Az Alaptörvény 9. módosítása jogi szempontból nagy jelentőségű, hiszen a hazai jogforrási hierarchia csúcsát módosította. Az egy jogi evidencia, hogy minden ország alkotmánya, alaptörvénye az adott ország legmagasabb szintű jogszabálya, a többi jogszabály csak az ebben lefektetett általános jellegű szabályok „aprópénzre váltását” valósítja meg az absztrakció más szintjén. Ezért az Alaptörvény szükségszerűen multidiszciplináris, hiszen az egyéni és a közösségi élet minden területének alapvető szabályait írja le.

Az emberben benne van a változás és a változatlanság, stabilitás iránti vágy is. A történelemben a hosszú idősorokat nézve általában elég lassú fejlődést látunk, s amely időkben a szabályok emberöltőkig változatlanok voltak, amit modern fejjel „megrekedésnek”, „toporgásnak” is tudunk nevezni. Ehhez képest ma a tudomány technológiai fejlődése hatalmas sebességbe kapcsolt, egyre újabb életviszonyok jelennek meg, a régiek pedig új tartalommal telítődnek. Ilyen körülmények között időnként szükségessé válhat az alapok újrastrukturálása is.

Gyakran felmerül a kérdés, mennyire szilárd, stabil a magyar alkotmányos rendszer, ha már a 9. módosításnál tartunk a 2011-es elfogadása és 2012-es hatályba lépése óta. (Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartom megemlíteni, hogy ma az USA alkotmánya a világ leghosszabb ideje hatályban lévő kartális alkotmánya, amelynek 1787-es elfogadása és 1788-as hatályba lépése óta 27 módosítása volt úgy, hogy 1791. karácsonyára már a 10. módosítást is hatályba léptették.) Ebben a rövid írásban csak a módosítással érintett új, és megváltozott tartalmú rendelkezéseket elemzem, több más tudományterület tényadatai segítségével, de a módosítás elfogadásával összefüggő politológiai, kommunikációs kérdéseket nem vizsgálom, mivel ezekből az idő rövidsége miatt tudományos közmegegyezéssel elfogadott eredmények még nem alakulhattak ki.

Az alábbiakban a módosítás tartalmát három témakör felől vizsgálom. Először a nemi dichotómia, másodszor a közpénz fogalmát, majd végül a különleges jogrend kérdésének új szabályait tekintem át.

 

Nemi dichotómia


A módosítás 1. cikke az Alaptörvény L cikk (1) bekezdését egészíti ki egy mondattal, miszerint: „Az anya nő, az apa férfi”. Ez a mondat a köznapi életben triviálisnak tűnhet, jogilag azonban ez egyáltalán nem biztos, hogy egyértelmű. A magyar jogrendszer a férfi és a nő fogalmát jogilag nem definiálja, nem találunk olyan jogszabályt, ami ezeket a fogalmakat jogilag meghatározná, viszont több helyen hivatkozik rá és ismertként alkalmazza.

A jogászok „szeretnek” minden fogalmat definiálni, esetenként olyanokat is, amiket a köznapi életben triviálisnak tartunk. Az orvostudomány viszont azt mutatja, hogy nem olyan „könnyű” minden embert ez alapján a dichotómia alapján besorolni. Az orvostudomány és a genetika 8 olyan kromoszomális, hormonális képet ír le, ahol az illető az általános férfi és női nemi jegyeket felcserélve, vagy duplikálva viseli. A BNO mai változatai ezeket a jelenségeket nem tartalmazzák, mivel nem tekintik betegségeknek, hanem az illető egyén genetikai identitása részeként kezelik:1

– Az ovotesztikularizmus esetében az alany mind petefészekkel, mind herékkel, emellett pénisszel és vaginával is rendelkezik;

– A tesztikuáris inteszexualitás esetén az ivarszervek közül a herék alakulnak ki, amelyek a nagyajkakban találhatóak, emellett nőies emlők alakulnak ki;

– A Klinefelter-szindróma esetén női nemi kromoszóma-többlet (XXY, XXXY stb.) figyelhető meg;

– A Morris-szindróma esetén az XY kromoszóma mellett az 5alfa-reduktáz enzim hiánya miatt az alany nőies fenotípussal rendelkezik, a herék a vaginában vagy a hasüregben helyezkednek el.

