A XVII. századi rekatolizáció formaadó erői és nagy konvertitái
Lábár Tamás tanulmánya a XVII. század rekatolizációs folyamatait vizsgálja, amelyek a tridenti zsinat hatásának kiteljesedésével és a barokk szellemi kontextusában jelentős politikai, kulturális és spirituális változásokat hoztak.
Új folyam XXXIV. 3-4. szám
Lecserélhetőség és dekulturáció
Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.
Választások 2025-ben: lesz-e fordulat a német politikában?
Brenner János a németországi választásokat elemzi röviden, kitekintéssel a koalíciós tárgyalások nehézségeire.
Joguralom és demokrácia Horváth Barna jogszemléletében
Szabadfalvi József tanulmánya Horváth Barna (1896–1973) gondolkodásán keresztül vizsgálja a joguralom és a demokrácia viszonyát a 20. század első felének magyar jogelméleti diskurzusaiban.
Joó Tibor nemzetkoncepciója és szellemtörténeti szemlélete
Joó Tibor, a két világháború közötti magyar gondolkodás egyik kiemelkedő, de mára háttérbe szorult alakja, a nemzet fogalmát mindenekelőtt szellemi konstrukciónak tekintette.
Karaktergyilkosság az emigrációban
Hajnal Géza tanulmánya a magyar emigráció egyik legsúlyosabb belső konfliktusát dolgozza fel, amely Tollas Tibor, az 1956-os forradalom utáni emigráns közélet emblematikus alakja ellen irányult.
Rejtélyek, avagy a titkok joga
Szilágyi István „Kő hull apadó kútba” című regénye a titok mibenlétét vizsgálja, azt a szerkezetet, amelyben kimondhatatlan igazságok rejtőznek olvashatjuk Gróh Gáspár tanulmányában.
