Írások

A sóvidéki munkakultúra átalakulása
Fülöp-Székely Anita
A sóvidéki munkakultúra átalakulása

Orbán Balázs művében, A Székelyföld leírásában már szó szerint olvashatjuk a térség megnevezését. A szerző isteni adományként tesz említést a sóvidéki sóról. A mikrorégió települései a romániai Maros és Hargita megye határán helyezkednek el.

Szóbeli történelem és eleven személyes emlékezet
Borsi-Kálmán Béla
Szóbeli történelem és eleven személyes emlékezet

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

Akik nem álltak csehül
Fekete Ágnes
Akik nem álltak csehül

A Csehtestvérek Protestáns Egyháza kis lélekszámú keresztény közösség Csehországban, de annál szorosabb történelmi kapcsolatok fűzik őket hozzánk, magyarokhoz. Hamar István nyugalmazott református lelkésszel, a magyar–cseh egyházi kapcsolatok szószólójával beszélgettünk a historikus közösségről.

Egy életveszélyes mesterség nyomában
Király Béla
Egy életveszélyes mesterség nyomában

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

Gondolatok a Balaton-régió jövőjéről
Navracsics Tibor
Gondolatok a Balaton-régió jövőjéről

A térségben az egyik legmagasabb az ingatlanok átlagos ára, ami azt is jelenti, hogy a budapesti idős, gazdag népesség felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig a lakásokat, a házakat képtelenek megfizetni, emiatt elköltöznek onnan.

Amikor a méltányosság felülírja a jogot
Képes György
Amikor a méltányosság felülírja a jogot

Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira – javaslatokkal, történeti példákkal.

Egy hálózati guru előrejelzései
Király Béla
Egy hálózati guru előrejelzései

A Yuval Noah Harari életművét jelentő jövővízió és vulgáris történelemértelmezés valójában egy, a 19. század pozitivista-materialista filozófiatörténeti áramlatainak főbb következtetéseit a „negyedik ipari forradalom” viszonyaira adaptáló ideológia.

Finta Józsefre emlékezve
Ludmann Mihály
Finta Józsefre emlékezve

Finta József (1935–2024) építész közel fél évszázadon átívelő pályája termékeny és sokoldalú időszak volt. Finta szállodaépületei Budapesten mennyiségük és méretük miatt is meghatározóak.

Perjés Géza és „a bizonytalanság birodalma”
Nagy Miklós Mihály
Perjés Géza és „a bizonytalanság birodalma”

Perjés Géza (1917–2003) a XX. század legjelentősebb magyar hadtörténésze volt. Sokrétű munkássága, egészen egyedi modellalkotó képessége, eredeti felismerései túlmutatnak a történetírás szűk keretein.

A főherceg háttéremberei: Czikann-Zichy Móric
Szűts István Gergely
A főherceg háttéremberei: Czikann-Zichy Móric

Habsburg Ottó szinte feltárhatatlan kiterjedésű kapcsolati hálóval rendelkezett. A császári családhoz, a királysághoz, az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz hű családok mellett a magyar emigránsok között is számtalan követője, bizalmasa akadt.

A posztkonzervatív állapot
Czopf Áron
A posztkonzervatív állapot

A 19. század végére a klasszikus konzervatív hagyomány átalakuláson ment keresztül, jelentős mértékben elveszítette korábbi sajátosságait és a politikai-ideológiai térben átadta helyét a liberalizmusnak.

Prohászka Lajos a magyar néplélekről
Pető Zoltán
Prohászka Lajos a magyar néplélekről

Prohászka Lajos (1897–1963) a magyar filozófiai, pedagógiai és politikai gondolkodás egyik legnagyobb formátumú, meghatározó személyisége volt a két világháború közötti években.

 Wlassics Gyula és életműve
Martonyi János
Wlassics Gyula és életműve

Wlassics Gyula (1852–1937) tudós, tanár, politikus rendkívül sokoldalú és terjedelmes életművét a maga teljességében lehetetlen vállalkozás volna egy cikkben ismertetni, ezért a szöveg néhány kitüntetett mozzanaton keresztül elemzi Wlassics jelentőségét.

