Önmagában elgondolkodtató, hogy a 21. századi Európában a keresztényeknek – a kezdeti egyházi közösségekhez hasonlóan – több vonatkozásban ma újra azt kell bizonygatniuk, hogy nekik is vannak olyan jogaik, mint bárki másnak.  Miért éppen a vallásos ember által támogatott célok maradjanak ki, ha a nem vallásos emberek által preferált projektek működhetnek?

A hazai kultúra döntően mindig az állami finanszírozástól függ. A magaskultúra fenntartása létkérdés, nincs más lehetőség – hangzott el a magyar kultúra napja alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A főszerkesztők eszmecseréjén sok más, lényeges kérdés mellett szóba került az amerikanizált kultúra térnyerése és a magaskultúra érdekérvényesítő szerepének gyengülése.

Január 23-án a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban a kérdéseké lesz a főszerep: mit jelent ma a kultúra, és hogyan viszonyul hozzá a politika? Mik a kultúrpolitika lehetőségei és határai? Egyáltalán milyen célt tűzhet ki maga elé egy felelősségteljes kultúrpolitika?

Zelnik József etnográfussal, íróval beszélgettünk sok más mellett az általa alapított és szerkesztett Ökotáj folyóiratról, a mai környezetvédelem materialista premisszáiról, a folklór valódi jelentőségéről, a világidegenség látszólagos győzelméről és a tudomány okkult racionalitásáról.⁣

Misima Jukio széttartó utóéletei

Létezik egy jelenség a Misima Jukio életművét, vagy csupán személyét ismerő (többnyire ismerő, kevésbé értő), a kuriozitások iránt nagy érdeklődést mutató emberek között. Tulajdonképpen hasonló figyelhető meg a kontrollmániás és erőszaktevő Pablo Picasso, T. S. Eliot antiszemitizmusa, vagy Radnóti Miklós feleségével szemben tanúsított visszataszító viselkedése esetében is. Jóllehet, a felsorolt példák csak annyiban állják meg a helyüket, amennyiben közismert művészi teljesítményükkel és a nevükhöz illesztett jelzős szerkezetben sugallt értékítélettel azonos viszonyt alakítottunk ki.