Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát? 

Egyáltalán nem példa nélküli, hogy szentek vezessenek országokat

Régóta vitatott témának szentelt különszámot a Magyar Szemle. A folyóirat a kultúr- és politikai kereszténység kérdését járta körbe. A lapbemutatón a szerzők Orbán Viktor tusványosi szavaira is reagáltak.

Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként

Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolitát a kultúr- és politikai kereszténység kérdéseiről kérdeztük.

Ha az ember megette a kenyere javát – s eközben filmkritikával és publicisztika írással foglalkozott –, egyre gyakrabban érzi, hogy fölösleges tollat ragadnia, hiszen ezt már megírta, többször is… Aztán néha mégis felbukkan egy-egy film, ami nem hagyja nyugodni a legfásultabb kritikust sem.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvhasználata és nyelvi identitása különösen sérülékeny, a nyelvi örökség sok esetben már csak emlékekben él. Halász Péter tanulmánya a moldvai magyar nyelvhasználat történeti és jelenkori állapotát tekinti át, érzékeltetve annak törékenységét és megőrzésének kihívásait.

A mechanikus órák elterjedése egy olyan korszakhatárt jelentett, amelyben az időmérés fokozatosan elszakadt a kozmikus és szakrális háttértől – szögezi le tanulmányában Vásárhelyi Lajos.

Zsolnai László tanulmánya a spiritualitás szerepét vizsgálja a gazdasági elmélet és gyakorlat átalakulásában. A szerző szerint az elmúlt évtizedekben világszerte kibontakozott az a törekvés, amely a nem-materialista, spirituális értékeket kívánja integrálni a gazdaság működésébe.

Lábár Tamás tanulmánya a XVII. század rekatolizációs folyamatait vizsgálja, amelyek a tridenti zsinat hatásának kiteljesedésével és a barokk szellemi kontextusában jelentős politikai, kulturális és spirituális változásokat hoztak.

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.