– A congenitalis adrenalis hyperplasia esetén az alanynak férfias fenotípusa lesz, a mellékvesékben termelődő valamely fontos női nemi hormon termelődése okoz problémát. Három alfajából az egyik élettel össze nem egyeztethető (3béta-dehidrogenáz hiánya miatt), a másik két alfaj (11alfa-dehidrogenáz és 21alfa-dehidrogenáz hiánya esetén) a női nemi szervek egészségesen kifejlődnek és működnek, azonban a clitoris pénisz méretűre nő;

– Indukált álkétneműségnek nevezi az orvostudomány a clitorisnagyobbodás és férfias másodlagos nemi jellegek kialakulását, ami a terhesség alatti anyai tesztoszteron- vagy anabolikus szteroid kezelés mellékhatásként alakul ki általában;

– A Turner-szindróma esetén X0 genotípus figyelhető meg, a petefészek helyén kötőszövet található;

– A guevedoces jelenség a dihidro-tesztoszteron hormon termeléséért felelős 5alfa-reduktáz enzim hiányából fakad, a férfi genotípusú személy női fenotípussal születik; a férfi fenotípus a pubertás során alakul ki; az enzimhiány genetikai recesszivitása miatt a jelenség főleg külvilágtól elzárt közösségekben jelenik meg, ahol akár gyakorivá is válhat és beépül a közösség kultúrájába.2

Jogi szempontból a kérdés ott merül fel, ha valaki a fent felsorolt genetikai identitások valamelyikével rendelkezik, bár ez már nem az alkotmányjog, hanem elsősorban a közigazgatási jog témakörébe tartozik. Itt a genetika segítségét kell hívni a férfi és a nő definíció megalkotásához. Áttekintve ezeket a speciális genetikai identitásokat az állapítható meg, hogy ezen esetekben a „születési nem” fogalma kizárólag genetikai vizsgálattal állapítható meg az alapján, hogy az illetőnek van vagy nincs Y kromoszómája. A tudomány mai állása szerint ez a tény nem tud megváltozni, hiszen az emberi szervezet valamennyi sejtjében megtalálható annak valamennyi kromoszómája és ez az egyén élete során nem módosul.

Ugyancsak ez a módosítás iktatta be a XVI. cikk (1) bekezdésébe, hogy „[…] védi a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságához fűződő jogát”, amiből pedig előre láthatóan az ilyen speciális genetikai identitással rendelkező gyermekek fokozottabb állami támogatásának igényét manifesztáló bírósági ítéletek és jogszabályalkotás fog indukálódni.

Felmerül a kérdés, hogy a nemiség változtathatatlan dichotómia-e, vagy lehetséges további nemek leírása. A fent felsorolt genetikai identitásoknál is csak az X és Y kromoszómák dichotómiáját találjuk, és a tudomány még sehol nem írt le további „Z” nemi kromoszómát, nem csak a homo sapiens esetében, de más élőlényeknél sem. Az alkotmányozó ezt a természetben jelen lévő dichotómiát látta fontosnak alkotmányos szintre emelni. Az egyéni identitás más elemei az Alaptörvény más rendelkezéseiben, illetve törvényekben vannak szabályozva. A tudomány mai állása szerint az Alaptörvény L cikk (1) újonnan beiktatott mondatával nem konform módon gyermek kizárólag orvosi, genetikai közreműködéssel születhet, ami viszont már nem az alkotmányjog, hanem az egészségügyi-orvosijog, valamint a büntetőjog területe.

