletekkel bíró lényről alkotott képre épülnek. E modellek a pénzt és profitot tekintik a siker kizárólagos mércéjének, miközben elhanyagolják az egyének spirituális és erkölcsi motivációit. Tim Kasser és más kutatók szerint ez az értékorientáció nemcsak a jól-lét csökkenését, de versengő, manipulatív és ökológiailag káros viselkedésformák elterjedését is okozza.
A spirituális alapú vezetés ezzel szemben megfordítja az eszköz és cél viszonyát: nem a profitmaximalizálás a cél, hanem a résztvevők spirituális fejlődése. A világvallások gazdasági koncepciói mind ezen az emberképen alapulnak, ahol a gazdasági tevékenység etikai és spirituális dimenziókkal is bír:
- A judaizmus a profitszerzés erkölcsös felhasználására és a közösségi felelősségre épít.
- A katolikus tanítás az emberi méltóságot és az igazságosság három formáját hangsúlyozza.
- Az iszlám a kamatszedés tilalmát, a vagyon újraelosztását és bizonyos gazdasági tevékenységek tiltását hirdeti.
- A hinduizmus és Gandhi gazdaságfelfogása a nem-duális tudatosságon és a közösségi önfenntartáson alapszik.
- A buddhizmus az egyszerűségre, a helyi erőforrások használatára és a fogyasztás visszafogására épít.
- A konfucianizmus az egyéni és társadalmi harmónia keresésére törekszik a gazdaságban.
A fenti alapelveket a következő táblázat foglalja össze:
világvallás | alapértékek | gazdasági megoldások |
judaizmus | „nem ártani”, a szegények segítése | adózás humanitárius célokra, profitszerzési korlátok |
katolicizmus | szeretet, igazságosság | vállalkozások társadalmi felelőssége, az állam morális feladatai |
iszlám | Allah akaratának való alávetés, saria követése | kamatszedés tilalma, vagyon újraelosztása, tiltott termékek/szolgáltatások kerülése |
hinduizmus | nem-duális tudatosság, érdekmentes szolgálat | közösségi alapú vállalkozások, mindenki számára megélhetést nyújtó struktúrák |
buddhizmus | egyszerűség, erőszakmentesség | helyi erőforrásokra épülő gazdaság, csökkentett fogyasztás |
konfucianizmus | belső egyensúly, társadalmi harmónia | yin–yang értékpárok egyensúlya mikro- és makroszinten, társadalmi felelősség |
A tanulmány második felében Zsolnai a posztmaterialista gazdaság elméletét fejti ki, amely túlmutat a Homo Oeconomicus modelljén, és a Homo Spiritualis koncepcióját javasolja: ez az embermodell az összekapcsoltság, az együttérzés és az értelemkeresés köré szerveződik.
A gazdasági rendszer egészét is újra kell gondolni: nem csupán monetizált tevékenységekből áll, hanem az önkéntes, nem pénzben kifejezhető munkákból, valamint a természet „szolgáltatásaiból” is. A természet értékét nem pusztán piaci szempontból kell mérni – Ferenc pápa enciklikája is e szemléletváltást sürgeti. A valódi ökológiai fenntarthatóság eléréséhez mértékletességre van szükség, nem csupán hatékonyságnövelésre.
Zsolnai hangsúlyozza az etikai koordináció fontosságát, amelyet a piaci mechanizmusok gyakran kiszorítanak. Ugyanakkor megfelelő intézményi keretek között a kettő kiegészítheti egymást. Az ember belső motivációira építő rendszerek – ahogy azt Ryan és Deci pszichológiai kutatásai is igazolják – nagyobb kreativitást, jobb közösségi együttműködést és mentális egészséget eredményeznek.
Végül a szerző az érték és jól-lét holisztikus, többdimenziós felfogását javasolja, amely túlmutat az egy főre jutó GDP leegyszerűsítő mérőszámain, és az ökológiai, társadalmi, valamint spirituális szempontokat is figyelembe veszi.
A tanulmányt a Magyar Szemle 2025/3-4. számában olvashatják.
Nyitókép forrása: Pixabay
