Kényszerből vagy önszántából sok száz magyar férfi harcolt a Francia Idegenlégió kötelékében az indokínai háborúban, az ötvenes évek elején. Bíró Aurél kutatásairól, a készülő monográfiáról és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyílt kamarakiállításról beszélgettünk a szerzővel.

A két világháború között az első nagy világégés tapasztalatainak és társadalmi élményének feldolgozása, valamint a következő fegyveres konfliktus jellemzőinek meghatározása kötötte le a katonai szakma és rajta keresztül a szellemi élet jelentős részének figyelmét.

Megsemmisítő vereséggel büntették a brit választók a tizennégy éve kormányzó konzervatívokat a 2024 júliusában tartott parlamenti választáson.

Ahogyan az elmúlt ezer év világtörténetét lehetetlen volna megírni az orosz nép szerepét mellőzve, úgy a felvilágosodást követő kultúrtörténet bemutatása is erősen hiányos volna akkor, ha az orosz kultúra lenyűgöző teljesítményeiről megfeledkeznénk.

A két világháború közötti korszak fontos politikai gondolkodója, miközben szellemes és bátor kritikájával ostorozta a közélet visszásságait, az etnikai alapú nemzeteszme csapdáitól nem tudott szabadulni. 

Nem igaz, hogy a kereszténységet kipróbálták, és hiányosnak bizonyult. Túl nehéznek találták, ezért ki sem próbálták – ez lehet Haller ködbe burkolózása, illetve a vele és írásaival szemben tanúsított elutasítás és értetlenség oka.

Kína és Pakisztán közeledését sok tényező hajtja, de sok szét is feszítené, mégis marad.

Hogyan lehetséges, hogy egy nagy formátumú államférfi a saját országában nem azt a politikát akarja folytatni, amelyet másutt a leginkább csodál? Ha az jó ott, miért nem jó itt?

Thomas Morton 1624-ben szállt partra Massachusetts területén a későbbi Plymouth helyén egy csoport puritán társaságában, hogy megvalósíthassa álmát az Újvilágban. Ám nagyon gyorsan kiderült, hogy Morton és a puritánok elképzelései gyökeresen eltérnek.

Az irányzat a modern társadalmak sokfelé jelen lévő, sokféle formát öltő és súlyos konfliktusokat kiváltó tendenciája. Okainak, mibenlétének megértése nélkül korunk számos problémája fel sem fogható.

Ha azon érdeklődésnek a nyitját keressük, mellyel a világ ma a középkor felé fordul, azt látjuk, hogy a tudós és laikus egyaránt keres valamit a középkorban, valamit a tárgyi és adatokban kifejezhető igazságon felül: lelket és életet.

Néhány héttel azután, hogy 2022. február 24-én Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen, a két ország képviselői hosszas béketárgyalásokba bocsátkoztak. A sokat emlegetett, de jóval kevésbé ismert megbeszéléseket Samuel Charap és Sergey Radchenko foglalta össze először a Foreign Affairs hasábjain.

Az igazi élet ott kezdődik, ahol az akadémiai tudomány végződik. Például annak az elismerésénél, hogy az emberiség létezésének nemcsak (és nem is elsősorban) evolúciós oka lehet, hanem istenes célja is. Ezt belátva más veszi át életünk igazgatását: az értelem.

Gladden J. Pappin amerikai politikai gondolkodó, a Szuverén Máltai és a Konstantinápolyi Szent György Lovagrend tagja, Trump értelmiségi szószólója lassan egy éve vezeti a Magyar Külügyi Intézetet. Küldetéséről kérdeztük.

A 12. századtól kezdve meghatározó szerepet játszott a mindenkori államvezetés utódlásában az ifjúság külföldön való taníttatása, azonban a 19. századig ez a gyakorlat csupán az uralkodó osztályok családjaira, tehát az ország lakosságához képest egy meglehetősen szűk rétegre szorítkozott.

Kína és Pakisztán közeledését sok tényező hajtja, de sok szét is feszítené, mégis marad.

A 16. század földrajzi felfedezéseivel Európában elkezdődött a kulturális kincsek felhalmozása, mely egy sajátos modern intézménytípus, a múzeum kialakulásához vezetett, így a 19. századot Európa-szerte a múzeumépítések korának tekinthetjük.

Uniós csatlakozásunkkal sok évszázados magyar törekvés vált valóra: intézményesen is részt veszünk Európa sorsának alakításában. Ráadásul Marshall-segélynyi támogatás áramlik az országba. Az Unióval való kapcsolatunkban mégis negatív spirálba kerültünk.

Orbán Balázs művében, A Székelyföld leírásában már szó szerint olvashatjuk a térség megnevezését. A szerző isteni adományként tesz említést a sóvidéki sóról. A mikrorégió települései a romániai Maros és Hargita megye határán helyezkednek el.

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

A Csehtestvérek Protestáns Egyháza kis lélekszámú keresztény közösség Csehországban, de annál szorosabb történelmi kapcsolatok fűzik őket hozzánk, magyarokhoz. Hamar István nyugalmazott református lelkésszel, a magyar–cseh egyházi kapcsolatok szószólójával beszélgettünk a historikus közösségről.

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

A térségben az egyik legmagasabb az ingatlanok átlagos ára, ami azt is jelenti, hogy a budapesti idős, gazdag népesség felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig a lakásokat, a házakat képtelenek megfizetni, emiatt elköltöznek onnan.