Az újabb Szemle Podcastben Pető Zoltán eszmetörténésszel beszélgettünk legújabb kötete kapcsán többek között a technooptimizmusról, a magyar konzervativizmus angolszász dominanciájáról, Hamvas Béláról, Prohászka Lajosról és nemzedékük elfeledett válságtudatáról, az utókor számára nehezen emészthető krizeológiai örökségéről, jellegzetesebb, különutas 20. századi konzervatív életművekről és a nyugat fausti alkujáról.

Önmagában elgondolkodtató, hogy a 21. századi Európában a keresztényeknek – a kezdeti egyházi közösségekhez hasonlóan – több vonatkozásban ma újra azt kell bizonygatniuk, hogy nekik is vannak olyan jogaik, mint bárki másnak.  Miért éppen a vallásos ember által támogatott célok maradjanak ki, ha a nem vallásos emberek által preferált projektek működhetnek?

A hazai kultúra döntően mindig az állami finanszírozástól függ. A magaskultúra fenntartása létkérdés, nincs más lehetőség – hangzott el a magyar kultúra napja alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A főszerkesztők eszmecseréjén sok más, lényeges kérdés mellett szóba került az amerikanizált kultúra térnyerése és a magaskultúra érdekérvényesítő szerepének gyengülése.

Mit tehet a kultúra a második hidegháború küszöbén?

A közelgő új korszak lehetőségeit, egy heroikus életmű tisztázását és egy eddig kevéssé ismert metafizikus hazai fogadtatását is vizsgálja többek között a Magyar Szemle legújabb száma.

Zelnik József etnográfussal, íróval beszélgettünk sok más mellett az általa alapított és szerkesztett Ökotáj folyóiratról, a mai környezetvédelem materialista premisszáiról, a folklór valódi jelentőségéről, a világidegenség látszólagos győzelméről és a tudomány okkult racionalitásáról.⁣

Misima Jukio széttartó utóéletei

Létezik egy jelenség a Misima Jukio életművét, vagy csupán személyét ismerő (többnyire ismerő, kevésbé értő), a kuriozitások iránt nagy érdeklődést mutató emberek között. Tulajdonképpen hasonló figyelhető meg a kontrollmániás és erőszaktevő Pablo Picasso, T. S. Eliot antiszemitizmusa, vagy Radnóti Miklós feleségével szemben tanúsított visszataszító viselkedése esetében is. Jóllehet, a felsorolt példák csak annyiban állják meg a helyüket, amennyiben közismert művészi teljesítményükkel és a nevükhöz illesztett jelzős szerkezetben sugallt értékítélettel azonos viszonyt alakítottunk ki.

Az újabb Szemle Podcastben Tkacsik Mártával, a Patikakert alapító tulajdonosával beszélgettünk az élet kiszervezéséről, a digitális és szintetikus világ zajáról, a kétkezi munka jelentőségéről, a transzgenerációs traumákról és ezek feloldásáról, a városi életről, mesterséges intelligenciáról, a természeti rendhez való kapcsolódás jelentőségéről és a kertről, kertművelésről mint megoldásról.⁣

Mi az emberközpontú gazdaság? Védhető-e a profitmaximalizálásra berendezkedett gazdasági modell, melyben élünk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Baritz Sarolta Laura domonkos nővérrel Summa oeconomiae - Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról című könyve apropóján.

A Bánk Útja Alapítvány jótékonysági kiállítást és művészeti aukciót szervez, amelynek célja egy ritka genetikai betegséggel élő kisfiú hosszú távú fejlesztésének és terápiás lehetőségeinek támogatása. A kezdeményezéshez ötven kortárs alkotó és művész csatlakozott, ezzel széles körű közösségi összefogást teremtve a család mellett.

Hamarosan elkészülő újabb, a középkor szakrális művészetétől ihletett munkája apropóján Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművésszel beszélgettünk a hagyományos és a modern nyugati művészetfelfogás különbségeiről, a művészi alkotómunka mára háttérbe szorult transzcendens vonatkozásairól, a kortárs szobrászművészet helyzetéről és egzisztenciális buktatóiról.

Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme felvillantja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés újjáéledésének perspektíváját. A következő időszakban lehetőség nyílhat arra, hogy megforduljon a térség összefogásának az a 2022 februárja óta tartó hanyatlása, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik járulékos következménye volt, s amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mindmáig gyakorlatilag egyetlen tényleges sikerként könyvelhetett el az agresszió kapcsán.