Az amerikai kontinens őskori betelepüléséről a tudománynak mára meg­oszló a véleménye. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt, amikor a világtengerek átla­gos vízszintje jóval alacsonyabb lehetett a mainál, a Bering-szoros akár száraz lábbal is járható volt.

2023. december 21-én a Horvát Köztársaság kormánya a 2024-es évet Marko Marulić-emlékévnek nyilvánította a költő halálának 500. évfordulója alkalmából.

Magyar filozófus ritkán szerez nemzetközi hírnevet, főleg ha hívőként a vallással foglalkozik. Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora ilyen. A szerkesztésében megjelent legújabb angol nyelvű kötetét ismertetve  vázoljuk gondolkodását.

A geográfiai háttér alapos ismerete nélkül a török korról alkotott képünk nem lehet teljes. A szereplőket, az eseményeket, a folyamatokat, sőt ezek összekapcsolódását is láthatjuk, csak éppen a hitelességüket nyújtó természeti és társadalmi környezet egysége, vagyis a táj és a földrajzi viszonyrendszer hiányzik mögülük.

Hogyan reagálnak a keresztények a hittel vagy az egyházzal szemben ellenséges közéleti megnyilvánulásokra? Ha körbenézünk, a tipikus reakciók az aggodalom, a rosszkedv, a sértettség vagy a harag.

Az ember test, szellem és lélek hármas egysége. A test szolgál a tapasztalatok megszerzésére, azok megélésére. A szellem által fel tudjuk fogni a körülöttünk lévő világot. A lélek az anyagi világ ismereteivel nem meghatározható és Isten által nekünk adott.

Nem nehéz megtalálni a kapcsolatot a szubjektivitás és a modern társada­lomban uralkodó individualizmus között, a (poszt)modern ember így próbál­ja integrálni a kiirthatatlan transzcendenciát az individualizmusába. Csak az a kérdés, hogy ez lehetséges-e.

A múlt század elejének magas orosz filozófiai kultúrája természetesen csak néhány vonásában érintkezhet azzal, ahogyan ma, az ukrán háború idején az orosz gondolkodásmód a nemzetközi politikában megnyilvánul. Mégis úgy gondolom, ez a közös halmaz semmiképpen sem üres.

A modernitás „hivatalos” apológiája szerint huszadik századi történelmünk összes problematikus vonása a kontinentális különút számlájára írható.

Öt magyar fajvédő életét és a vészkorszak legsötétebb éveiben kifejtett tevékenységét mutatja be Ujváry Gábor történész, a Veritas Intézet főigazgató-helyettese az árnyalt látásmód jegyében legújabb rövid könyvében.

A westminsteri Alsóház első olvasatban jóváhagyta a halálosan beteg felnőttek életvégéről – közönségesen a „támogatott öngyilkosságról” – szóló törvénytervezetet.

A 2024-es párizsi olimpia nyitóünnepségének botrányos jeleneteiről, jelesül Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának parafrázisáról, annak részletgazdagabb művészettörténeti hátteréről, a progresszió kommunikációs hadviselésének némely fogásairól és a konzervatív értelmiség felelősségéről beszélgettünk Suba Zoltán művészettörténésszel.