A digitális innováció életünk minden területét érinti, személyes és társadalmi szempontból egyaránt. Ez befolyásolja a világ és önmagunk megértésének módját, valamint gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.

Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a megszálló németek és a kollaboráns magyar hatóságok több mint tízezer embert hurcoltak el.

A rációt, a mámort, a testet, és a szenvedélyt persze ismerte a középkor is, csak éppen a felsoroltak mindegyikét hajlamos volt önmagán túlra vonatkoztatni; legyen szó ösztönről vagy eszméletről, tulajdonképpeni jelentése mindnek másutt volt, értelmük valahol a világfelettiben fészkelt.

A teremtésvédelem sajátos feladatairól, a vallási alapú és a ma általánosan elterjedt szekuláris környezetvédelem közötti szemléletbeli különbségekről, a keresztény vallás természetszemléletéről és autentikus környezeti tanításáról, a természettel harmóniában megélt aktív élet alapelveiről, illetve a modern és a hagyományos művészetfelfogásról beszélgettünk Kocsi Lajossal, az Ars Naturae című környezetbölcseleti, ökológiai, kulturális folyóirat főszerkesztőjével.

Főként aszályos években előtérbe kerül az a régi elképzelés, hogy a Homokhátság kiszáradását a Duna–Tisza-csatorna megépítésével kellene visszafordítani. Hajós Béla nyugalmazott helyettes államtitkárral arról beszélgettünk, manapság mennyire reális e koncepció megvalósítása.

A vietnámi háború befejezésének nagyszabású hírveréséhez és drámai bemutatásához képest az amerikai hadsereg és személyzet pánikszerű távozása Afganisztánból elég gyorsan „lecsengett” az irányadó médiában.

Elnökválasztás az Egyesült Államokban. A történelminek mutatkozó megmérettetés vajon milyen újdonságokat tartogat?

Bő nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. július 6-án a megszállt Magyarország eredményesen szállt szembe a zsidóságra vonatkozó náci törekvésekkel.

– Ha állandóan tekintettel lennénk mindenki érzékenységére, akkor egy idő után semmit sem mondanánk, és nem lennének olyan tételmondataink, amelyeket érdemes lenne elolvasni és amelyek bevésődnek az emberek fejébe. Ha van valami, ami miatt érdemes ezeket a lapokat fenntartani, az az értékalapú közelítés, a hangsúlyos értékközvetítés – vallja Stamler Ábel, aki idén vette át az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező folyóiratunk, a Magyar Szemle főszerkesztését.

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2024/10/magyar-szemle-folyoirat-jobboldali-konzervativ-teremtesvedelem-stamler-abel

Milyen tudásra van szükségünk a globális motívumkészlet helyett? Többek között erre is választ kaphatunk a Magyar Szemle folyóirat impozáns teremtésvédelmi különszámából.

https://magyarnemzet.hu/kultura/2024/09/magyar-szemle-okologia-teremtesvedelem-folyoirat

Mario Draghinak, az Európai Központi Bank korábbi elnökének szeptember 9-én jelent meg Az európai versenyképesség jövője című jelentése. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi Európa-politikai főtanácsadója fűz hozzá megjegyzéseket.

Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.