Iskolai kertészkedés az ökológiai válság mélyén

Az újabb Szemle Podcastben Hajnal Géza irodalomtörténésszel beszélgettünk a Kádár-rendszer egyik legnagyobb ellenségének számító, a nyugati emigrációban élő és alkotó Tollas Tibor költőről, az őt lejárató kommunista titkosszolgálatok és a velük együttműködő magyar emigránsok működéséről, a költő utóéletéről és a rendszerváltás folyamataiból kimaradt emigráns magyar értelmiség belső harcairól.

Amikor azt mondjuk valakire, hogy megtalálta a helyét, éppen erre gondolunk: autonóm akaratából a mindennapi élettel járó küzdelmet és fáradságot is vállalja másokért, mert ez az igazi szabadság, ez a szeretet. Mert ne hallgassuk el, szamarat, lovat, rackajuhot, gyöngyösöket tartani, zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, feldolgozni, a portát rendben tartani; a környék házainak vakolatdíszeit helyreállítani, és még sorolhatnánk; mindez küzdelem és fáradság. De olyan zamatot ad az életnek, ami serkenti az alkotást, megtermékenyít. Kedvtelésből, hobbiból, „én-időben” nem lehet képzőművészeti és szövő tábort csinálni, huszár hagyományőrzést művelni és ápolni, festeni és rajzolni, egy gazdaságot fenntartani. Amit a salföldi megtelepedés óta láthatunk, abból szökken szárba, hogy egy ember életének minden percében azt, úgy és akkor csinálja, amit és ahogy és amikor szeretne; abba való belenyugvással, hogy bár mindent megtett, nem mindenható. Mindent megtett, de nem önmagáért, hanem koncentrikus körökben egyre tágulva Salföldért, a Káli-medencéért, a „magyar mediterráneumért”, a nemzetért.  Somogyi Győző egy boldog ember.

Az újabb Szemle Podcastben Nagy Miklós Mihály katonai szakíróval beszélgettünk egy nagy valószínűséggel előttünk álló újabb hidegháborús korszak valós veszélyeiről, az 1991-ben lezárult hidegháború katonai tanulságairól, Oroszország expanzív stratégiájának történelmi hátteréről, a porosz Carl von Clausewitzről és a modern katonai gondolkodás mindmáig legnagyobb klasszikusának számító fő művéről.

Az újabb Szemle Podcastben Pető Zoltán eszmetörténésszel beszélgettünk legújabb kötete kapcsán többek között a technooptimizmusról, a magyar konzervativizmus angolszász dominanciájáról, Hamvas Béláról, Prohászka Lajosról és nemzedékük elfeledett válságtudatáról, az utókor számára nehezen emészthető krizeológiai örökségéről, jellegzetesebb, különutas 20. századi konzervatív életművekről és a nyugat fausti alkujáról.