Megismerkedésünkkor, húsz éve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék-felügyelője volt, pályáját nem módosította, a világ változott, s Veöreös András építész ma örökségvédelmi szakügyintéző, nem mellesleg egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság új elnöke.

Molnár Zsolt botanikust, etnoökológust, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetőjét a hagyományos ökológiai tudás mibenlétéről, kutatásáról, alkalmazási módjairól, valamint a gazdálkodás és a tudomány területén máig vitatott helyzetéről kérdeztük.

A kortárs politikai közbeszédben a közérdek és a közjó fogalmát egymás szinonimájaként szokás használni, amelyek szabadon felcserélhetőek, mert nagyjából ugyanazt jelentik. A különbség talán csak annyi, hogy míg a közérdek konkrétabbnak és jobban definiálhatónak, addig a közjó megfoghatatlanabbnak és illuzórikusabbnak tűnik.

Kodolányi Gyula, a rendszerváltoztató miniszterelnök tanácsadó testületének egykori vezetője „Antall Józseffel a világszínpadon” című visszaemlékezései szerkesztőjének, Pócza Istvánnak idézte fel egy júniusi balatonfüredi beszélgetésben a kormányfő egyéniségét és hazánk demokratizálásának folyamatát.

A háború utáni lengyel újjáépítés fogalommá vált. A totális rekonstrukciót elvből elutasító modern műemlékvédelem Varsó esetében ugyanis egyszeri és kivételes módon elfogadhatónak tartotta az elpusztult épületek eredetihez hű visszaállítását.

Hajlamosak sokan azt gondolni, hogy a történelemhamisítás valamiféle meghaladott, a régmúlt korokra jellemző dolog. Amely „a múltat végképp eltörölni” agresszivitásával kizárólag a borzalmas kommunista idők velejárója lehetett. S amely demokratikus berendezkedésűnek mondott államokban és korokban – ahol és amikor mi is élünk – elképzelhetetlen.