Hazatalált színek
Amikor azt mondjuk valakire, hogy megtalálta a helyét, éppen erre gondolunk: autonóm akaratából a mindennapi élettel járó küzdelmet és fáradságot is vállalja másokért, mert ez az igazi szabadság, ez a szeretet. Mert ne hallgassuk el, szamarat, lovat, rackajuhot, gyöngyösöket tartani, zöldséget és gyümölcsöt termeszteni, feldolgozni, a portát rendben tartani; a környék házainak vakolatdíszeit helyreállítani, és még sorolhatnánk; mindez küzdelem és fáradság. De olyan zamatot ad az életnek, ami serkenti az alkotást, megtermékenyít. Kedvtelésből, hobbiból, „én-időben” nem lehet képzőművészeti és szövő tábort csinálni, huszár hagyományőrzést művelni és ápolni, festeni és rajzolni, egy gazdaságot fenntartani. Amit a salföldi megtelepedés óta láthatunk, abból szökken szárba, hogy egy ember életének minden percében azt, úgy és akkor csinálja, amit és ahogy és amikor szeretne; abba való belenyugvással, hogy bár mindent megtett, nem mindenható. Mindent megtett, de nem önmagáért, hanem koncentrikus körökben egyre tágulva Salföldért, a Káli-medencéért, a „magyar mediterráneumért”, a nemzetért. Somogyi Győző egy boldog ember.
Új folyam XXXV. 1-2. szám
Második hidegháború? – Beszélgetés Nagy Miklós Mihállyal
Az újabb Szemle Podcastben Nagy Miklós Mihály katonai szakíróval beszélgettünk egy nagy valószínűséggel előttünk álló újabb hidegháborús korszak valós veszélyeiről, az 1991-ben lezárult hidegháború katonai tanulságairól, Oroszország expanzív stratégiájának történelmi hátteréről, a porosz Carl von Clausewitzről és a modern katonai gondolkodás mindmáig legnagyobb klasszikusának számító fő művéről.
Technooptimizmus és a nyugat fausti alkuja – Beszélgetés Pető Zoltánnal
Az újabb Szemle Podcastben Pető Zoltán eszmetörténésszel beszélgettünk legújabb kötete kapcsán többek között a technooptimizmusról, a magyar konzervativizmus angolszász dominanciájáról, Hamvas Béláról, Prohászka Lajosról és nemzedékük elfeledett válságtudatáról, az utókor számára nehezen emészthető krizeológiai örökségéről, jellegzetesebb, különutas 20. századi konzervatív életművekről és a nyugat fausti alkujáról.
Van-e dolgunk ma keresztényként a társadalomban?
Önmagában elgondolkodtató, hogy a 21. századi Európában a keresztényeknek – a kezdeti egyházi közösségekhez hasonlóan – több vonatkozásban ma újra azt kell bizonygatniuk, hogy nekik is vannak olyan jogaik, mint bárki másnak. Miért éppen a vallásos ember által támogatott célok maradjanak ki, ha a nem vallásos emberek által preferált projektek működhetnek?
Négy főszerkesztő a kultúrpolitika kérdéseiről
A hazai kultúra döntően mindig az állami finanszírozástól függ. A magaskultúra fenntartása létkérdés, nincs más lehetőség – hangzott el a magyar kultúra napja alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A főszerkesztők eszmecseréjén sok más, lényeges kérdés mellett szóba került az amerikanizált kultúra térnyerése és a magaskultúra érdekérvényesítő szerepének gyengülése.
