Írások

A középkor elismertetése
Karsai Géza
A középkor elismertetése

Ha azon érdeklődésnek a nyitját keressük, mellyel a világ ma a középkor felé fordul, azt látjuk, hogy a tudós és laikus egyaránt keres valamit a középkorban, valamit a tárgyi és adatokban kifejezhető igazságon felül: lelket és életet.

Az ukrán–orosz béketárgyalások története
Takács Dániel
Az ukrán–orosz béketárgyalások története

Néhány héttel azután, hogy 2022. február 24-én Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen, a két ország képviselői hosszas béketárgyalásokba bocsátkoztak. A sokat emlegetett, de jóval kevésbé ismert megbeszéléseket Samuel Charap és Sergey Radchenko foglalta össze először a Foreign Affairs hasábjain.

Ösztönös félelmek és igazodások helyett
Varga Domokos György
Ösztönös félelmek és igazodások helyett

Az igazi élet ott kezdődik, ahol az akadémiai tudomány végződik. Például annak az elismerésénél, hogy az emberiség létezésének nemcsak (és nem is elsősorban) evolúciós oka lehet, hanem istenes célja is. Ezt belátva más veszi át életünk igazgatását: az értelem.

Erélyes konzervatív kormányzat felé
Pásztor Péter
Erélyes konzervatív kormányzat felé

Gladden J. Pappin amerikai politikai gondolkodó, a Szuverén Máltai és a Konstantinápolyi Szent György Lovagrend tagja, Trump értelmiségi szószólója lassan egy éve vezeti a Magyar Külügyi Intézetet. Küldetéséről kérdeztük.

Gerevich Tibor törekvései az új magyar művészet megteremtésére
Suba Zoltán
Gerevich Tibor törekvései az új magyar művészet megteremtésére

A 12. századtól kezdve meghatározó szerepet játszott a mindenkori államvezetés utódlásában az ifjúság külföldön való taníttatása, azonban a 19. századig ez a gyakorlat csupán az uralkodó osztályok családjaira, tehát az ország lakosságához képest egy meglehetősen szűk rétegre szorítkozott.

A tengermély-hegymagas barátság
Háda Béla
A tengermély-hegymagas barátság

Kína és Pakisztán közeledését sok tényező hajtja, de sok szét is feszítené, mégis marad.

A debreceni Déri Múzeum
Ludmann Mihály
A debreceni Déri Múzeum

A 16. század földrajzi felfedezéseivel Európában elkezdődött a kulturális kincsek felhalmozása, mely egy sajátos modern intézménytípus, a múzeum kialakulásához vezetett, így a 19. századot Európa-szerte a múzeumépítések korának tekinthetjük.

Kilépni a negatív spirálból
Prőhle Gergely
Kilépni a negatív spirálból

Uniós csatlakozásunkkal sok évszázados magyar törekvés vált valóra: intézményesen is részt veszünk Európa sorsának alakításában. Ráadásul Marshall-segélynyi támogatás áramlik az országba. Az Unióval való kapcsolatunkban mégis negatív spirálba kerültünk.

A sóvidéki munkakultúra átalakulása
Fülöp-Székely Anita
A sóvidéki munkakultúra átalakulása

Orbán Balázs művében, A Székelyföld leírásában már szó szerint olvashatjuk a térség megnevezését. A szerző isteni adományként tesz említést a sóvidéki sóról. A mikrorégió települései a romániai Maros és Hargita megye határán helyezkednek el.

Szóbeli történelem és eleven személyes emlékezet
Borsi-Kálmán Béla
Szóbeli történelem és eleven személyes emlékezet

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

Akik nem álltak csehül
Fekete Ágnes
Akik nem álltak csehül

A Csehtestvérek Protestáns Egyháza kis lélekszámú keresztény közösség Csehországban, de annál szorosabb történelmi kapcsolatok fűzik őket hozzánk, magyarokhoz. Hamar István nyugalmazott református lelkésszel, a magyar–cseh egyházi kapcsolatok szószólójával beszélgettünk a historikus közösségről.