Gondolatok a Magyar Szemle jövőjéről
Stamler Ábel
Gondolatok a Magyar Szemle jövőjéről

Az alábbiakban új főszerkesztőnk, Stamler Ábel gondolatait és elképzeléseit olvashatják a Magyar Szemle feladatáról, jövőjéről.

Mindennek rendelt ideje van
Gróh Gáspár
Mindennek rendelt ideje van

Az alábbiakban Gróh Gáspár, leköszönő főszerkesztőnk vezércikkét olvashatják, negyedszázadnyi szerkesztői s hétévnyi főszerkesztői munka után.

Természetjogállam és módszertani ateizmus
Turgonyi Zoltán
Természetjogállam és módszertani ateizmus

A forradalmár az, aki doktriner módon és türelmetlenül próbál életidegen utópiákat ráerőszakolni a valóságra. Az ellenforradalmár ezzel szemben egyszerűen a józan ész alapján áll. S. Király Béla interjúja Turgonyi Zoltán filozófussal

Mit bír el a táj?
Fehér István
Mit bír el a táj?

Szerkesztőnk írása Wettstein Domonkos Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyvéről

Asbóth Disraeliről és Anglia nagyságának titkairól
Egedy Gergely
Asbóth Disraeliről és Anglia nagyságának titkairól

Új lapszámunkból Egedy Gergely írását közöljük online, a nyomtatott megjelenéssel párhuzamosan.

Pomona ligetében: Ambrus Lajos Nagy almáskönyvéről
Stamler Ábel
Pomona ligetében: Ambrus Lajos Nagy almáskönyvéről

Ambrus évtizedek óta gyűjti, kutatja és őrzi fáradhatatlanul a Kárpát-medence elfeledett, kivesző gyümölcsészeti és szőlészeti tudását. 1996-os, Szókalauz című kötete itt fekszik asztalomon, már az ebben olvasható, és korábban folyóiratokban részben megjelent írásokból is egyértelmű, hogy merre tovább: a táj, a kert, a Kertország, a Paradicsom földi visszfénye felé.

Lukács János, Hungarus fidelissimus
Jeszenszky Géza
Lukács János, Hungarus fidelissimus

A neves és szülőhazájában is népszerű magyar-amerikai történész (1924–2019) az antikvitásnak, és benne a latin nyelvnek is tudósa volt. Könyveiben és leveleiben gyakran használt latin kifejezéseket, az Egy eredendő bűnös vallomásai című könyvét pedig így dedikálta örökké gyászolt feleségének: „Dilectissimae Stephaniae”. Írói példaképe Livius volt, magáról is azt mondta, hogy „történész, de mindenek előtt író.” Valóban, magvas munkáinak stílusa távol áll a szikár szaktörténeti munkáktól, és ebben is a nagy elődre emlékeztet.

Helóta sorban Kárpátalján

Csirpák Emil (Tiszacsoma, 1934 – Budapest, 2017) Beregi (kárpátaljai) származású tanár, filológus. Visszaemlékezéseinek egy részét unokája, Nagy Imola segítségével írta le.

 

 

 

Szemes Péter
Küldetés és szolgálat – Petrik Béla Borbándi-monográfiája

"Borbándi aktivitása – többek közt élettársa elvesztésének tragédiája és saját betegsége ellenére – a 2000-es években sem csökkent, amit további négy fontos kiadvány jelez: a folyóirat történetét bemutató Nem éltünk hiába – Az Új Látóhatár négy évtizede, valamint Népiség és népiek című, negyven tanulmányt tartalmazó válogatása az ezredfordulón, Értékőrzés esszégyűjteménye 2001-ben, míg az Emigránsok portréi 2002-ben láttak napvilágot, miközben Két világban – Életem és pályám címmel (2003) curriculumát is összeállította."