2024. december 20.

Az utolsó vacsora, a párizsi olimpia és a végidők?

A 2024-es párizsi olimpia nyitóünnepségének botrányos jeleneteiről, jelesül Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájának parafrázisáról, annak részletgazdagabb művészettörténeti hátteréről, a progresszió kommunikációs hadviselésének némely fogásairól és a konzervatív értelmiség felelősségéről beszélgettünk Suba Zoltán művészettörténésszel.

Suba Zoltán A mímelt vizuális műveltség arroganciája című írása a Magyar Szemle idei 9–10. számában olvasható.

Nagy Miklós Mihály

Második hidegháború? – Beszélgetés Nagy Miklós Mihállyal

Az újabb Szemle Podcastben Nagy Miklós Mihály katonai szakíróval beszélgettünk egy nagy valószínűséggel előttünk álló újabb hidegháborús korszak valós veszélyeiről, az 1991-ben lezárult hidegháború katonai tanulságairól, Oroszország expanzív stratégiájának történelmi hátteréről, a porosz Carl von Clausewitzről és a modern katonai gondolkodás mindmáig legnagyobb klasszikusának számító fő művéről.

Pető Zoltán

Technooptimizmus és a nyugat fausti alkuja – Beszélgetés Pető Zoltánnal

Az újabb Szemle Podcastben Pető Zoltán eszmetörténésszel beszélgettünk legújabb kötete kapcsán többek között a technooptimizmusról, a magyar konzervativizmus angolszász dominanciájáról, Hamvas Béláról, Prohászka Lajosról és nemzedékük elfeledett válságtudatáról, az utókor számára nehezen emészthető krizeológiai örökségéről, jellegzetesebb, különutas 20. századi konzervatív életművekről és a nyugat fausti alkujáról.

Pintér László

Fenntartható fejlődés: van ok az optimizmusra? – Beszélgetés Pintér Lászlóval

Mi köze egymáshoz a Balatonnak, egy kicsiny indiai falunak és a kanadai Manitobának? Az idei első Szemle Podcastben Pintér László fenntarthatósági szakemberrel, az IISD (Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet) tudományos főmunkatársával, a CEU oktatójával beszélgettünk a természetes élőhelyek rohamos elszegényedéséről, a fenntarthatóság kutatásáról és alapkérdéseiről, az ideológia és a valóság kapcsolatáról, a jövővel kapcsolatos optimizmus helyes kereteiről és szükségességéről, és egy itthon –szakmai körökön kívül – kevéssé ismert, ám nemzetközileg nagyrabecsült szakmai életút legérdekesebb állomásairól.