 

Közpénz


A közpénz fogalmának meghatározása alapvetően pénzügyi, számviteli kérdéseket fel. Az Alaptörvény már eddig is sokat foglalkozott a közpénzekkel, azokra vonatkozóan számos alapelvi szabályt határozott meg „A közpénzek” cím alatt a 36-44. cikkekben. Viszont mindezidáig a közpénz definícióját nem jogszabály határozta meg, hanem számos bírósági és alkotmánybírósági döntés indokolásából lehetett megismerni a joggyakorlat által kimunkált közpénz fogalmát. Ez a bírói ítéletekre és tudományos jogi, gazdasági szakirodalomra támaszkodó joggyakorlat a magyar joggyakorlatban ritka amicus curiae véleményeket is felölel az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV.6.) határozata mellett a beérkezett amicus curiae vélemények közzétételével.

Az Alkotmányozó a jelen módosítással az eddigi alkotmányos szabályok változatlanul hagyása mellett a 39. cikket egészítette ki egy új, (3) bekezdéssel, amelyben rögzítette a közpénz fogalmát. „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” A definíció olyan fogalmakat használ, amiket a számviteli törvény3 határoz meg a számviteli szakirodalom és gyakorlat által kimunkálttal megegyezően.

Ebből az alaptörvényi definícióból a jogszabály-értelmezés módszereivel (nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti) nem állapítható meg az, hogy a jogalkotó–alkotmányozó szándéka a közpénz fogalmát időben elválasztva, mindig csak a vizsgálat „pillanatára” akarta volna szűkíteni, inkább az látszik valószínűnek, különösen az erre vonatkozó részletes indokolás szerint, hogy a fogalom „[…] az állami működés egészét átfogóan definiálja […]”,4 vagyis a pénzáramlás folyamatát egészében nézi. Bár fontos segítség a joggyakorlat számára az alaptörvényi definíció, azt csak a bírói gyakorlat fogja tudni kialakítani, hogy az állam törvény szerint felmerülő követelését milyen ponttól tekinti közpénznek.5 Így a joggyakorlatnak a következő években az alaptörvényi definíció és az eddig kimunkált alapból kell olyan törvényes joggyakorlatot kialakítani, ami egyértelműen rendezi az újonnan felmerülő közigazgatási, büntető- és polgári jogeset-típusokat, vagy a jogalkotó ezeket majd törvényben szabályozza. Ilyen új jogkérdés-típusok például:

– Mekkora a közpénz (mint állami bevétel) összege az ÁFA-bevallás esetén: a „Fizetendő adó összesen”6 vagy a „Tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható, előzetesen felszámított adónak a különbözete”7 szerinti összeg?

– Meddig minősül közpénznek az adóalany által törvényesen igénybe vett adókedvezmény (mint állami kiadás) és a közvetlen állami támogatás összege esetében az adóalany könyvelésében (figyelemmel arra is, hogy eddig az adókedvezmény csak az adóbevallásban szerepelt, a könyvelésben külön soron nincs feltüntetve)?

– Milyen dátumtól (az adóév végétől, vagy más dátumtól) minősül közpénznek az adóalany adóévi fizetendő adójának (mint állami követelés) összege?

 

Különleges jogrend


Mint a téma neve is mutatja, az ilyen helyzetekre vonatkozó szabályokat elég ritkán kell alkalmazni. Az elmúlt negyed évezred történetében azt látjuk, hogy átlagosan nemzedékenként volt olyan helyzet, ami az általánostól eltérő – mostani fogalmaink szerint különleges jogrendi – szabályok alkalmazását tették szükségessé.

Napjainkban olyan időket élünk, amikor egy pandémia miatt a döntéshozó a stratégiai tervezés és előrejelzés által készített modellszámítások alapján úgy ítélte meg, hogy indokolt a különleges jogrend alkotmányos szabályait újratervezni. Az Alaptörvény eddigi „A Különleges Jogrend” részben szerepelt szabályokat az Alkotmányozó az 1949-es Alkotmányból emelte át strukturális módosítás nélkül, ahol azok 1990 óta voltak változatlan tartalmúak. A módosítás – mint azt a módosításhoz fűzött Részletes Indokolás konkrétan rögzíti – „[…] számos külföldi példát alapul véve az, hogy a különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a Kormányt teszi. Ennek oka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, amire a magyar alkotmányos rendszerben a Kormány mutatkozik alkalmasnak”.8 Ebből fakad az a strukturális változás, hogy elhagyja az eddig az 1949-es Alkotmányban is leírt Honvédelmi Tanács intézményét és a különféle különleges jogrendi helyzetekben egyértelműen a Kormány lett az egységes operatív irányítója a helyzet kezelésének, ami fölött az Országgyűlés gyakorol stratégiai felügyeletet, amely ez idő alatt folyamatosan ülésezik. Ha erre objektíve nincs lehetőség, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan tudja megállapítani az Országgyűlés akadályoztatottságának a tényét (lásd 56. cikk (2) bek.).

Különleges jogrendi helyzetben az Országgyűlés nem oszolhat fel és nem oszlatható fel, mandátuma a helyzet fennállásáig megmarad (lásd 55. cikk (1) bek. 1. mondat). Érdekes helyzetet ír le az 55. cikk (1) bek. 3. mondata, ami szerint „Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belül hívja össze.” Ez abban az esetben merül fel, ha a hadiállapotot vagy a szükségállapotot nem az Országgyűlés, hanem annak akadályoztatása esetén a köztársasági elnök hirdette ki (lásd 56. cikk (1) bek.). Az ilyen helyzet különlegessége, hogy még nem alakult meg az Országgyűlés, amely a Kormány tevékenységéről, az általa hozott intézkedésekről folyamatosan tájékoztat (lásd 54. cikk (2) bek. III. fordulat), így ilyen esetben nem létezik a Kormány operatív döntései felett a stratégiai ellenőrzési feladatot ellátó Országgyűlés.

Arról hatalmas jogi, politológiai, vezetésszervezési vitákat lehet folytatni, hogy a ma reálisan modellszinten elképzelhető különleges helyzetekre a leghatékonyabb jogi struktúrát alakította-e ki az Alkotmányozó, de remélhetőleg ezek megmaradnak az elméleti viták szintjén, és nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy alkalmazhatóságát a gyakorlatban kellene tesztelni.

Az Alaptörvény 9. módosítása által érintett három kérdéskör közül az első kettőnél azt láttuk, hogy az Alaptörvény általános szabályait a konkrét életviszonyok megoldásához alacsonyabb szintű (törvényi és rendeleti) jogszabályokkal kell konkretizálni, a harmadik kérdéskör szabályairól lehet pro és kontra, esetleg de lege ferenda típusú elméleti vitákat folytatni, de közben folyamatosan azért kell dolgozni, hogy ne kelljen valódi helyzetben alkalmazni ezeket a rendelkezéseket.

 

 

Források:

 


Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása

T/13647 törvényjavaslat

2065A ÁFA-bevallás (bevallás és adatszolgáltatás)

2000. évi C. tv. a számvitelről

8/2016. (IV.6.) ABh.

Elek Csaba: Hermafroditizmus tüneti kezelése. In Házi Patika, 2018/4. 23.

Julianne Imperato-McGinley: The 'Guevedoces' of the Dominican Republic. In American Journal of Medicine (62: 170–191, 1977)

J. van Lisdonk: Living with intersex. Netherlands Institute for Social Research, 2014, Hague

 

 

Jegyzetek:

 

 

1 J. van Lisdonk: Living with intersex. Netherlands Institute for Social Research, 2014, Hague; Elek Csaba: Hermafroditizmus tüneti kezelése. In Házi Patika, 2018/4. 23.

2 Egy ilyen közösséget írt le Dominikai Köztársaságban Julianne Imperato-McGinley: The 'Guevedoces' of the Dominican Republic: American Journal of Medicne (62: 170-191, 1977) és azóta is többször leírták az általánostól eltérő fenotípus változást.

3 2000. évi C. tv.

4 T/13647 Részletes Indokolás.

5 Vö. időbeli elhatárolás fogalma a 2000. évi C. tv. 16. § (2) bek.

6 2065A bevallás 36. sor.

7 2065A bevallás 83. sor.

8 T/13647. törvényjavaslat, Részletes Indokolás a 11. cikkhez.