A westminsteri Alsóház első olvasatban jóváhagyta a halálosan beteg felnőttek életvégéről – közönségesen a „támogatott öngyilkosságról” – szóló törvénytervezetet.

Három tartományi gyűlési választás – normális körülmények között többnyire politikai rutinügy – alaposan felkavarta a német politikát és végkifejletében az eddigi szövetségi kormány széteséséhez vezetett. Érdemes leszállni a tartományi politika mélységeibe ahhoz, hogy jobban megértsük a politikai válság hátterét.

Nagy port vert fel az elnökválasztási kampány során a The Heritage Foundation kormányprogram-javaslata. Ha számos pontja nem válik intézkedéssé is, fő tétele érvényesülhet, mert sok konzervatív osztja, jóllehet Trump nem tudta őket teljességgel felsorakoztatni maga mögött.

A tudomány nem hozhat létre eszméket, amelyek által élhetünk. Még a tudomány legnagyobb eszméi sem többek munkahipotézisnél. Hasznosak a szakirányú kutatás számára, de tökéletesen alkalmatlanok életünk irányítására vagy a világ értelmezésére.

November 30-án százötven éve született a XX. század emblematikus államférfia, Winston S. Churchill. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány nemzetközi konferencián emlékezett meg róla.

A digitális innováció életünk minden területét érinti, személyes és társadalmi szempontból egyaránt. Ez befolyásolja a világ és önmagunk megértésének módját, valamint gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.

Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a megszálló németek és a kollaboráns magyar hatóságok több mint tízezer embert hurcoltak el.

A rációt, a mámort, a testet, és a szenvedélyt persze ismerte a középkor is, csak éppen a felsoroltak mindegyikét hajlamos volt önmagán túlra vonatkoztatni; legyen szó ösztönről vagy eszméletről, tulajdonképpeni jelentése mindnek másutt volt, értelmük valahol a világfelettiben fészkelt.

Főként aszályos években előtérbe kerül az a régi elképzelés, hogy a Homokhátság kiszáradását a Duna–Tisza-csatorna megépítésével kellene visszafordítani. Hajós Béla nyugalmazott helyettes államtitkárral arról beszélgettünk, manapság mennyire reális e koncepció megvalósítása.

A vietnámi háború befejezésének nagyszabású hírveréséhez és drámai bemutatásához képest az amerikai hadsereg és személyzet pánikszerű távozása Afganisztánból elég gyorsan „lecsengett” az irányadó médiában.

Elnökválasztás az Egyesült Államokban. A történelminek mutatkozó megmérettetés vajon milyen újdonságokat tartogat?

Mario Draghinak, az Európai Központi Bank korábbi elnökének szeptember 9-én jelent meg Az európai versenyképesség jövője című jelentése. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi Európa-politikai főtanácsadója fűz hozzá megjegyzéseket.

Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.

A terror lehelete a háromszáz pannonhalmai diákot is meglegyintette. A pufajkások 1957 februárjában a Vár főbejáratára géppuskát szegeztek, s a félnapos házkutatás végén elvitték, agyba-főbe verték, és koholt vádakkal bebörtönözték a bencés gimnázium igazgatóját.

Június 15-én, Balatonfüreden a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban, Cserép László szervezésében mutatta be Kodolányi Gyula Antall Józseffel a világszínpadon (Batthyány Lajos Alapítvány, 2023) című kötetét a szerző és Pócza István, a kötet szerkesztője. Alább a beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a magyar–német alapviszonylatot és az európai uniós összefüggést vizsgálja hozzászólásában a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének történész-politológus igazgatója.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható.

„Mindenfajta gyümölcsei pedig, mint az alma vagy körte, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Itália mögött, sőt barackja, amely a gyulafehérvári földön terem, messze fölülmúlja...”

Kodolányi Gyula beszéde, amelyet az Aranykapu című, Czakó Gábort, az írót, képzőművészt és embert megidéző kiállítás megnyitóján mondott el, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2024. szeptember 18-án, egyszerre az irodalomtudós, a kor- és pályatárs, illetve a barát szavai.

Felértékelődik az a tudás, amely a táji sajátosságok ismeretének, az ott élő emberek tájhasználati, alkalmazkodási lehetőségeinek és a mindennapi életet segítő kulturális kincseknek a megbecsülésére épül – a natúrparkok a tájszintű együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei.

Bár az archaikus vagy földműves életformához való egyszerű visszatérés nem lehetséges, mégis elengedhetetlen, hogy bár új formában, de visszaállítsuk az ember és a tágabb univerzum közötti azonosulás iránti érzékünket. Megtestesült és természetbe ágyazott lényekként egy őszintébb önértékelésre van szükségünk.

A vészkorszak idején, 1944 nyarán két budapesti református vezető, Szabó Imre és Tasnádi Nagy András évtizedes munkatársi és jó baráti kapcsolata végleg megromlott.

Írásunkban egy szellemi és közösségi szövetség körvonalainak megfogalmazására teszünk kísérletet azzal a céllal, hogy újra felfedezzük az emberi alkotótevékenység lényegi dimenzióját és változhatatlan értelmét életünkben.