A múlt század elejének magas orosz filozófiai kultúrája természetesen csak néhány vonásában érintkezhet azzal, ahogyan ma, az ukrán háború idején az orosz gondolkodásmód a nemzetközi politikában megnyilvánul. Mégis úgy gondolom, ez a közös halmaz semmiképpen sem üres.

A modernitás „hivatalos” apológiája szerint huszadik századi történelmünk összes problematikus vonása a kontinentális különút számlájára írható.

Öt magyar fajvédő életét és a vészkorszak legsötétebb éveiben kifejtett tevékenységét mutatja be Ujváry Gábor történész, a Veritas Intézet főigazgató-helyettese az árnyalt látásmód jegyében legújabb rövid könyvében.

A westminsteri Alsóház első olvasatban jóváhagyta a halálosan beteg felnőttek életvégéről – közönségesen a „támogatott öngyilkosságról” – szóló törvénytervezetet.

Három tartományi gyűlési választás – normális körülmények között többnyire politikai rutinügy – alaposan felkavarta a német politikát és végkifejletében az eddigi szövetségi kormány széteséséhez vezetett. Érdemes leszállni a tartományi politika mélységeibe ahhoz, hogy jobban megértsük a politikai válság hátterét.

Nagy port vert fel az elnökválasztási kampány során a The Heritage Foundation kormányprogram-javaslata. Ha számos pontja nem válik intézkedéssé is, fő tétele érvényesülhet, mert sok konzervatív osztja, jóllehet Trump nem tudta őket teljességgel felsorakoztatni maga mögött.

A tudomány nem hozhat létre eszméket, amelyek által élhetünk. Még a tudomány legnagyobb eszméi sem többek munkahipotézisnél. Hasznosak a szakirányú kutatás számára, de tökéletesen alkalmatlanok életünk irányítására vagy a világ értelmezésére.

November 30-án százötven éve született a XX. század emblematikus államférfia, Winston S. Churchill. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány nemzetközi konferencián emlékezett meg róla.

A digitális innováció életünk minden területét érinti, személyes és társadalmi szempontból egyaránt. Ez befolyásolja a világ és önmagunk megértésének módját, valamint gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.

Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a megszálló németek és a kollaboráns magyar hatóságok több mint tízezer embert hurcoltak el.

A rációt, a mámort, a testet, és a szenvedélyt persze ismerte a középkor is, csak éppen a felsoroltak mindegyikét hajlamos volt önmagán túlra vonatkoztatni; legyen szó ösztönről vagy eszméletről, tulajdonképpeni jelentése mindnek másutt volt, értelmük valahol a világfelettiben fészkelt.

A teremtésvédelem sajátos feladatairól, a vallási alapú és a ma általánosan elterjedt szekuláris környezetvédelem közötti szemléletbeli különbségekről, a keresztény vallás természetszemléletéről és autentikus környezeti tanításáról, a természettel harmóniában megélt aktív élet alapelveiről, illetve a modern és a hagyományos művészetfelfogásról beszélgettünk Kocsi Lajossal, az Ars Naturae című környezetbölcseleti, ökológiai, kulturális folyóirat főszerkesztőjével.