Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát?
A kultúr- és politikai kereszténység kérdéseiről beszélgettünk Filemon Norberttel, az Axioma Központ kutatási vezetőjével és Horváth Róbert vallásfilozófussal. Szerzőink témával foglalkozó írásai a Magyar Szemle Magyar Szemle idei 5–6., Kultúr- és politikai kereszténység különszámában olvashatók.
A 2024-es párizsi olimpia nyitóünnepségének botrányos jeleneteiről, jelesül Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának parafrázisáról, annak részletgazdagabb művészettörténeti hátteréről, a progresszió kommunikációs hadviselésének némely fogásairól és a konzervatív értelmiség felelősségéről beszélgettünk Suba Zoltán művészettörténésszel.
A teremtésvédelem sajátos feladatairól, a vallási alapú és a ma általánosan elterjedt szekuláris környezetvédelem közötti szemléletbeli különbségekről, a keresztény vallás természetszemléletéről és autentikus környezeti tanításáról, a természettel harmóniában megélt aktív élet alapelveiről, illetve a modern és a hagyományos művészetfelfogásról beszélgettünk Kocsi Lajossal, az Ars Naturae című környezetbölcseleti, ökológiai, kulturális folyóirat főszerkesztőjével.
A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható.