Kodolányi János-emlékkonferencia – Felhívás részvételre
A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kodolányi János Emlékbizottság és a Kodolányi János Egyetem konferenciát szervez az író születésének 120. és halálának 50. évfordulója tiszteletére.
A konferencia helyszíne: Kodolányi János Egyetem budapesti tagozata (1139 Budapest, Frangepán utca 50-56.)
Időpontja: 2019. október 15. kedd.
Kodolányi János írásművészete méltatlan mellőzöttség áldozata lett az elmúlt pár évtizedben, de mostani kettős jubileuma újrafelfedezésének esélyét kínálja fel. Elsősorban a fiatalabb nemzedékek friss szemlélete és az irodalomtudomány felfogásának változása teret nyithat az életmű újabb szempontú vizsgálatának.
A két világháború között Kodolányi Jánost a széppróza, az esszé és a közírás fősodrának vezető alkotói közt tartották számon, aki a népi írók csoportjában társadalmi modernizációt és szellemi megújulást sürgetett a két nagyhatalom harapófogójába került országban. Történelmi regényei a magyar kultúra és nyelv bartóki-kodályi mélyrétegeibe vezetnek el. Szellemi rangját, tekintélyét a tiltás és tűrés évtizedei dacára 1948 után is, egészen 1969-es haláláig fenn tudta tartani. Reakciósnak bélyegzett nézetei – valójában bátorsága és szellemi függetlensége – miatt az 1948-as kommunista fordulat után belső száműzetésbe szorult. Szilencium sújtotta, régebbi szépirodalmi művei sem jelenhettek meg, minden jövedelmétől megfosztották. Balatonakarattyai nyaralójába és kertjébe vonult vissza nélkülözések közepette, ugyanakkor a száműzetés csendje tág teret engedett harmadik nagyszabású alkotói korszaka kibontakozásának. Ekkor írott mitikus – mezopotámiai és bibliai – tetralógiájának nemcsak művészetfelfogása, hanem egész lét- és világszemlélete is ellentétes az uralkodó ideológiákkal. Távlatai kozmikusak, archaikusak, egyben merészen korszerűek. Elzártságában a magyar irodalom egyik legnagyobb levelezője lett: az új regények keletkezéséről, a neohermetizmushoz köthető olvasmányairól és nézeteiről, személyes és irodalmi ügyekről színes és páratlan bőségű baráti leveleket írt 1948 és 1956 között olyan jelentős kortársaknak, mint Várkonyi Nándor, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Ignácz Rózsa, Sík Sándor, és fiatal tanítványoknak, mint Borbély Ervin, Nyerges Pál, Zimándi Pius István, Rajnai László, Szabó István.
1955-ben egy korai elbeszéléseit tartalmazó kötettel térhetett vissza az irodalmi életbe, de életműkiadását megrostálták, és Jézus-könyvének teljes szövege csak 2002-ben jelenhetett meg. Későbbi fogadtatását is meghatározta az életmű fentebb jellemzett tágassága és függetlensége, mert sem világnézetileg, sem esztétikailag nem volt besorolható divatos kategóriákba.
Mára az egyéni és ideológiai ellentétek, előítéletek elvesztették jelentőségüket, és eljött az idő, amikor elfogulatlan nézőpontból lehet közelíteni Kodolányi János alakjához és írásművészetéhez.
A konferenciára elsősorban az irodalom-, kultúra- és történettudomány, a művelődéstörténet területéről várjuk kutatók, írók, közírók, doktoranduszok jelentkezését.
A konferencia előadásainak időtartama 20 perc, melyet szakmai vita követ.
Jelentkezés módja: a legfeljebb 1500 szavas rezüméket 2019. augusztus 31-ig várjuk a következő e-mail címre: kodolanyi120@gmail.com
Facebook esemény: www.facebook.com/events/957248137956509/
