Az újabb Szemle Podcastben Pető Zoltán eszmetörténésszel beszélgettünk legújabb kötete kapcsán többek között a technooptimizmusról, a magyar konzervativizmus angolszász dominanciájáról, Hamvas Béláról, Prohászka Lajosról és nemzedékük elfeledett válságtudatáról, az utókor számára nehezen emészthető krizeológiai örökségéről, jellegzetesebb, különutas 20. századi konzervatív életművekről és a nyugat fausti alkujáról.

Zelnik József etnográfussal, íróval beszélgettünk sok más mellett az általa alapított és szerkesztett Ökotáj folyóiratról, a mai környezetvédelem materialista premisszáiról, a folklór valódi jelentőségéről, a világidegenség látszólagos győzelméről és a tudomány okkult racionalitásáról.⁣

Az újabb Szemle Podcastben Tkacsik Mártával, a Patikakert alapító tulajdonosával beszélgettünk az élet kiszervezéséről, a digitális és szintetikus világ zajáról, a kétkezi munka jelentőségéről, a transzgenerációs traumákról és ezek feloldásáról, a városi életről, mesterséges intelligenciáról, a természeti rendhez való kapcsolódás jelentőségéről és a kertről, kertművelésről mint megoldásról.⁣

Mi az emberközpontú gazdaság? Védhető-e a profitmaximalizálásra berendezkedett gazdasági modell, melyben élünk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Baritz Sarolta Laura domonkos nővérrel Summa oeconomiae - Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról című könyve apropóján.

Hogyan tekintett a neves amerikai eszmetörténész, Russell Kirk 1956-ra? Mi a jelentősége egy mintegy 70 évvel ezelőtt Egyesült Államokban megjelent, konzervativizmussal foglalkozó kötetnek Magyarországon? Mi a morális képzelőerő? Az Egyesült Államok kultúrája az európai kultúra és művelődés egyik ága lenne? Milyen különbségek vannak neo- és a paleokonzervativizmus között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pogrányi Lovas Miklós filozófussal, Russell Kirk A konzervatív eszme című könyvének magyar megjelenése apropóján.

Mi a különbség a mágikus gondolkodás és a kereszténység között? A kereszténység valóban a lelket akarja megszabadítani rabságából? Lehet-e keresztény valami, vagy csak valaki? Hol húzódik a konfliktus kereszténység és társadalom között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nacsinák Gergely András ortodox pappal, íróval, vallástörténésszel, akinek Pantokratór – Politika és kereszténység, politika és mágia című írása a Magyar Szemle Kultúr- és politikai kereszténység különszámában jelent meg.

Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát? 

A 2024-es párizsi olimpia nyitóünnepségének botrányos jeleneteiről, jelesül Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának parafrázisáról, annak részletgazdagabb művészettörténeti hátteréről, a progresszió kommunikációs hadviselésének némely fogásairól és a konzervatív értelmiség felelősségéről beszélgettünk Suba Zoltán művészettörténésszel.

A teremtésvédelem sajátos feladatairól, a vallási alapú és a ma általánosan elterjedt szekuláris környezetvédelem közötti szemléletbeli különbségekről, a keresztény vallás természetszemléletéről és autentikus környezeti tanításáról, a természettel harmóniában megélt aktív élet alapelveiről, illetve a modern és a hagyományos művészetfelfogásról beszélgettünk Kocsi Lajossal, az Ars Naturae című környezetbölcseleti, ökológiai, kulturális folyóirat főszerkesztőjével.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható.