Hamarosan elkészülő újabb, a középkor szakrális művészetétől ihletett munkája apropóján Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművésszel beszélgettünk a hagyományos és a modern nyugati művészetfelfogás különbségeiről, a művészi alkotómunka mára háttérbe szorult transzcendens vonatkozásairól, a kortárs szobrászművészet helyzetéről és egzisztenciális buktatóiról.

Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme felvillantja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés újjáéledésének perspektíváját. A következő időszakban lehetőség nyílhat arra, hogy megforduljon a térség összefogásának az a 2022 februárja óta tartó hanyatlása, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik járulékos következménye volt, s amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mindmáig gyakorlatilag egyetlen tényleges sikerként könyvelhetett el az agresszió kapcsán.  

Baritz Sarolta nővér Summa oeconomiae című monumentális kötete nem pusztán egy újabb tudományos publikáció, hanem a szerző eddigi életművének summázata és betetőzése. Egyszerre összegzése egy tudományos és spirituális életútnak, és kiindulópontja egy gondolkodásmódnak. Nemcsak gazdasági rendszert, hanem világképet kínál, amelyben az ember, a közösség és a transzcendens összhangban áll. A mű címe nem véletlen: Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jének mintájára építkezik, és a kérdés-felelet formát követve saját „teológiai” rendbe állítja a gazdaság működéséről alkotott elképzeléseket.

Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát? 

Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként