A legújabb Szemle Podcastben Dobos Endre talajkutatóval, a Magyar Talajtani Társaság elnökével beszélgettünk⁣ ⁣a Kárpát-medence apadó vízkészletéről,⁣ a modern mezőgazdaság által mára katasztrofális mértékben kizsákmányolt talajról, ⁣az agrártámogatási rendszer alapvető hibáiról, és⁣ a talajélet regenerációjának lehetőségeiről.⁣

Iskolai kertészkedés az ökológiai válság mélyén

Az újabb Szemle Podcastben Hajnal Géza irodalomtörténésszel beszélgettünk a Kádár-rendszer egyik legnagyobb ellenségének számító, a nyugati emigrációban élő és alkotó Tollas Tibor költőről, az őt lejárató kommunista titkosszolgálatok és a velük együttműködő magyar emigránsok működéséről, a költő utóéletéről és a rendszerváltás folyamataiból kimaradt emigráns magyar értelmiség belső harcairól.

Amikor azt mondjuk valakire, hogy megtalálta a helyét, éppen erre gondolunk: autonóm akaratából a mindennapi élettel járó küzdelmet és fáradságot is vállalja másokért, mert ez az igazi szabadság, ez a szeretet. Mert ne hallgassuk el, szamarat, lovat, rackajuhot, gyöngyösöket tartani, zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, feldolgozni, a portát rendben tartani; a környék házainak vakolatdíszeit helyreállítani, és még sorolhatnánk; mindez küzdelem és fáradság. De olyan zamatot ad az életnek, ami serkenti az alkotást, megtermékenyít. Kedvtelésből, hobbiból, „én-időben” nem lehet képzőművészeti és szövő tábort csinálni, huszár hagyományőrzést művelni és ápolni, festeni és rajzolni, egy gazdaságot fenntartani. Amit a salföldi megtelepedés óta láthatunk, abból szökken szárba, hogy egy ember életének minden percében azt, úgy és akkor csinálja, amit és ahogy és amikor szeretne; abba való belenyugvással, hogy bár mindent megtett, nem mindenható. Mindent megtett, de nem önmagáért, hanem koncentrikus körökben egyre tágulva Salföldért, a Káli-medencéért, a „magyar mediterráneumért”, a nemzetért.  Somogyi Győző egy boldog ember.

Az újabb Szemle Podcastben Nagy Miklós Mihály katonai szakíróval beszélgettünk egy nagy valószínűséggel előttünk álló újabb hidegháborús korszak valós veszélyeiről, az 1991-ben lezárult hidegháború katonai tanulságairól, Oroszország expanzív stratégiájának történelmi hátteréről, a porosz Carl von Clausewitzről és a modern katonai gondolkodás mindmáig legnagyobb klasszikusának számító fő művéről.

Az újabb Szemle Podcastben Pető Zoltán eszmetörténésszel beszélgettünk legújabb kötete kapcsán többek között a technooptimizmusról, a magyar konzervativizmus angolszász dominanciájáról, Hamvas Béláról, Prohászka Lajosról és nemzedékük elfeledett válságtudatáról, az utókor számára nehezen emészthető krizeológiai örökségéről, jellegzetesebb, különutas 20. századi konzervatív életművekről és a nyugat fausti alkujáról.

Önmagában elgondolkodtató, hogy a 21. századi Európában a keresztényeknek – a kezdeti egyházi közösségekhez hasonlóan – több vonatkozásban ma újra azt kell bizonygatniuk, hogy nekik is vannak olyan jogaik, mint bárki másnak.  Miért éppen a vallásos ember által támogatott célok maradjanak ki, ha a nem vallásos emberek által preferált projektek működhetnek?

A hazai kultúra döntően mindig az állami finanszírozástól függ. A magaskultúra fenntartása létkérdés, nincs más lehetőség – hangzott el a magyar kultúra napja alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A főszerkesztők eszmecseréjén sok más, lényeges kérdés mellett szóba került az amerikanizált kultúra térnyerése és a magaskultúra érdekérvényesítő szerepének gyengülése.

Mit tehet a kultúra a második hidegháború küszöbén?

A közelgő új korszak lehetőségeit, egy heroikus életmű tisztázását és egy eddig kevéssé ismert metafizikus hazai fogadtatását is vizsgálja többek között a Magyar Szemle legújabb száma.

Zelnik József etnográfussal, íróval beszélgettünk sok más mellett az általa alapított és szerkesztett Ökotáj folyóiratról, a mai környezetvédelem materialista premisszáiról, a folklór valódi jelentőségéről, a világidegenség látszólagos győzelméről és a tudomány okkult racionalitásáról.⁣