A Bánk Útja Alapítvány jótékonysági kiállítást és művészeti aukciót szervez, amelynek célja egy ritka genetikai betegséggel élő kisfiú hosszú távú fejlesztésének és terápiás lehetőségeinek támogatása. A kezdeményezéshez ötven kortárs alkotó és művész csatlakozott, ezzel széles körű közösségi összefogást teremtve a család mellett.

Hamarosan elkészülő újabb, a középkor szakrális művészetétől ihletett munkája apropóján Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművésszel beszélgettünk a hagyományos és a modern nyugati művészetfelfogás különbségeiről, a művészi alkotómunka mára háttérbe szorult transzcendens vonatkozásairól, a kortárs szobrászművészet helyzetéről és egzisztenciális buktatóiról.

Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme felvillantja a magyar-lengyel barátság és a közép-európai együttműködés újjáéledésének perspektíváját. A következő időszakban lehetőség nyílhat arra, hogy megforduljon a térség összefogásának az a 2022 februárja óta tartó hanyatlása, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik járulékos következménye volt, s amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mindmáig gyakorlatilag egyetlen tényleges sikerként könyvelhetett el az agresszió kapcsán.  

Baritz Sarolta nővér Summa oeconomiae című monumentális kötete nem pusztán egy újabb tudományos publikáció, hanem a szerző eddigi életművének summázata és betetőzése. Egyszerre összegzése egy tudományos és spirituális életútnak, és kiindulópontja egy gondolkodásmódnak. Nemcsak gazdasági rendszert, hanem világképet kínál, amelyben az ember, a közösség és a transzcendens összhangban áll. A mű címe nem véletlen: Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jének mintájára építkezik, és a kérdés-felelet formát követve saját „teológiai” rendbe állítja a gazdaság működéséről alkotott elképzeléseket.

Nacsinák Gergely András tanulmánya a politikai kereszténység jelenségét vizsgálja, amelyet a szerző nem egyszerűen vallási-politikai szövetségként értelmez, hanem „politikai mágia” működéseként

Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolitát a kultúr- és politikai kereszténység kérdéseiről kérdeztük.

Ha az ember megette a kenyere javát – s eközben filmkritikával és publicisztika írással foglalkozott –, egyre gyakrabban érzi, hogy fölösleges tollat ragadnia, hiszen ezt már megírta, többször is… Aztán néha mégis felbukkan egy-egy film, ami nem hagyja nyugodni a legfásultabb kritikust sem.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvhasználata és nyelvi identitása különösen sérülékeny, a nyelvi örökség sok esetben már csak emlékekben él. Halász Péter tanulmánya a moldvai magyar nyelvhasználat történeti és jelenkori állapotát tekinti át, érzékeltetve annak törékenységét és megőrzésének kihívásait.

A mechanikus órák elterjedése egy olyan korszakhatárt jelentett, amelyben az időmérés fokozatosan elszakadt a kozmikus és szakrális háttértől – szögezi le tanulmányában Vásárhelyi Lajos.

Zsolnai László tanulmánya a spiritualitás szerepét vizsgálja a gazdasági elmélet és gyakorlat átalakulásában. A szerző szerint az elmúlt évtizedekben világszerte kibontakozott az a törekvés, amely a nem-materialista, spirituális értékeket kívánja integrálni a gazdaság működésébe.

Lábár Tamás tanulmánya a XVII. század rekatolizációs folyamatait vizsgálja, amelyek a tridenti zsinat hatásának kiteljesedésével és a barokk szellemi kontextusában jelentős politikai, kulturális és spirituális változásokat hoztak.

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára. 

Brenner János a németországi választásokat elemzi röviden, kitekintéssel a koalíciós tárgyalások nehézségeire.

Szabadfalvi József tanulmánya Horváth Barna (1896–1973) gondolkodásán keresztül vizsgálja a joguralom és a demokrácia viszonyát a 20. század első felének magyar jogelméleti diskurzusaiban.

Joó Tibor, a két világháború közötti magyar gondolkodás egyik kiemelkedő, de mára háttérbe szorult alakja, a nemzet fogalmát mindenekelőtt szellemi konstrukciónak tekintette.

Hajnal Géza tanulmánya a magyar emigráció egyik legsúlyosabb belső konfliktusát dolgozza fel, amely Tollas Tibor, az 1956-os forradalom utáni emigráns közélet emblematikus alakja ellen irányult.

Szilágyi István „Kő hull apadó kútba” című regénye a titok mibenlétét vizsgálja, azt a szerkezetet, amelyben kimondhatatlan igazságok rejtőznek olvashatjuk Gróh Gáspár tanulmányában.

Nacsinák Gergely András esszéje Hamvas Béla Bizánc-képének kritikája, amely a magyar gondolkodó tendenciózus és leegyszerűsítő szemléletmódját vizsgálja.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.

Valamiért a személyes történeteken keresztül értjük meg a történelmet. Ezek nélkül vissza tudjuk ugyan mondani a leckét, de ettől közösséget még nem alkotunk.

Az amerikai kontinens őskori betelepüléséről a tudománynak mára meg­oszló a véleménye. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt, amikor a világtengerek átla­gos vízszintje jóval alacsonyabb lehetett a mainál, a Bering-szoros akár száraz lábbal is járható volt.

2023. december 21-én a Horvát Köztársaság kormánya a 2024-es évet Marko Marulić-emlékévnek nyilvánította a költő halálának 500. évfordulója alkalmából.