Egy életveszélyes mesterség nyomában
Király Béla
Egy életveszélyes mesterség nyomában

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

Gondolatok a Balaton-régió jövőjéről
Navracsics Tibor
Gondolatok a Balaton-régió jövőjéről

A térségben az egyik legmagasabb az ingatlanok átlagos ára, ami azt is jelenti, hogy a budapesti idős, gazdag népesség felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig a lakásokat, a házakat képtelenek megfizetni, emiatt elköltöznek onnan.

Amikor a méltányosság felülírja a jogot
Képes György
Amikor a méltányosság felülírja a jogot

Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira – javaslatokkal, történeti példákkal.

Egy hálózati guru előrejelzései
Király Béla
Egy hálózati guru előrejelzései

A Yuval Noah Harari életművét jelentő jövővízió és vulgáris történelemértelmezés valójában egy, a 19. század pozitivista-materialista filozófiatörténeti áramlatainak főbb következtetéseit a „negyedik ipari forradalom” viszonyaira adaptáló ideológia.

Finta Józsefre emlékezve
Ludmann Mihály
Finta Józsefre emlékezve

Finta József (1935–2024) építész közel fél évszázadon átívelő pályája termékeny és sokoldalú időszak volt. Finta szállodaépületei Budapesten mennyiségük és méretük miatt is meghatározóak.

Perjés Géza és „a bizonytalanság birodalma”
Nagy Miklós Mihály
Perjés Géza és „a bizonytalanság birodalma”

Perjés Géza (1917–2003) a XX. század legjelentősebb magyar hadtörténésze volt. Sokrétű munkássága, egészen egyedi modellalkotó képessége, eredeti felismerései túlmutatnak a történetírás szűk keretein.

A főherceg háttéremberei: Czikann-Zichy Móric
Szűts István Gergely
A főherceg háttéremberei: Czikann-Zichy Móric

Habsburg Ottó szinte feltárhatatlan kiterjedésű kapcsolati hálóval rendelkezett. A császári családhoz, a királysághoz, az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz hű családok mellett a magyar emigránsok között is számtalan követője, bizalmasa akadt.

A posztkonzervatív állapot
Czopf Áron
A posztkonzervatív állapot

A 19. század végére a klasszikus konzervatív hagyomány átalakuláson ment keresztül, jelentős mértékben elveszítette korábbi sajátosságait és a politikai-ideológiai térben átadta helyét a liberalizmusnak.

Prohászka Lajos a magyar néplélekről
Pető Zoltán
Prohászka Lajos a magyar néplélekről

Prohászka Lajos (1897–1963) a magyar filozófiai, pedagógiai és politikai gondolkodás egyik legnagyobb formátumú, meghatározó személyisége volt a két világháború közötti években.

 Wlassics Gyula és életműve
Martonyi János
Wlassics Gyula és életműve

Wlassics Gyula (1852–1937) tudós, tanár, politikus rendkívül sokoldalú és terjedelmes életművét a maga teljességében lehetetlen vállalkozás volna egy cikkben ismertetni, ezért a szöveg néhány kitüntetett mozzanaton keresztül elemzi Wlassics jelentőségét.

Gondolatok a Magyar Szemle jövőjéről
Stamler Ábel
Gondolatok a Magyar Szemle jövőjéről

Az alábbiakban új főszerkesztőnk, Stamler Ábel gondolatait és elképzeléseit olvashatják a Magyar Szemle feladatáról, jövőjéről.

Mindennek rendelt ideje van
Gróh Gáspár
Mindennek rendelt ideje van

Az alábbiakban Gróh Gáspár, leköszönő főszerkesztőnk vezércikkét olvashatják, negyedszázadnyi szerkesztői s hétévnyi főszerkesztői munka után.