Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme felvillantja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés újjáéledésének perspektíváját. A következő időszakban lehetőség nyílhat arra, hogy megforduljon a térség összefogásának az a 2022 februárja óta tartó hanyatlása, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik járulékos következménye volt, s amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mindmáig gyakorlatilag egyetlen tényleges sikerként könyvelhetett el az agresszió kapcsán.  

Hogyan tekintett a neves amerikai eszmetörténész, Russell Kirk 1956-ra? Mi a jelentősége egy mintegy 70 évvel ezelőtt Egyesült Államokban megjelent, konzervativizmussal foglalkozó kötetnek Magyarországon? Mi a morális képzelőerő? Az Egyesült Államok kultúrája az európai kultúra és művelődés egyik ága lenne? Milyen különbségek vannak neo- és a paleokonzervativizmus között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pogrányi Lovas Miklós filozófussal, Russell Kirk A konzervatív eszme című könyvének magyar megjelenése apropóján.

Mi a különbség a mágikus gondolkodás és a kereszténység között? A kereszténység valóban a lelket akarja megszabadítani rabságából? Lehet-e keresztény valami, vagy csak valaki? Hol húzódik a konfliktus kereszténység és társadalom között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nacsinák Gergely András ortodox pappal, íróval, vallástörténésszel, akinek Pantokratór – Politika és kereszténység, politika és mágia című írása a Magyar Szemle Kultúr- és politikai kereszténység különszámában jelent meg.

Baritz Sarolta nővér Summa oeconomiae című monumentális kötete nem pusztán egy újabb tudományos publikáció, hanem a szerző eddigi életművének summázata és betetőzése. Egyszerre összegzése egy tudományos és spirituális életútnak, és kiindulópontja egy gondolkodásmódnak. Nemcsak gazdasági rendszert, hanem világképet kínál, amelyben az ember, a közösség és a transzcendens összhangban áll. A mű címe nem véletlen: Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jének mintájára építkezik, és a kérdés-felelet formát követve saját „teológiai” rendbe állítja a gazdaság működéséről alkotott elképzeléseket.

Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát? 

Egyáltalán nem példa nélküli, hogy szentek vezessenek országokat

Régóta vitatott témának szentelt különszámot a Magyar Szemle. A folyóirat a kultúr- és politikai kereszténység kérdését járta körbe. A lapbemutatón a szerzők Orbán Viktor tusványosi szavaira is reagáltak.

Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként

Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolitát a kultúr- és politikai kereszténység kérdéseiről kérdeztük.

Ha az ember megette a kenyere javát – s eközben filmkritikával és publicisztika írással foglalkozott –, egyre gyakrabban érzi, hogy fölösleges tollat ragadnia, hiszen ezt már megírta, többször is… Aztán néha mégis felbukkan egy-egy film, ami nem hagyja nyugodni a legfásultabb kritikust sem.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvhasználata és nyelvi identitása különösen sérülékeny, a nyelvi örökség sok esetben már csak emlékekben él. Halász Péter tanulmánya a moldvai magyar nyelvhasználat történeti és jelenkori állapotát tekinti át, érzékeltetve annak törékenységét és megőrzésének kihívásait.