Kultúrkereszténység – Kevés, vagy éppen elegendő?
Milyen módokon jelenik meg a politikai kereszténység ma Magyarországon, illetve Európában? Mennyiben jogos kívánalom a moralitás megléte, illetve hogyan oldható fel a politikai kereszténység és bizonyos képviselőinek vélt/valós amoralitása közötti feszültség, ha feloldható egyáltalán? Érinti-e ez a feszültség az eszmeiséget magát?
Új folyam XXXIV. 7-8. szám
Pantokratór
Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként
A teremtett világ sóvárogva várja
Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.
„Szentekre van szükség”
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolitát a kultúr- és politikai kereszténység kérdéseiről kérdeztük.
Jelentések Lyukóbányáról
Ha az ember megette a kenyere javát – s eközben filmkritikával és publicisztika írással foglalkozott –, egyre gyakrabban érzi, hogy fölösleges tollat ragadnia, hiszen ezt már megírta, többször is… Aztán néha mégis felbukkan egy-egy film, ami nem hagyja nyugodni a legfásultabb kritikust sem.
„Ez a nyelvem, mit csinállyak, mondjátok?”
A moldvai csángómagyarok anyanyelvhasználata és nyelvi identitása különösen sérülékeny, a nyelvi örökség sok esetben már csak emlékekben él. Halász Péter tanulmánya a moldvai magyar nyelvhasználat történeti és jelenkori állapotát tekinti át, érzékeltetve annak törékenységét és megőrzésének kihívásait.
Az óraidő és a naptári datálás elterjedése
A mechanikus órák elterjedése egy olyan korszakhatárt jelentett, amelyben az időmérés fokozatosan elszakadt a kozmikus és szakrális háttértől – szögezi le tanulmányában Vásárhelyi Lajos.
