Gladden J. Pappin amerikai politikai gondolkodó, a Szuverén Máltai és a Konstantinápolyi Szent György Lovagrend tagja, Trump értelmiségi szószólója lassan egy éve vezeti a Magyar Külügyi Intézetet. Küldetéséről kérdeztük.

A 12. századtól kezdve meghatározó szerepet játszott a mindenkori államvezetés utódlásában az ifjúság külföldön való taníttatása, azonban a 19. századig ez a gyakorlat csupán az uralkodó osztályok családjaira, tehát az ország lakosságához képest egy meglehetősen szűk rétegre szorítkozott.

Kína és Pakisztán közeledését sok tényező hajtja, de sok szét is feszítené, mégis marad.

A 16. század földrajzi felfedezéseivel Európában elkezdődött a kulturális kincsek felhalmozása, mely egy sajátos modern intézménytípus, a múzeum kialakulásához vezetett, így a 19. századot Európa-szerte a múzeumépítések korának tekinthetjük.

Uniós csatlakozásunkkal sok évszázados magyar törekvés vált valóra: intézményesen is részt veszünk Európa sorsának alakításában. Ráadásul Marshall-segélynyi támogatás áramlik az országba. Az Unióval való kapcsolatunkban mégis negatív spirálba kerültünk.

Orbán Balázs művében, A Székelyföld leírásában már szó szerint olvashatjuk a térség megnevezését. A szerző isteni adományként tesz említést a sóvidéki sóról. A mikrorégió települései a romániai Maros és Hargita megye határán helyezkednek el.

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

A Csehtestvérek Protestáns Egyháza kis lélekszámú keresztény közösség Csehországban, de annál szorosabb történelmi kapcsolatok fűzik őket hozzánk, magyarokhoz. Hamar István nyugalmazott református lelkésszel, a magyar–cseh egyházi kapcsolatok szószólójával beszélgettünk a historikus közösségről.

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

A térségben az egyik legmagasabb az ingatlanok átlagos ára, ami azt is jelenti, hogy a budapesti idős, gazdag népesség felvásárolja a házakat, a Balaton menti településeken lakó fiatalok pedig a lakásokat, a házakat képtelenek megfizetni, emiatt elköltöznek onnan.

Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira – javaslatokkal, történeti példákkal.

A Yuval Noah Harari életművét jelentő jövővízió és vulgáris történelemértelmezés valójában egy, a 19. század pozitivista-materialista filozófiatörténeti áramlatainak főbb következtetéseit a „negyedik ipari forradalom” viszonyaira adaptáló ideológia.

Finta József (1935–2024) építész közel fél évszázadon átívelő pályája termékeny és sokoldalú időszak volt. Finta szállodaépületei Budapesten mennyiségük és méretük miatt is meghatározóak.

Perjés Géza (1917–2003) a XX. század legjelentősebb magyar hadtörténésze volt. Sokrétű munkássága, egészen egyedi modellalkotó képessége, eredeti felismerései túlmutatnak a történetírás szűk keretein.

Habsburg Ottó szinte feltárhatatlan kiterjedésű kapcsolati hálóval rendelkezett. A császári családhoz, a királysághoz, az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz hű családok mellett a magyar emigránsok között is számtalan követője, bizalmasa akadt.

A 19. század végére a klasszikus konzervatív hagyomány átalakuláson ment keresztül, jelentős mértékben elveszítette korábbi sajátosságait és a politikai-ideológiai térben átadta helyét a liberalizmusnak.

Prohászka Lajos (1897–1963) a magyar filozófiai, pedagógiai és politikai gondolkodás egyik legnagyobb formátumú, meghatározó személyisége volt a két világháború közötti években.

Wlassics Gyula (1852–1937) tudós, tanár, politikus rendkívül sokoldalú és terjedelmes életművét a maga teljességében lehetetlen vállalkozás volna egy cikkben ismertetni, ezért a szöveg néhány kitüntetett mozzanaton keresztül elemzi Wlassics jelentőségét.

Az alábbiakban új főszerkesztőnk, Stamler Ábel gondolatait és elképzeléseit olvashatják a Magyar Szemle feladatáról, jövőjéről.

Az alábbiakban Gróh Gáspár, leköszönő főszerkesztőnk vezércikkét olvashatják, negyedszázadnyi szerkesztői s hétévnyi főszerkesztői munka után.

A forradalmár az, aki doktriner módon és türelmetlenül próbál életidegen utópiákat ráerőszakolni a valóságra. Az ellenforradalmár ezzel szemben egyszerűen a józan ész alapján áll. S. Király Béla interjúja Turgonyi Zoltán filozófussal

Szerkesztőnk írása Wettstein Domonkos Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyvéről

Új lapszámunkból Egedy Gergely írását közöljük online, a nyomtatott megjelenéssel párhuzamosan.