Mit tehet a kultúra a második hidegháború küszöbén?

A közelgő új korszak lehetőségeit, egy heroikus életmű tisztázását és egy eddig kevéssé ismert metafizikus hazai fogadtatását is vizsgálja többek között a Magyar Szemle legújabb száma.

Zelnik József etnográfussal, íróval beszélgettünk sok más mellett az általa alapított és szerkesztett Ökotáj folyóiratról, a mai környezetvédelem materialista premisszáiról, a folklór valódi jelentőségéről, a világidegenség látszólagos győzelméről és a tudomány okkult racionalitásáról.⁣

Az újabb Szemle Podcastben Tkacsik Mártával, a Patikakert alapító tulajdonosával beszélgettünk az élet kiszervezéséről, a digitális és szintetikus világ zajáról, a kétkezi munka jelentőségéről, a transzgenerációs traumákról és ezek feloldásáról, a városi életről, mesterséges intelligenciáról, a természeti rendhez való kapcsolódás jelentőségéről és a kertről, kertművelésről mint megoldásról.⁣

Mi az emberközpontú gazdaság? Védhető-e a profitmaximalizálásra berendezkedett gazdasági modell, melyben élünk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Baritz Sarolta Laura domonkos nővérrel Summa oeconomiae - Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról című könyve apropóján.

A Bánk Útja Alapítvány jótékonysági kiállítást és művészeti aukciót szervez, amelynek célja egy ritka genetikai betegséggel élő kisfiú hosszú távú fejlesztésének és terápiás lehetőségeinek támogatása. A kezdeményezéshez ötven kortárs alkotó és művész csatlakozott, ezzel széles körű közösségi összefogást teremtve a család mellett.

Hamarosan elkészülő újabb, a középkor szakrális művészetétől ihletett munkája apropóján Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművésszel beszélgettünk a hagyományos és a modern nyugati művészetfelfogás különbségeiről, a művészi alkotómunka mára háttérbe szorult transzcendens vonatkozásairól, a kortárs szobrászművészet helyzetéről és egzisztenciális buktatóiról.

Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme felvillantja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés újjáéledésének perspektíváját. A következő időszakban lehetőség nyílhat arra, hogy megforduljon a térség összefogásának az a 2022 februárja óta tartó hanyatlása, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik járulékos következménye volt, s amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mindmáig gyakorlatilag egyetlen tényleges sikerként könyvelhetett el az agresszió kapcsán.  

Hogyan tekintett a neves amerikai eszmetörténész, Russell Kirk 1956-ra? Mi a jelentősége egy mintegy 70 évvel ezelőtt Egyesült Államokban megjelent, konzervativizmussal foglalkozó kötetnek Magyarországon? Mi a morális képzelőerő? Az Egyesült Államok kultúrája az európai kultúra és művelődés egyik ága lenne? Milyen különbségek vannak neo- és a paleokonzervativizmus között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pogrányi Lovas Miklós filozófussal, Russell Kirk A konzervatív eszme című könyvének magyar megjelenése apropóján.

Mi a különbség a mágikus gondolkodás és a kereszténység között? A kereszténység valóban a lelket akarja megszabadítani rabságából? Lehet-e keresztény valami, vagy csak valaki? Hol húzódik a konfliktus kereszténység és társadalom között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nacsinák Gergely András ortodox pappal, íróval, vallástörténésszel, akinek Pantokratór – Politika és kereszténység, politika és mágia című írása a Magyar Szemle Kultúr- és politikai kereszténység különszámában jelent meg.

Baritz Sarolta nővér Summa oeconomiae című monumentális kötete nem pusztán egy újabb tudományos publikáció, hanem a szerző eddigi életművének summázata és betetőzése. Egyszerre összegzése egy tudományos és spirituális életútnak, és kiindulópontja egy gondolkodásmódnak. Nemcsak gazdasági rendszert, hanem világképet kínál, amelyben az ember, a közösség és a transzcendens összhangban áll. A mű címe nem véletlen: Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jének mintájára építkezik, és a kérdés-felelet formát követve saját „teológiai” rendbe állítja a gazdaság működéséről alkotott elképzeléseket.

Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát?